Kitért arra is, hogy a gyerekek a digitális felületen „ugrálva” olvasnak, vagyis elolvassák az első sorokat, aztán futnak lefelé, és menet közben gyakran átváltanak másik szövegre. Hiányzik az elmélyülés. Épp ezért nagyot nőtt a hagyományos, papíralapú könyvolvasás jelentősége, ami másfajta koncentrációt és emlékezetmunkát igényel. Az internettel kapcsolatban viszont elvitathatatlan előnynek nevezte, hogy a diákok sok szöveget fogyasztanak és alkotnak is az online térben. – A színvonal más kérdés, a posztolás és a kommentelés nyilván nem szépirodalmi igényű szöveg, de mindenképp örömteli a tény, hogy napi rendszerességgel olvas és ír a gyerek – mutatott rá.
Fotó: Teknős Miklós
Gortva Tamás, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára úgy látja, a szövegértési problémák okai részben éppen a „gyerekidegen” kötelező olvasmányok. – Bekerül a gyerek a középiskolába, és néhány héten belül már Homéroszt kell olvasnia, ami rettentően távol áll tőle. Hamarosan Vergilius eclogáit vesszük, és már előre tudom, hogy nem fogják érteni a nehéz, veretes, magasztos nyelvezet. Sajnos érezhető, hogy a diákok nyelvi kultúrája évről évre gyengül, és ez szerintem részben azért van, mert elszakadunk a valóságtól a tananyaggal. Úgy vélem, az internetes szövegértés viszont ma már külön műfaj kellene hogy legyen, de még mindig nagyon kevés felület és lehetőség van az iskolában, hogy ezt gyakoroljuk, fejlesszük – emelte ki a szaktanár, aki szerint a mai gyerekekben is megvan az igény az olvasásra, csak meg kell találni, hogy mi áll közel hozzájuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!