Miután szerda délelőtt az Európai Parlament az országvezetők decemberi csúcstalálkozóját, így a magyar–lengyel költségvetési vétók ügyét vitatta meg, délután ismét Magyarország és Lengyelország került terítékre a testületben. Lapunk írt róla korábban, hogy négy szocialista EP-képviselő – a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder – kezdeményezésére tűzték napirendre „a magyar befolyás a szlovén és észak-macedón médiahelyzetre” kérdését.
Noha Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP, illetve Romana Tomc, a Szlovén Demokrata Párt európai parlamenti delegációinak vezetői már hetekkel ezelőtt egy, az Európai Néppárt tagjainak küldött információs levélben visszautasították a hazai beavatkozásról szóló vádakat, az EP megtartotta a médiapolitikai vitát. Abban az Európai Bizottságot Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke képviselte, a képviselők sokadszorra is őt kérdezhették hazánkról.
A cseh biztos ismét az Európai Bizottság szeptemberi jogállamisági jelentéseit ajánlotta az uniós parlament figyelmébe: mint azt mondta, azok sajtószabadságról és médiahelyzetről szóló fejezetei Magyarország és Szlovénia esetében is hiányosságokat tártak fel. Elmondta azt is: a koronavírus-járvány a médiavállalatokra is kiemelt nyomást helyez, így az Európai Bizottság a továbbiakban is nagy erőket fog annak szentelni annak, hogy a sajtó függetlenségét és annak finanszírozását EU-szerte monitorozza. – Nem ez az utolsó vitánk a kérdésben – ígérte Jourová Brüsszelben.
Hidvéghi Balázs az Európai Parlament magyar érdekeltségű vitáján 2020. november 25-én.
Fotó: Phillippe Buissin / Európai Parlament
Hidvéghi Balázs: NE csináljanak cirkuszt az EP-ből!
A rövid, meglehetősen kevés hozzászólással zajló magyar érdekeltségű vitában Hidvéghi Balázs védte meg a hazai álláspontot. A képviselő a baloldali politikusoktól azt kérdezte: vajon miért nem mutatnak ekkora érdeklődést a svéd vagy osztrák befolyásnak Szlovéniában, esetleg a német befolyásnak Magyarország esetében? – Szlovénia legnagyobb gazdasági lapja svéd kezekben van. Egy másik napilapot részben osztrák tulajdonos működtet – sorolta a politikus, emlékeztetve: a magyar kereskedelmi csatorna, az RTL Klub pedig a német-luxemburgi székhelyű RTL Csoporté.
– A tőke szabad mozgása az uniós alapszabadságok egyike – fogalmazott Hidvéghi Balázs, aki szerint az EP ismét egyoldalúan, a konzervatív vezetésű országok irányába fogalmaz meg kritikát. – Ennek az intézménynek hitelesnek kellene maradnia, és a polgárok érdekében fellépnie. Nem szabadna, hogy az EP politikai bohócok cirkuszává váljon!
– húzta alá.
A lengyel abortusztörvény is terítéken
Lengyelországgal kapcsolatban pedig az abortusztörvény szigorítását vitatták meg szerda délután az EP-képviselők. Utóbbit az EU éléről már számos alkalommal kritizálták. Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos most is elmondta: a minél erősebb nőjogokra európai vívmányként kellene tekinteni, ahelyett, hogy azok csorbítására tesznek kísérletet. – Láttuk, hogy mennyien vonultak utcára Lengyelországban a szigorítás miatt – érvelt.
Emlékezetes, Helena Dalli a magyar sajtóban nemrég azáltal került címlapokra, hogy kimondta: az LMBTQ-jogok tiszteletét is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé kellene tenni. Dalli akkor is Lengyelországot kritizálta, amelyet az EU leginkább homofób országának tart.
A máltai baloldali politikus sokadszorra bírálta Varsót. 2020. november 25. Brüsszel
Fotó: Európai Parlament
