Háromszázezret érhet egy jó vizsga

Csaknem négyszeresére emelkedik az ösztöndíjasok száma a szakképzésben: míg az idén 33 ezren kaphatnak juttatást, 2021-ben már 110 ezernél is több diá­kot fog támogatni az állam. A kezdetben havi 7-14 ezer forintos ösztöndíjat a duális időszakban már 25-60 ezer, sőt a képzés végén akár 100 ezer forintos munkabér váltja fel. A hátrányos helyzetűek emellett havi 30 ezres tehetséggondozási ösztöndíjra is pályázhatnak. A szakmaszerzéskor pedig mindezen túl még 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is zsebre tehetnek a sikeresen vizsgázó fiatalok.

Oktató és diák is jól jár a rendszer átalakításával és megreformálásával Fotó: Teknős Miklós

Teljesen megújul a szakképzési ösztöndíjrendszer a következő tanévtől, amelynek eredményeként sokkal több diák sokkal több pénzhez juthat – jelentette be tegnap Pölöskei Gáborné. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár egy háttérbeszélgetésen elmondta, a felmenő rendszerben induló, teljesítményhez kötött díjazás komoly motivációt jelent a diákoknak ahhoz, hogy valóban el is végezzék a megkezdett képzést. – Míg ma 33 500 tanuló van a rendszerben, aki ösztöndíjban részesülhet, 2021-re már 110 500 főre emelkedik a létszám – ismertette a helyettes államtitkár, utalva arra, hogy ma még csak a hiányszakmákban jár ösztöndíj, 2020-tól viszont mindenkinek.

Közlése szerint az alapozási szakaszban – tehát amíg a képzés gyakorlati, duális része meg nem kezdődik – a technikumokban havi hétezer, a szakképző iskolákban pedig 14 ezer forintot kapnak majd a tanulók. Utóbbi intézménytípusban nemcsak azért magasabb a juttatás, mert a gazdaságnak nagyon nagy szüksége van a mesteremberekre, hanem azért is, mert a hároméves szakképzőben több a hátrányos helyzetű diák és jobban kell az anyagi motiváció.

Oktató és diák is jól jár a rendszer átalakításával és megreformálásával
Fotó: Teknős Miklós

A képzés duális időszakában – a technikumban két, a szakképzőben egy év elteltével – munkabér váltja az ösztöndíjat, ami a teljesítménytől függően a minimálbér 25-60 százaléka lehet. Fontos, hogy a duális képzésben a diákok rendes munkaszerződéssel dolgoznak, ez az időszak beleszámít a nyugdíjba is. A tanulmányok utolsó évében már a minimálbér 50-100 százalékát vihetik haza. A gyakorlati képzést biztosító vállalatok ráadásul ennél magasabb összegeket is adhatnak, a fentiek a jogszabályban rögzített minimumot jelentik. A hátrányos helyzetű tehetségeknek létrehoznak még egy külön támogatási formát is, az Apáczai-ösztöndíjat, amely a technikumok minden évfolyamán jár, és az alapjuttatáson felül további 30 ezer forintot jelent havonta.

Annak érdekében, hogy a választott szakmát tényleg meg is szerezzék a fiatalok, bevezetik az egyszeri pályakezdési juttatást is, ami a technikusi vizsga, illetve a mestervizsga megszerzésekor jár. Ez az eredménytől függően minimum 150 ezer, legfeljebb 300 ezer forint lehet, amelyből a fiatalok többek közt eszközöket vásárolhatnak, lakhatást vagy a munkába járást finanszírozhatnak.

Pölöskei Gáborné beszélt arról is, hogy az oktatóknak speciális minősítési rendszert dolgoznak ki, amelynek keretében négyévente kell 60 órás továbbképzésen részt venni. Az új bérezés pedig biztosítani fogja a teljesítmény- és minőségalapú differenciálást, de ezt nem központilag fogják meghatározni, hanem a munkáltatók, az igazgatók dönthetnek majd arról, hogy melyik kolléga mekkora fizetésemelést kapjon. – Nem lesz bérfeszültség, mert véleményem szerint nincs olyan, hogy mindenki teljesen azonosan végzi a munkáját. Igenis van különbség. Aki többet vállal, keressen többet! Aki jobban végzi, keressen többet! – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, jelezve, a többségnek százezres mértékű lesz az emelés, egyeseknek akár meg is duplázódhat a keresete.