Beismerték, hogy „drámai és fájdalmas”, amit az egyházak nevében műveltek a nőkkel, de bocsánatot nem kérnek érte, viszont adnak lelki támogatást

Elismerte a holland egyházak szerepét a kikényszerített örökbeadásokban a mintegy harminc felekezetet tömörítő holland egyházi ernyőszervezet, ugyanakkor nem kíván hivatalosan bocsánatot kérni az érintett nőktől – írta kedden az NlTimes hírportál.

illusztráció Forrás: Pexels

Az akkori társadalmi és vallási normák, valamint a családok, gyermekvédelmi szervezetek és egyházi csoportok nyomása miatt sok esetben közvetlenül a szülés után elvették az újszülötteket az anyáktól, majd intézetekben vagy nevelőszülőknél helyezték el őket. Az egyházi szervezetek azt hirdették, hogy 

a házasságon kívüli anyaság nem elfogadható.

A CIO a történteket „drámainak és fájdalmasnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy elismeri az érintettek szenvedését, ugyanakkor álláspontja szerint nincs alap hivatalos bocsánatkérésre.

Az egyházak közleményükben arra hivatkoztak, hogy a bibliai hagyományban a család egysége kiemelt érték. Mint írták, éppen ezért különösen fájdalmas számukra, hogy az akkori gyakorlat nem mindig felelt meg ezeknek az elveknek.

A CIO hangsúlyozta: az egyházak továbbra is azt vallják, hogy az anya és gyermeke szétválasztása ellentétes meggyőződésükkel. A szervezet emellett hozzáférést ígért az érintettek számára az egyházi archívumokban található információkhoz, valamint lelki támogatást és segítséget ajánlott fel a feldolgozáshoz és a gyógyuláshoz.

A holland kormány várhatóan a nyáron hivatalos nyilatkozatot ad ki az ügyben.

Tavaly a hágai fellebbviteli bíróság elutasította azoknak a holland nőknek a keresetét, akiket 1956 és 1984 között arra kényszerítettek, hogy lemondjanak házasságon kívül született gyermekükről. Az ügyet kezdeményező Trudy Scheele-Gertsen szerint az állami gyermekvédelmi szervek nem segítették, hanem lebeszélték a fiatal anyákat gyermekeik megtartásáról. A bíróság ugyanakkor „a holland történelem sötét fejezetének” nevezte az esetet, de úgy ítélte meg, hogy az ügyek egyedi jellegűek, illetve több esetben elévültek.