„Meg tudjuk oldani” – Angela Merkel mondata és a 2015-ös migrációs válság

Angela Merkel 2015 augusztusában elhangzott mondata, a „Wir schaffen das” – vagyis „Meg tudjuk oldani” – a modern német történelem egyik legmeghatározóbb politikai nyilatkozata lett. A kancellár döntése, amellyel megnyitotta az ország határait a háborús övezetekből érkező százezrek előtt, egyszerre vált a humanizmus és az európai szolidaritás jelképévé, valamint egy olyan társadalmi és politikai viták sorát elindító fordulóponttá, amely a mai napig érezteti hatását Németországban és az Európai Unióban.

Migránsok lepik el Európát (2016) Fotó: NICOLAS ECONOMOU Forrás: NurPhoto

„Wir schaffen das” – „Meg tudjuk oldani” – jelentette ki Angela Merkel volt kancellár 2015. augusztus 31-én, egy berlini sajtótájékoztatón, amikor Németországba tömegesen érkeztek menekültek, köztük sokan a szíriai polgárháború elől menekülve. Akkoriban a német politikai életben minden szinten erős aggodalom kísérte, hogy az ország képes-e ekkora embertömeget befogadni és ellátni. Merkel a mondatában – amelyet leggyakrabban „megoldjuk” vagy „képesek vagyunk rá” formában idéznek – a bizalmát fejezte ki, hogy Németország és a német társadalom megmutatja empátiáját és szervezőképességét a több százezer, abban az évben érkező ember támogatásában.

Angela Merkel (Fotó: CHRISTOPH SOEDER / DPA)

A migráció mérete és összetétele

2015-ben több mint egymillió migráns és menekült érkezett Európába, ami komoly válságot idézett elő: az uniós országok nehezen tudták kezelni a beáramlást, és megosztottság alakult ki abban, miként lehetne a legjobban megoldani az érkezők befogadását és letelepítését. 

2015. szeptember 5-én Merkel úgy döntött, hogy több ezer menedékkérő átlépheti a határt Németországba, miután felfüggesztette a dublini rendeletet – az Európai Unió (EU) rendeletét, amely korlátozza a migránsok jogát arra, hogy menedékjogot kérjenek abban az uniós tagállamban, ahová először betették a lábukat. 

Így 2015-ben Németországban nyújtották be a legtöbb új menedékkérelmet, szám szerint több mint 476 ezret. A migráció legfőbb mozgatórugója a szíriai háború volt. A kérelmezők többsége szíriai, iraki és afgán állampolgár volt, de jelentős számban érkeztek Eritreából, Pakisztánból és más afrikai országokból is. A legtöbben a tengeri útvonalakon jutottak el a kontinensre, de szárazföldön is érkeztek, főként Törökországon és Albánián keresztül. A menekültek között valóban sokan voltak háborús övezetekből menekülő családok és kísérő nélküli kiskorúak, ám a migrációs hullámot gazdasági bevándorlók is követték, ami megnehezítette a menekültügyi eljárásokat. Ezek a tényezők együtt hosszú távon jelentős pénzügyi terheket róttak a német önkormányzatokra és a szociális ellátórendszerre.

Fotó: JODI HILTON / NurPhoto

Politikai, gazdasági és társadalmi következmények

Merkel döntését akkoriban heves kritika fogadta. A kritikusok egyik fő aggodalma 2015-ben az volt, hogy Németország határainak a potenciális menekültek előtti lezárásának „elmulasztása” „húzóhatást” teremtene, mivel nyitott ajtók politikáját jelezné a világszerte érkező migránsok számára, ami a későbbi, Németországba irányuló migráció növekedéséhez vezetne. Németországban hamar előtérbe kerültek az integrációs és biztonsági viták: a menekültek ellátása, a lakhatás, a munkaerőpiaci beilleszkedés és a kulturális különbségek kezelése komoly feszültségeket okozott. 

A munkaerőpiaci beilleszkedés a vártnál lassabban haladt: 2018 végén a 2015/16-ban érkezett szíriai menekültek körében mintegy 72 százalék még munkanélküli volt. Egy másik felmérés szerint a Németországban négy-öt éve élő menekültek közül csupán 37-49 százalék rendelkezett állandó munkával.

A szakértők rámutattak arra is, hogy sok menekült kénytelen volt a képzettségéhez képest alacsonyabb presztízsű munkát vállalni, mivel a nyelvi akadályok és a képesítések elismerésének bonyolultsága lassítja az előrelépést.

Fotó: NICOLAS ECONOMOU / NurPhoto

A kölni 2015/2016-os szilveszteri tömeges zaklatások – amelyeket többségében bevándorló-hátterű férfiak követtek el – pedig országos biztonsági vitákat robbantottak ki.

2016-ban a kancellár szigorított a menekültpolitikán: megállapodás született Törökországgal a menekültek visszatoloncolásáról, és megerősítették az uniós külső határok védelmét. 

Örökség és mai megítélés

Angela Merkel később is úgy nyilatkozott, hogy nem bánta meg a 2015-ös döntést, bár elismerte, hogy a kihívások nagyságát alábecsülték. A „Wir schaffen das” máig kettős megítélésű. Hívei szerint a humanizmus és európai szolidaritás jelképe, amely több százezer ember életét mentette meg. Kritikusai szerint viszont olyan politikai lépés, amely fokozta a migrációs nyomást, megosztotta az Európai Uniót, és hozzájárult a bevándorlásellenes erők megerősödéséhez.

Ten years ago, Angela Merkel opened Germany's borders to Syrian refugees. It was a trigger for mass arrivals across the Continent and a decade that changed Europe for ever.

Europe will never be the same because of this woman.

Never forget. pic.twitter.com/plLDUEx15m

— Grifty (@TheGriftReport) August 23, 2025

Ez a megosztottság a német belpolitikában is érezhető maradt: „Nem fogjuk tudni megoldani” – jelentette ki Friedrich Merz 2025 január 20-án, amikor hivatalosan is elindult a február 23-i parlamenti választásokon a kancellári tisztségért. A kampányt több halálos támadás árnyékolta be, amelyeket bevándorló-hátterű elkövetők hajtottak végre. „Nyilvánvalóan nem jártunk sikerrel” – ismételte meg július 13-án egy nyári interjúban, továbbra is igyekezve elhatárolódni elődje politikai örökségétől. A német jobboldal Angela Merkelt tette felelőssé a jobboldal elmúlt tíz évben tapasztalt megerősödéséért. Az elmúlt évtizedben két-három millió menekült érkezett Németországba, ebből 1,1 millió 2015-ben és 2016-ban, míg az orosz–ukrán háború kezdete óta valamivel több mint egymillió ukrán talált ott menedéket.

Borítókép: Migránsok lepik el Európát (Fotó: AFP)