Gyárfás Tamás négy napon át vallhat a törvényszéken

Továbbra is Portik Tamással való kapcsolatáról, a Fenyő Jánossal való összetűzéséről kell majd beszélnie Gyárfás Tamásnak, akinek a vádban szereplő, emberölésre való felbujtás körülményeiről is elő kell majd adnia a védekezését.

2020.02.13. BUdapest Gyárfás Tamás pere Fotó: Arpad Kurucz

Póta Péter bíró négy tárgyalási napot tűzött ki hétfőtől csütörtökig a Fenyő János meggyilkolása ügyében a Fővárosi Törvényszéken a 2019-től zajló büntetőperben. Továbbra is a felbujtással vádolt Gyárfás Tamás a főszereplő, a vádhatóság képviselője, és saját, illetve vádlott-társa, Portik Tamás védője fogja kérdezni a vádiratban szereplő bűncselekményekről.

Gyárfás Tamásnak előre kitervelten elkövetett emberölés miatt kell bíróság elé állnia, felbujtóként.

A vád lényege szerint az egykori médiatulajdonos előbb Tasnádi Pétert bízta meg üzleti ellenfele megöletésével, Tasnádi ezt el is vállalta, de nem hajtotta végre a megbízást. Ezért később Gyárfás Portik Tamást bujtotta fel Fenyő János meggyilkoltatására. Portik a szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháccsal el is végeztette a feladatot. Rohác ezért és a négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásért kapott jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetést. Portik az Aranykéz utcában szintén meghalt Boros Tamás megöletése miatt 13 év fegyházat kapott. Így, amikor újabb bizonyítékok kerültek elő a Fenyő-gyilkosság ügyében, Portik esetében csak perújításnak volt helye. A perújítását a Fővárosi Törvényszéken egyesítették a volt sportvezető perével.

Gyárfás Tamás (balra) ügyvédjével, Zamecsnik Péterrel a Fővárosi Törvényszék folyosóján
Fotó: Kurucz Árpád

Gyárfás Tamás a 2019-es perelőkészítő ülésen tagadta, okiratokkal és különböző összefüggésekre rámutatva pedig cáfolni kívánta a vádakat. Tavaly februárban háromnapos, összefüggően előadott vádlotti vallomásában pedig már tételesen végigment a vádiraton. Vallomása lényege, hogy szavai szerint

nem adott utasítást senkinek Fenyő János meggyilkolására, senkit nem tudna megöletni,

továbbá, hogy a Fenyő Jánossal kétségtelenül meglévő üzleti ellentéte pedig megoldódott a gyilkosság előtti évben. A bíróság annak idején neki adott igazat a közte és Fenyő között a Nap TV körül kirobbant üzleti vitában, így állítása szerint nem állt érdekében egy esetleges gyilkosság.

A bíró a múlt évben több tárgyalási napon át faggatta a vádlottat a vádiratban foglaltakról, valamint a Tasnádihoz és Portikhoz fűződő viszonyáról, annak okairól. A volt médiaproducer és sportvezető többször is belezavarodott mondandójába, amikor spontán módon próbált válaszolni a kényes kérdésekre is, aztán a november 17-i tárgyalásra összeszedte magát és felolvasta előre megírt, valóban átgondolt, a nyomozati iratokkal is összevetett „önvallomását” a korábbi félreérthető mondandóját is korrigálva.

Portik Tamás a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Gyárfás Tamás felbujtására ő adott megbízást a szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak, hogy ölje meg Gyárfás üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost 1998-ban
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gyárfás kiemelte, hogy nem „védi” Portikot, mint azt a korábbi tárgyalási napon a bíró felvetette, hanem azért nem hozta szóba a hatóságok előtt, valamint azért ment bele a vele való találkozásokba, mert nem akarta magára haragítani, nem akart „ütközni vele”, mint ahogy Tasnádi Péterrel is el akarta kerülni a háborúskodást. Attól tartott ugyanis, hogy Portik elmegy a rendőrségre, és ott valótlan állításokat tesz vele kapcsolatban. Leszögezte, bár találkozott Portikkal és beszélgettek, soha egyetlen kérését sem teljesítette. Márpedig az egykori olajos vállalkozónak voltak kérései:

bírókkal, ügyészekkel, rendőrökkel, politikusokkal (köztük Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnökkel) akart találkozni Gyárfás segítségével, valamint kért pénzt, lakást, fiktív szerződést adóelfedéshez is a vádlottól, ám ezek állítólag sosem teljesültek.

Gyárfás a Portikkal való 2004-es ingatlancseréről azt mondta, minimum háromszázmillió forintot keresett a cserén, és ezért ment bele, utólag azonban már nem üzletelne Portikkal, ám számára nem lett volna életszerű, ha lemond egy több százmilliós haszonról. – Mohó voltam [...] Úgy éreztem, ha nem megyek bele [...] magamra haragítom; így viszont nyertem háromszázmilliót, és nem haragítottam magamra – indokolt Gyárfás, aki szerint, ha ő megbízta volna bármivel is Portikot, tartozott volna neki, akkor aligha jöhetett volna létre egy olyan üzlet, amelyben ő jár jól, ráadásul ennyivel.

Gyárfás „önvallomásának” egyik hangsúlyos része volt egy félreérthető beszélgetés. A sportmenedzser és Portik Tamás közötti egyik – utóbbi által titokban felvett – beszélgetésben többek között ilyen mondatok is szerepeltek:

Portik: – Én mutattam, és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb...sszuk? Erre te mondtad, hogy igen.

Ebből a párbeszédből hosszan idézett a bíró és Gyárfás Tamás is, a kettejük párbeszédéből pedig kirajzolódott, hogy ez egy olyan pontja lehet a hangfelvételeknek, amelyen olyan értelmű beszélgetés is folyhatott a felek között, mintha az a Fenyő-gyilkosságra való felbujtásról szólna. Gyárfás úgy magyarázta a szöveg ezen részét:

míg Portik itt vélhetően a Fenyő-gyilkosságba próbálta belehúzni, ő maga az 1996-os kaposvári büntetőügyéről beszélt.

Lényegében elbeszéltek egymás mellett. Gyárfás kiemelte: az ominózus idézetben Portik helyette válaszolt a kérdésre, amely többször is előfordult a hangfelvételeken.

(Gyárfás Tamás ellen 1996-ban Kaposvárott, a megyei rendőr-főkapitányságon indult nyomozás áfacsalás gyanúja miatt az Angol utcai NapTV-központ építkezése kapcsán. A médiaproducert meggyanúsították, ám az ügy végül bűncselekmény hiányában lezárult.)