A tömeges migráció szétverte Nyugat-Európa közbiztonságát – visszafordítható-e még a folyamat?
A migráció miatt Európa nyugati része egyre kevésbé biztonságos. Több országban már másod- és harmadgenerációs migráns közösségek élnek párhuzamos társadalmakban. Egyre többször fordul elő az is, hogy a helyiek saját kezükbe akarják venni a rendfenntartást, mert elvesztették a bizalmukat az államban. Gönczi Róbertet, a Migrációkutató Intézet elemzőjét kérdeztük arról, hogy visszafordítható-e még ez a folyamat, vagy Európa végleg megváltozott.
Arra a kérdésre, hogy a döntéshozók elkéstek-e a problémák kezelésével, Gönczi Róbert azt mondta: bizonyos értelemben igen. A Migrációkutató Intézet elemzője szerint sokáig politikailag és társadalmilag is nehéz volt nyíltan beszélni a migráció árnyoldalairól, mert a téma gyorsan ideológiai síkra terelődött. Hozzátette: emiatt számos nyugat-európai országban késve reagáltak olyan problémákra, mint
a párhuzamos társadalmak kialakulása,
az integrációs kudarcok vagy
a közbiztonsági kihívások.
Gönczi Róbert a 2015-ös migrációs válságot fordulópontnak nevezte, mert – mint fogalmazott – akkor vált láthatóvá, hogy az európai menekültügyi és határvédelmi rendszer nincs felkészülve ekkora nyomás kezelésére. Az elemző szerint azóta ugyan történtek változások, de az Európai Unión belül továbbra sincs teljes konszenzus arról, milyen irányba kellene haladni.
2015. szeptember 16-án tömegzavargás tört ki a röszkei határátkelőnél Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet
Arra is kitért, hogy szerinte a társadalmi percepció gyorsabban változott, mint a politikai döntéshozatal. A szakértő úgy fogalmazott: több országban a választók már évekkel ezelőtt szigorúbb fellépést vártak volna el, miközben az európai intézmények sokáig inkább a kvótarendszerre és az elosztási mechanizmusokra helyezték a hangsúlyt. Hozzátette:
mostanra egyre több tagállam ismeri fel, hogy hosszú távon csak a külső határok védelme és az illegális migráció visszaszorítása jelenthet fenntartható megoldást.
Egyre többször fordul elő, hogy a helyiek saját kezükbe akarják venni a rendfenntartást, mert elvesztették a bizalmukat az államban. Arra is rákérdeztünk, hogyan tartható fenn az egyensúly az állampolgárok biztonsága és a kisebbségek jogainak védelme között. Gönczi Róbert erre reagálva azt mondta: az állam egyik legfontosabb feladata a közrend és a biztonság garantálása. Véleménye szerint
ha a társadalom egy része azt érzékeli, hogy bizonyos problémákra a hatóságok késve vagy nem megfelelően reagálnak, akkor könnyen megjelenhetnek önszerveződő csoportok vagy radikális reakciók.
Hozzátette: ennek jeleit több nyugat-európai országban is láthattuk az elmúlt években.
Lapunk korábban beszámolt róla, hogy Spanyolországban például egy észak-afrikai menedékkérő letépte egy nő nyakláncát, majd menekülni próbált. A helyiek üldözőbe vették, lefogták, és nem kímélték a támadót.
North African asylum seeker in Spain steals a woman's necklace and patriots educate him. pic.twitter.com/zA9DyLuXYe
A szakértő példaként említette, hogy Franciaországban a 2023-as zavargások során több mint 40 ezer rendőrt vezényeltek az utcákra, miközben több száz középületet és üzletet támadtak meg. Svédországban pedig az elmúlt években a bandaháborúk és robbantásos esetek száma emelkedett jelentősen: 2023-ban a svéd rendőrség több mint 300 robbantásos incidenst regisztrált. Leszögezte, hogy ezek az esetek természetesen nem kizárólag migrációs problémák, de jól mutatják, hogy az integrációs kudarcok és a társadalmi szegregáció hosszú távon komoly biztonsági kihívásokat okozhatnak. Gönczi Róbert arról is beszélt, hogy
a társadalmi bizalom általában akkor kezd meggyengülni, amikor az emberek úgy érzik, bizonyos problémákról nem lehet nyíltan beszélni, vagy hogy az állam nem tudja megfelelően érvényesíteni a jogrendet.
Ugyanakkor hangsúlyozta: „a biztonság és a kisebbségi jogok nem egymást kizáró fogalmak”. Az elemző szerint egy demokratikus jogállamnak egyszerre kell garantálnia az állampolgárok biztonságát és a törvénytisztelő kisebbségi közösségek védelmét is.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a hatóságok következetesen és politikai nyomástól függetlenül lépjenek fel minden erőszakos cselekménnyel szemben, függetlenül attól, hogy az elkövető milyen háttérrel rendelkezik. Ha ez nem történik meg, az könnyen tovább növelheti a társadalmi polarizációt és a szélsőséges politikai reakciók támogatottságát
– hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint hosszú távon a stabilitást valószínűleg nem a radikális megoldások, hanem az erős állami intézmények, a hatékony rendvédelem és a világos integrációs elvárások tudják biztosítani.
Egyre több országban erősödnek a bevándorlásellenes pártok. Arra is rákérdeztünk, hogy elképzelhető-e, hogy a migráció kérdése hosszú távon teljesen átrajzolja Európa politikai térképét. Gönczi Róbert erre reagálva rámutatott: ez a folyamat már most is zajlik. Az elemző szerint
az elmúlt tíz évben a migráció Európa egyik legfontosabb politikai témájává vált, és több országban alapvetően alakította át a pártrendszert.
Gönczi Róbert szerint a háttérben elsősorban társadalmi és biztonsági kérdések állnak.
Kitért arra is, hogy az Eurostat adatai szerint 2015 óta több millió menedékkérelmet regisztráltak az Európai Unióban, miközben számos nyugat-európai országban nőtt a lakhatási válság, az integrációs költség és bizonyos típusú bűncselekmények aránya. Példaként a késes támadásokat, a bandákhoz kapcsolódó erőszakot, valamint a szexuális bűncselekmények egyes kategóriáit említette, amelyekben – mint mondta – rendre felülreprezentáltak a migrációs hátterű vagy külföldön született személyek. Kifejtette, hogy
Franciaországban például több száz olyan városrész van, amelyet a hatóságok érzékeny biztonsági övezetként tartanak nyilván, Svédországban pedig a rendőrség éveken keresztül külön listázta az úgynevezett sérülékeny körzeteket.
Hozzátette: a politikai térkép átalakulását az is mutatja, hogy ma már nemcsak a hagyományosan bevándorláskritikus pártok beszélnek szigorúbb migrációs politikáról. Gönczi Róbert példaként említette, hogy Dániában a szociáldemokrata kormány is jelentősen szigorított az elmúlt években, Olaszországban pedig Giorgia Meloni kabinetje tengeri blokádról és Albániában kialakítandó menekültügyi központokról tárgyal.
Gönczi Róbert ugyanakkor hangsúlyozta: az európai társadalmak többsége továbbra sem radikális megoldásokat keres. Az elemző szerint inkább azt várják el, hogy az állam képes legyen kontroll alatt tartani a folyamatokat, meg tudja védeni a külső határokat, kezelni tudja az illegális migrációt, és közben biztosítsa a társadalmi stabilitást.
A következő években valószínűleg azok a politikai erők lesznek sikeresek, amelyek erre hiteles és működőképes válaszokat tudnak adni
– zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: Migránsok Spanyolországban (Fotó: AFP)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Jelenleg nincsenek kommentek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!