Az iskolások olvasási szokásairól készített elemzést az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztálya. A tízévesek szövegértési teljesítményét ötévente vizsgáló PIRLS nemzetközi mérés eredményeit feldolgozó jelentés megállapította, hogy egyre többen vannak, akik napi harminc percnél is kevesebbet olvasnak, és sokkal kevesebben lettek azok a diákok, akik több mint két órát töltenek a könyvekkel. Az adatok szerint a diákok hatvan százaléka legalább hetente olvas olyan dolgokat, amelyeket ő maga választott, 14 százalék viszont sosem olvas önszántából. A könyvekre szánt időről kiderült, a tízévesek 39 százaléka félórát sem olvas naponta, és csak 19 százalék tölt egynél több órát is olvasással. A tanulók közel háromnegyede azt vallotta, hogy örül annak, ha könyvet kap ajándékba, de csak a megkérdezettek harmada jelezte, hogy nagyon szeret olvasni.
– Általánosságban elmondható, hogy az olvasás akkor esik vissza, amikor az okostelefon belép a diák életébe. Ez 11-12 éves korban következik be – mondta lapunknak a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Arató László szerint a felső tagozatban lenne a legfontosabb, hogy a kortárs ifjúsági irodalom minél több szerzőjét ismertessék meg a diákokkal. – Ekkor az olvasás megszerettetése a lényeg, nem a kánon, ezért érdemes olyan könyvekről is szót ejteni az órákon, amiket a gyerekek maguk javasolnak, amelyekről szívesen beszélgetnek, vitatkoznak. Beszédes adat, hogy A kőszívű ember fiait a diákok több mint hatvan százaléka nem olvassa el, hiába kötelező. Ezzel szemben a fantasy műfaj elképesztő népszerűsége bizonyítja, hogy a könyv vastagsága nem riasztja el a gyereket, ha valami tényleg tetszik neki – hangsúlyozta.
Arató László emlékeztetett, hogy a kereskedelmi tévécsatornák 1997-es megjelenése után az ezredfordulón volt egy mélypont, ugyanis jelentősen megváltoztak a szabadidős szokások, ami a gyerekek körében is visszavetette az olvasási kedvet. – A mélypont után viszont javult az olvasás helyzete, ami nagyban köszönhető a Harry Potter-láznak. Ilyen népszerű gyerekkönyv azóta sincs, ám a sikere nyomán iszonyúan felpezsdült az ifjúsági és gyerekkönyvpiac, nagyon sok színvonalas mű született. Itthon is megjelent a gyermek- és ifjúsági irodalom szerzőinek új nemzedéke, idetartozik például Berg Judit, Wéber Kata, Dániel András, Molnár T. Eszter, Mán-Várhegyi Éva vagy Mészöly Ágnes. A felső tagozatos kamaszok körében elképesztő sikert aratott Leiner Laura A Szent Johanna gimi című könyve, a középiskolás korosztályban pedig nagy favorit a Holtverseny című regény Totth Benedektől – sorolta a slágerkönyveket a Magyartanárok Egyesületének elnöke.