Kiszelly Zoltán: Brüsszel minden országból bevándorlóországot akar csinálni

Június 12-én életbe lépett az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységes rendszert hoz létre a menedékkérők tagállamok közötti elosztására. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója lapunknak arról beszélt: Magyarország és Lengyelország minden lehetséges jogi és politikai eszközzel fellépett a paktum ellen, Brüsszel azonban többségi szavazással fogadta el a szabályozást. A szakértő szerint az új rendszer hosszú távon visszafordíthatatlan társadalmi folyamatokat indíthat el Európában.

A röszkei ostrom 2015. szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

Tavaly az EU-ban 669 400 első alkalommal benyújtott menedékkérelmet és 178 000 szabálytalan határátlépést regisztráltak. A Migrációkutató Intézet szakértője szerint hazánknak több mint 7700 menedékkérő befogadására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben egyelőre kérdéses, hogyan működik majd a rendszer egy újabb migrációs válsághelyzet esetén.

Minden tagállam maga dönti el, hogy mit vállal, az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarország érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve. Ennek megfelelően a magyar kormánynak arányos módon kellene hozzájárulni a probléma kezeléséhez vagy bevándorlók befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással.

A szabályozás legnagyobb terhe az lesz, hogy Magyarországnak 7716 menedékkérő elhelyezésére és ellátására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben az uniós rendszer működőképessége számos ponton még kérdéses.

A Fidesz–KDNP végül arra szólította fel a Tisza-kormányt, hogy egyértelműen mondja meg, végrehajtja-e a migrációs paktumot  (Fotó: AFP)

A ma életbe lépett migrációs paktum kapcsán Magyar Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor korábban ezt miért nem akadályozta meg.

Érdemes felidézni, hogy a magyar és a lengyel kormány a migrációs paktumot nem szavazta meg, az többségi szavazással lett elfogadva a két ország ellenállásával

– mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A szakértő hozzátette: Varsó és Budapest az Európai Unió bíróságához is fordult, azonban nem jártak sikerrel.

Ez nem Magyarországon múlt, és Orbán Viktor és a Fidesz-kormány ezt ellenezte, mint ahogy a magyar emberek többsége is ellenzi a mai napig. A Tisza politikusai ezt pontosan tudják, és ezért is sumákolnak, mert tudják, hogy a szavazóik többsége is ellenzi az uniós betelepítési kvótát

– hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A migráció hatása visszafordíthatatlan

A szakértő szerint a migráció hosszú távú következményei különösen súlyosak lehetnek Nyugat-Európában. A migráció miatt Európa nyugati része egyre kevésbé biztonságos. Több országban már másod- és harmadgenerációs migráns közösségek élnek párhuzamos társadalmakban. Egyre többször fordul elő az is, hogy a helyiek saját kezükbe akarják venni a rendfenntartást, mert elvesztették a bizalmukat az államban.

Egy lapunknak korábban nyilatkozó szakértő szerint a probléma összetett, és nem önmagában a migráció okozza a biztonsági kihívásokat, hanem az ellenőrizetlen, tömeges bevándorlás, valamint az, amikor az állam nem képes érvényesíteni saját jogrendjét és társadalmi normáit.

Több nyugat-európai országban ma már másod- vagy harmadgenerációs közösségek esetében is megfigyelhető az identitásválság, a társadalmi elkülönülés vagy akár a radikalizáció veszélye.

Tja, het lampje wil maar niet branden. #Duitsland #Magdeburg 👇👿 pic.twitter.com/MPqlPK6e7Q

— Darya - Daughter Of Cyrus (@D62Darya) December 20, 2024

Kiszelly Zoltán szerint a migráció hatása sok esetben visszafordíthatatlan. A Századvég elemzési igazgatója arra is emlékeztetett, hogy az eredeti kvótaszámok az elmúlt években folyamatosan emelkedtek.

2015 tavaszán még 300 embert kellett volna befogadni Magyarországnak, aztán később már 1300-at most pedig már 7700 emberről van szó

– mondta. Szerinte a paktum egyik legsúlyosabb következménye az lesz, hogy Magyarországnak jelentős befogadókapacitásokat kell kiépítenie.

Ki kell építeni a befogadókapacitást, ami azt jelenti, hogy menekülttáborokat, befogadótáborokat kell építeni, és ha vészhelyzet alakul ki, akkor ezeket a kapacitásokat a vészhelyzeti mechanizmus keretében feltöltik

– fogalmazott.

Az ördög a részletekben lakozik: a jogi határzár kérdése

A szakértő szerint a migrációs paktum a jogi határzár felszámolását is maga után vonhatja.

Ez a jogi határzár lebontását jelenti. Magyar Péter a fizikai határzárra hivatkozik, ami egyszerűen átverés. A kerítés, az marad, csakhogy a jogi határzár nélkül a kerítésnek semmi értelme

– tette hozzá.

Kiszelly Zoltán   (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Fehér Gábor)

A határ menti eljárás egy egyirányú utca

Kiszelly Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-európai tapasztalatok szerint az elutasított menedékkérők visszaküldése rendkívül nehéz. A határ menti eljárás keretében a menedékkérelmekről egy adott 12 hetes időciklus során döntenek a magyar hatóságok, de az elutasítás utáni kitoloncolás végrehajtása a nyugati példák alapján nem olyan egyszerű. 

Ez egy csapdahelyzet, hiszen a nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy nálunk sokkal gazdagabb és nagyobb országok sem tudják hazaküldeni az elutasított menedékkérőket

– hangsúlyozta.

Illusztráció (Fotó: Képernyőkép)

Brüsszel csapdája: a rosszul működő schengeni regisztrációs rendszer

A szakértő szerint a migrációs rendszer újabb problémája lehet a schengeni regisztrációs mechanizmus működése is.

Ha Görögország nem regisztrálja például az oda érkezett migránsokat, és tegyük fel, mi Röszkén regisztráljuk, akkor ide fogják őket később Nyugat-Európából visszaküldeni a dublini szabályok értelmében.

Kiszelly Zoltán végül úgy összegezte:

Brüsszel minden országból bevándorlóországot szeretni csinálni, mert az Európai Unió a csökkenő lakosságszámot a betelepítéssel akarja kompenzálni.

Borítókép: A röszkei ostrom 2015. szeptember 16-án a határátkelőnél (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)