Győzött a fantasy Jókai Mór felett

A diákok háromnegyede örül, ha könyvet kap ajándékba, mégis egyre kevesebben és egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek a kutatások szerint. Pedig a magyartanárok azt mondják, hogy a Harry Potter-láz nyomán felpezsdült hazai gyerekkönyvpiac egy-egy remekművéért igenis megőrülnek a tinik. Nem is értik, hogy abban az életkorban, amikor a kedvcsinálás, az olvasás megszerettetése a cél, miért kell még mindig az érthetetlen és befogadhatatlan szerzőket tanítani.

Csókás Adrienn
2019. 10. 19. 7:24
Egyre többen vannak, akik napi harminc percnél is kevesebbet töltenek könyvek böngészésével Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az iskolások olvasási szokásairól készített elemzést az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztálya. A tízévesek szövegértési teljesítményét ötévente vizsgáló PIRLS nemzetközi mérés eredményeit feldolgozó jelentés megállapította, hogy egyre többen vannak, akik napi harminc percnél is kevesebbet olvasnak, és sokkal kevesebben lettek azok a diákok, akik több mint két órát töltenek a könyvekkel. Az adatok szerint a diákok hatvan százaléka legalább hetente olvas olyan dolgokat, amelyeket ő maga választott, 14 százalék viszont sosem olvas önszántából. A könyvekre szánt időről kiderült, a tízévesek 39 százaléka félórát sem olvas naponta, és csak 19 százalék tölt egynél több órát is olvasással. A tanulók közel háromnegyede azt vallotta, hogy örül annak, ha könyvet kap ajándékba, de csak a megkérdezettek harmada jelezte, hogy nagyon szeret olvasni.

– Általánosságban elmondható, hogy az olvasás akkor esik vissza, amikor az okostelefon belép a diák életébe. Ez 11-12 éves korban következik be – mondta lapunknak a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Arató László szerint a felső tagozatban lenne a legfontosabb, hogy a kortárs ifjúsági irodalom minél több szerzőjét ismertessék meg a diákokkal. – Ekkor az olvasás megszerettetése a lényeg, nem a kánon, ezért érdemes olyan könyvekről is szót ejteni az órákon, amiket a gyerekek maguk javasolnak, amelyekről szívesen beszélgetnek, vitatkoznak. Beszédes adat, hogy A kőszívű ember fiait a diá­kok több mint hatvan százaléka nem olvassa el, hiába kötelező. Ezzel szemben a fantasy műfaj elképesztő népszerűsége bizonyítja, hogy a könyv vastagsága nem riasztja el a gyereket, ha valami tényleg tetszik neki – hangsúlyozta.

Arató László emlékeztetett, hogy a kereskedelmi tévécsatornák 1997-es megjelenése után az ezredfordulón volt egy mélypont, ugyanis jelentősen megváltoztak a szabadidős szokások, ami a gyerekek körében is visszavetette az olvasási kedvet. – A mélypont után viszont javult az olvasás helyzete, ami nagyban köszönhető a Harry Potter-láznak. Ilyen népszerű gyerekkönyv azóta sincs, ám a sikere nyomán iszonyúan felpezsdült az ifjúsági és gyerekkönyvpiac, nagyon sok színvonalas mű született. Itthon is megjelent a gyermek- és ifjúsági irodalom szerzőinek új nemzedéke, idetartozik például Berg Judit, Wéber Kata, Dániel András, Molnár T. Eszter, Mán-Várhegyi Éva vagy Mészöly Ágnes. A felső tagozatos kamaszok körében elképesztő sikert aratott Leiner Laura A Szent Johanna gimi című könyve, a középiskolás korosztályban pedig nagy favorit a Holtverseny című regény Totth Benedektől – sorolta a slágerkönyveket a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Kitért arra is, hogy a gyerekek a digitális felületen „ugrálva” olvasnak, vagyis elolvassák az első sorokat, aztán futnak lefelé, és menet közben gyakran átváltanak másik szövegre. Hiányzik az elmélyülés. Épp ezért nagyot nőtt a hagyományos, papíralapú könyvolvasás jelentősége, ami másfajta koncentrációt és emlékezetmunkát igényel. Az internettel kapcsolatban viszont elvitathatatlan előnynek nevezte, hogy a diákok sok szöveget fogyasztanak és alkotnak is az online térben. – A színvonal más kérdés, a posztolás és a kommentelés nyilván nem szépirodalmi igényű szöveg, de mindenképp örömteli a tény, hogy napi rendszerességgel olvas és ír a gyerek – mutatott rá.

Egyre többen vannak, akik napi harminc percnél is kevesebbet töltenek könyvek böngészésével
Fotó: Teknős Miklós

Gortva Tamás, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára úgy látja, a szövegértési problémák okai részben éppen a „gyerekidegen” kötelező olvasmányok. – Bekerül a gyerek a középiskolába, és néhány héten belül már Homéroszt kell olvasnia, ami rettentően távol áll tőle. Hamarosan Vergilius eclogáit vesszük, és már előre tudom, hogy nem fogják érteni a nehéz, veretes, magasztos nyelvezet. Sajnos érezhető, hogy a diákok nyelvi kultúrája évről évre gyengül, és ez szerintem részben azért van, mert elszakadunk a valóságtól a tananyaggal. Úgy vélem, az internetes szövegértés viszont ma már külön műfaj kellene hogy legyen, de még mindig nagyon kevés felület és lehetőség van az iskolában, hogy ezt gyakoroljuk, fejlesszük – emelte ki a szaktanár, aki szerint a mai gyerekekben is megvan az igény az olvasásra, csak meg kell találni, hogy mi áll közel hozzájuk.

– Azt látom, hogy egyre inkább a könnyebben emészthető műfajok felé fordulnak. Ma éppen a Nyugat képregényt láttam az egyik diá­kom padján, és nagyon menőnek számít köztük a Po­cketbook-sorozat is. A Budapesten már több helyen telepített, de hamarosan Szegeden és Debrecenben is elérhető könyvautomatákból kortárs, illetve XX. századi szerzők zsebre vágható méretű könyveihez lehet hozzájutni. Ezeket sok diákom szereti és gyűjti. Én magam pedig rendszeresen javasolok nekik olyan könyveket, amelyek megragadnak. Úgy gondolom, a magyartanároknak óriá­si felelősségük van abban, hogy mit ajánlanak. Emellett gyakran kérem a tanulókat, hogy hozzanak, ajánljanak ők is valamit a többieknek, ugyanis ebben a korban a diáktársak véleményénél semmi sem számít jobban – hangsúlyozta a pedagógus.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.