
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Gyárfás kiemelte, hogy nem „védi” Portikot, mint azt a korábbi tárgyalási napon a bíró felvetette, hanem azért nem hozta szóba a hatóságok előtt, valamint azért ment bele a vele való találkozásokba, mert nem akarta magára haragítani, nem akart „ütközni vele”, mint ahogy Tasnádi Péterrel is el akarta kerülni a háborúskodást. Attól tartott ugyanis, hogy Portik elmegy a rendőrségre, és ott valótlan állításokat tesz vele kapcsolatban. Leszögezte, bár találkozott Portikkal és beszélgettek, soha egyetlen kérését sem teljesítette. Márpedig az egykori olajos vállalkozónak voltak kérései:
bírókkal, ügyészekkel, rendőrökkel, politikusokkal (köztük Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnökkel) akart találkozni Gyárfás segítségével, valamint kért pénzt, lakást, fiktív szerződést adóelfedéshez is a vádlottól, ám ezek állítólag sosem teljesültek.
Gyárfás a Portikkal való 2004-es ingatlancseréről azt mondta, minimum háromszázmillió forintot keresett a cserén, és ezért ment bele, utólag azonban már nem üzletelne Portikkal, ám számára nem lett volna életszerű, ha lemond egy több százmilliós haszonról. – Mohó voltam [...] Úgy éreztem, ha nem megyek bele [...] magamra haragítom; így viszont nyertem háromszázmilliót, és nem haragítottam magamra – indokolt Gyárfás, aki szerint, ha ő megbízta volna bármivel is Portikot, tartozott volna neki, akkor aligha jöhetett volna létre egy olyan üzlet, amelyben ő jár jól, ráadásul ennyivel.
Gyárfás „önvallomásának” egyik hangsúlyos része volt egy félreérthető beszélgetés. A sportmenedzser és Portik Tamás közötti egyik – utóbbi által titokban felvett – beszélgetésben többek között ilyen mondatok is szerepeltek:
Portik: – Én mutattam, és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb...sszuk? Erre te mondtad, hogy igen.
Ebből a párbeszédből hosszan idézett a bíró és Gyárfás Tamás is, a kettejük párbeszédéből pedig kirajzolódott, hogy ez egy olyan pontja lehet a hangfelvételeknek, amelyen olyan értelmű beszélgetés is folyhatott a felek között, mintha az a Fenyő-gyilkosságra való felbujtásról szólna. Gyárfás úgy magyarázta a szöveg ezen részét:
míg Portik itt vélhetően a Fenyő-gyilkosságba próbálta belehúzni, ő maga az 1996-os kaposvári büntetőügyéről beszélt.
Lényegében elbeszéltek egymás mellett. Gyárfás kiemelte: az ominózus idézetben Portik helyette válaszolt a kérdésre, amely többször is előfordult a hangfelvételeken.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!