Az Európai Parlament balliberális pártjainak nyomására napirenden tartották a magyar médiavállalkozások észak-macedóniai és szlovéniai tevékenységéről szóló plenáris vitát, amelyre már jövő szerdán sor kerül a jelenleg távmunkában működő EP-ben. Az ügyben a végső döntést az intézmény házbizottsága mondta ki szerdai ülésén.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP, illetve Romana Tomc, a Szlovén Demokrata Párt európai parlamenti delegációinak vezetői mindenesetre már kedden egy, az Európai Néppárt tagjainak küldött információs levélben utasították vissza a hazai beavatkozásról szóló vádakat, úgy érvelve: a baloldal ezúttal egyszerre három ország (Magyarország, Szlovénia, Észak-Macedónia – a szerk.) ellen intéz koordinált és politikailag motivált támadást. Az Európai Néppárt nem támogatta a kérdés napirendre vételét
– értesült lapunk.
A magyar „befolyás” a szlovén és észak-macedón médiahelyzetre már márciusban terítéken volt, ám akkor az európai járványhelyzet súlyosbodása miatt az EP távmunkára kényszerült, részben emiatt került le a kérdés a napirendről. A vitát eredetileg négy szocialista EP-képviselő – a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder – javasolta, erről a Népszava számolt be még március elején. A baloldali politikusok aggályaikat a Necenzurirano.si nevű szlovén tényfeltáró portál tudósításaira alapozták, mondván: Magyarország „ politikai hírszerzési műveletet” folytat a szóban forgó államokban, amelynek egyik fő célja volt, hogy megbuktassa Zoran Zaev baloldali észak-macedón miniszterelnököt és pártját a választásokon. (Zaevék egyébként megnyerték a még augusztusban tartott voksolást, a politikus régi-új miniszterelnökként került vissza a hatalomba, ahonnan még márciusban távozott, mert az Európai Unió a korábbi ígéreteinek ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával – a szerk.)
Fotó: Georgi Licovszki/MTI/EPA
A magyar és szlovén kormány szerint abszurdak a vádak
Ugyanakkor a szkopjei politikai válság megoldása sem csillapította a baloldal aggályait, az említett képviselők továbbra is az EP előtt akarják megvitatni a médiaügyet, amelyben az Európai Bizottságtól várnak válaszokat. A testülethez szóbeli választ igénylő kérdésekkel is fordultak. Többek között azt várják az Ursula von der Leyen vezette EB-től, hogy
kérdezze meg a magyar kormányt, hogy valóban beavatkozott-e egy tagjelölt ország és egy tagállam demokratikus folyamataiba.
Deutsch Tamás és Romana Tomc a magyar, illetve szlovén kormánypártok részéről együttesen nevezték abszurdnak az újabb baloldali támadást. Az említett, lapunk által látott információs levélben világosan leszögezték, hogy
a magánkézben lévő vállalatok külföldi befektetései üzleti és nem politikai célokat szolgálnak, amely teljes mértékben összhangban áll az uniós belső piac négy alapszabadságával, nevezetesen a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásával.
