Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Európai Parlament balliberális pártjainak nyomására napirenden tartották a magyar médiavállalkozások észak-macedóniai és szlovéniai tevékenységéről szóló plenáris vitát, amelyre már jövő szerdán sor kerül a jelenleg távmunkában működő EP-ben. Az ügyben a végső döntést az intézmény házbizottsága mondta ki szerdai ülésén.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP, illetve Romana Tomc, a Szlovén Demokrata Párt európai parlamenti delegációinak vezetői mindenesetre már kedden egy, az Európai Néppárt tagjainak küldött információs levélben utasították vissza a hazai beavatkozásról szóló vádakat, úgy érvelve: a baloldal ezúttal egyszerre három ország (Magyarország, Szlovénia, Észak-Macedónia – a szerk.) ellen intéz koordinált és politikailag motivált támadást. Az Európai Néppárt nem támogatta a kérdés napirendre vételét
– értesült lapunk.
A magyar „befolyás” a szlovén és észak-macedón médiahelyzetre már márciusban terítéken volt, ám akkor az európai járványhelyzet súlyosbodása miatt az EP távmunkára kényszerült, részben emiatt került le a kérdés a napirendről. A vitát eredetileg négy szocialista EP-képviselő – a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder – javasolta, erről a Népszava számolt be még március elején. A baloldali politikusok aggályaikat a Necenzurirano.si nevű szlovén tényfeltáró portál tudósításaira alapozták, mondván: Magyarország „ politikai hírszerzési műveletet” folytat a szóban forgó államokban, amelynek egyik fő célja volt, hogy megbuktassa Zoran Zaev baloldali észak-macedón miniszterelnököt és pártját a választásokon. (Zaevék egyébként megnyerték a még augusztusban tartott voksolást, a politikus régi-új miniszterelnökként került vissza a hatalomba, ahonnan még márciusban távozott, mert az Európai Unió a korábbi ígéreteinek ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával – a szerk.)
Ugyanakkor a szkopjei politikai válság megoldása sem csillapította a baloldal aggályait, az említett képviselők továbbra is az EP előtt akarják megvitatni a médiaügyet, amelyben az Európai Bizottságtól várnak válaszokat. A testülethez szóbeli választ igénylő kérdésekkel is fordultak. Többek között azt várják az Ursula von der Leyen vezette EB-től, hogy
kérdezze meg a magyar kormányt, hogy valóban beavatkozott-e egy tagjelölt ország és egy tagállam demokratikus folyamataiba.
Deutsch Tamás és Romana Tomc a magyar, illetve szlovén kormánypártok részéről együttesen nevezték abszurdnak az újabb baloldali támadást. Az említett, lapunk által látott információs levélben világosan leszögezték, hogy
a magánkézben lévő vállalatok külföldi befektetései üzleti és nem politikai célokat szolgálnak, amely teljes mértékben összhangban áll az uniós belső piac négy alapszabadságával, nevezetesen a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásával.
Mint azt a jobboldali politikusok írják, a Necenzurirano.si tényfeltárása önmagában vitatható, a portál előszeretettel bocsátkozik ugyanis fizetett lejárató cikkek közlésébe, és az anyagaik nagy része irányul a Janez Janša vezette jobbközép koalíciós kormány lejáratására. (Magyarországon általában olyan balliberális sajtótermékek, mint a 24.hu, a Népszava, illetve a 444.hu veszik át a Necenzurirano.si cikkeit – a szerk.)
A jövő szerdai vita „érdekessége”, hogy az egyik baloldali kezdeményező, a magyar származású Piri Kati a Népszava említett cikkében arról beszélt, hogy épp a magyar uniós biztostól, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivértől szeretne kérdezni a magyar kormány balkáni tevékenységéről.
Az Európai Bizottság részéről lapunk kérésére viszont elmondták, hogy Észak-Macedónia valóban a bővítési politika hatálya alá esik, ám lényegében médiapolitikai kérdésről van szó, így annak felelőse, Věra Jourová európai bizottsági alelnök képviseli a testületet a vitában. A cseh biztost kérdezhetik majd a képviselők is.
Az ügyben határozatot nem fogad el az Európai Parlament. Az e sorok írásakor ismert napirend szerint a magyar vita után még szerdán a lengyelországi abortusztörvény szigorítását vitatják meg a képviselők, akik erről már állásfoglalást is elfogadnak.
Újabb súlyos korrupciós botrányt lepleztek le Ukrajnában.
Amint Szlovákia a maga útját kezdte járni, rögtön jogállamisági problémákat találtak.
Az atomalku jövője egyre bizonytalanabb.
A jelentés Magyarországot is támadja.
Újabb súlyos korrupciós botrányt lepleztek le Ukrajnában.
Amint Szlovákia a maga útját kezdte járni, rögtön jogállamisági problémákat találtak.
Az atomalku jövője egyre bizonytalanabb.
A jelentés Magyarországot is támadja.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Újabb súlyos korrupciós botrányt lepleztek le Ukrajnában.
Amint Szlovákia a maga útját kezdte járni, rögtön jogállamisági problémákat találtak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint bábkormányt akarnak a magyarok nyakára ültetni.
Az atomalku jövője egyre bizonytalanabb.
A jelentés Magyarországot is támadja.
Egyre inkább eluralkodik Ukrajnában a társadalmi feszültség.
Mindeközben az Európai Bizottságban súlyos dolgok történnek.
Amint Szlovákia a maga útját kezdte járni, rögtön jogállamisági problémákat találtak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint bábkormányt akarnak a magyarok nyakára ültetni.
Az atomalku jövője egyre bizonytalanabb.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
