Az EP ismét Věra Jourovát kérdezi Magyarországról

Magyar érdekeltségű vitát rendeznek jövő héten az Európai Parlamentben. A hazai médiavállalkozások észak-macedóniai és szlovéniai tevékenysége baloldali kezdeményezésre kerül terítékre. A hazai és a szlovén néppárti delegációk részéről egy lapunk által látott levélben mindenesetre abszurdnak nevezték a vádakat, mondván: ezúttal egyszerre több országgal szemben zajlik politikailag motivált baloldali támadás. A tervek szerint a magyar vitában az Európai Bizottságot Věra Jourova képviseli majd.

Brüsszel, 2020. szeptember 16. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k, hátul), mielõtt beszédet mond az Európai Unió helyzetérõl az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án. A koronavírus-járvány miatt a küldöttek egymástól biztonságos távolságra ülnek. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Az Európai Parlament balliberális pártjainak nyomására napirenden tartották a magyar médiavállalkozások észak-macedóniai és szlovéniai tevékenységéről szóló plenáris vitát, amelyre már jövő szerdán sor kerül a jelenleg távmunkában működő EP-ben. Az ügyben a végső döntést az intézmény házbizottsága mondta ki szerdai ülésén.

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP, illetve Romana Tomc, a Szlovén Demokrata Párt európai parlamenti delegációinak vezetői mindenesetre már kedden egy, az Európai Néppárt tagjainak küldött információs levélben utasították vissza a hazai beavatkozásról szóló vádakat, úgy érvelve: a baloldal ezúttal egyszerre három ország (Magyarország, Szlovénia, Észak-Macedónia – a szerk.) ellen intéz koordinált és politikailag motivált támadást. Az Európai Néppárt nem támogatta a kérdés napirendre vételét

– értesült lapunk.

A magyar „befolyás” a szlovén és észak-macedón médiahelyzetre már márciusban terítéken volt, ám akkor az európai járványhelyzet súlyosbodása miatt az EP távmunkára kényszerült, részben emiatt került le a kérdés a napirendről. A vitát eredetileg négy szocialista EP-képviselő – a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder – javasolta, erről a Népszava számolt be még március elején. A baloldali politikusok aggályaikat a Necenzurirano.si nevű szlovén tényfeltáró portál tudósításaira alapozták, mondván: Magyarország „ politikai hírszerzési műveletet” folytat a szóban forgó államokban, amelynek egyik fő célja volt, hogy megbuktassa Zoran Zaev baloldali észak-macedón miniszterelnököt és pártját a választásokon. (Zaevék egyébként megnyerték a még augusztusban tartott voksolást, a politikus régi-új miniszterelnökként került vissza a hatalomba, ahonnan még márciusban távozott, mert az Európai Unió a korábbi ígéreteinek ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával – a szerk.)

Zoran Zaev volt miniszterelnök, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnöke ünnepel az előrehozott észak-macedóniai parlamenti választások estéjén Szkopjéban 2020. július 15-én. Az észak-macedóniai parlamenti választásokat a kormányzó szociáldemokrata szövetség nyerte
Fotó: Georgi Licovszki/MTI/EPA

A magyar és szlovén kormány szerint abszurdak a vádak

Ugyanakkor a szkopjei politikai válság megoldása sem csillapította a baloldal aggályait, az említett képviselők továbbra is az EP előtt akarják megvitatni a médiaügyet, amelyben az Európai Bizottságtól várnak válaszokat. A testülethez szóbeli választ igénylő kérdésekkel is fordultak. Többek között azt várják az Ursula von der Leyen vezette EB-től, hogy

kérdezze meg a magyar kormányt, hogy valóban beavatkozott-e egy tagjelölt ország és egy tagállam demokratikus folyamataiba.

Deutsch Tamás és Romana Tomc a magyar, illetve szlovén kormánypártok részéről együttesen nevezték abszurdnak az újabb baloldali támadást. Az említett, lapunk által látott információs levélben világosan leszögezték, hogy

a magánkézben lévő vállalatok külföldi befektetései üzleti és nem politikai célokat szolgálnak, amely teljes mértékben összhangban áll az uniós belső piac négy alapszabadságával, nevezetesen a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásával.

Mint azt a jobboldali politikusok írják, a Necenzurirano.si tényfeltárása önmagában vitatható, a portál előszeretettel bocsátkozik ugyanis fizetett lejárató cikkek közlésébe, és az anyagaik nagy része irányul a Janez Janša vezette jobbközép koalíciós kormány lejáratására. (Magyarországon általában olyan balliberális sajtótermékek, mint a 24.hu, a Népszava, illetve a 444.hu veszik át a Necenzurirano.si cikkeit – a szerk.)

Věra Jourovát kérdezhetik Magyarországról

A jövő szerdai vita „érdekessége”, hogy az egyik baloldali kezdeményező, a magyar származású Piri Kati a Népszava említett cikkében arról beszélt, hogy épp a magyar uniós biztostól, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivértől szeretne kérdezni a magyar kormány balkáni tevékenységéről.

Az Európai Bizottság részéről lapunk kérésére viszont elmondták, hogy Észak-Macedónia valóban a bővítési politika hatálya alá esik, ám lényegében médiapolitikai kérdésről van szó, így annak felelőse, Věra Jourová európai bizottsági alelnök képviseli a testületet a vitában. A cseh biztost kérdezhetik majd a képviselők is.

Az ügyben határozatot nem fogad el az Európai Parlament. Az e sorok írásakor ismert napirend szerint a magyar vita után még szerdán a lengyelországi abortusztörvény szigorítását vitatják meg a képviselők, akik erről már állásfoglalást is elfogadnak.