Hol szerezte a bécsi terrorista az AK–47-est?

A bécsi terroristasejt teljes felszámolásához meg kell állapítani a gyilkoláshoz használt AK–47-es gépkarabély eredetét is. A Kalasnyikov alapverzióját nagy számban használta az ISIS, de a délszláv háborúban harcoló felek is.

A man, identified by Islamic State, Amaq news agency as "Abu Dagnah Al-Albany," saying he attacked crowds in central Vienna on Monday with a gun and a machine gun, is seen in an undisclosed location, in this still image from a video obtained on November 3, 2020. AMAQ via Telegram/Reuters TV/via REUTERS THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. REUTERS IS UNABLE TO INDEPENDENTLY VERIFY THIS IMAGE. - RC2WVJ9CB13N Fotó: Reuters TV

Mondhatni tűt keresnek a szénakazalban az osztrák hatóságok, amikor meg akarják állapítani, hogy a húszéves radikális ISIS-szimpatizáns, Kujtim Fejzulai honnan jutott a bécsi belvárosban elkövetett vérengzéshez használt AK–47-es gépkarabélyhoz. Az észak-macedóniai albán szülők Bécsben született fia saját Instagram-oldalán nagy valószínűséggel éppen a gyilkos AK–47-es sorozatlövővel pózol. A Kalasnyikov alaptípusát több száz millió példányban gyártották a szocialista országok egy részében, a Szovjetunió mellett a volt Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában. A továbbfejlesztett változatokat ugyancsak többmilliós darabszámban mások mellett Lengyelországban és Magyarországon, a kínaiak pedig az összes változatot gyártották és gyártják ma is.

Az AK–47-es volt az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet legelterjedtebb kézifegyvere. A gépkarabélyok zömét a szír kormányerőktől zsákmányolták, illetve a kormányellenes felkelőktől kapták. Ezek az AK-k kínai, orosz, illetve amerikai támogatásként jutottak el egyenesen Bagdadba vagy a szír ellenzéki erőkhöz bolgár, lengyel, román, illetve esetenként szlovákiai közvetítéssel. Az ISIS szétverése után nagy mennyiségű kézifegyvert hagytak a harcmezőkön az elmenekülő vagy éppen fogságba eső terroristák. A fegyvereket vizsgálva állapította meg 2017-ben a Conflict Arnament Research nemzetközi szervezet, hogy eredetileg honnan is származnak. Az elemzés szerint 112 darab magyar gyártmányú AK–63 F is volt közöttük, ami miatt a magyar ellenzék háborgott is, ám a szakértők akkor hamar lehűtötték a szakmailag felkészületlen ellenzéki képviselőket.

Az AK–47-es (a továbbfejlesztett hazai verziókkal együtt) rendszeresített kézifegyver volt a Jugoszláv Néphadseregben, így a ’90-es években dúló délszláv háború egyik fő fegyvere volt, mindegyik fél használta. Nagy mennyiségben van ma is az utódállamokban, melyek közül Bosznia-Hercegovina különösen fontos ebből a szempontból. A muzulmán Boszniában ugyanis becslések szerint több ezer ISIS-terrorista talált menedéket, köztük még olyan mudzsahedinek is, aki a szovjetek ellen kezdtek harcolni Afganisztánban, majd megjárták az al-Kaidát, és legutóbb az ISIS-t. Hogy pontosan mennyi kézifegyverük van, azt nem lehet tudni, az általuk felügyelt hegyvidéki helyekre ugyanis senki nem mer felmenni.

A posztszocialista országok fegyveres erői még napjainkban is használják a Kalasnyikovot. (A magyar átfegyverzés éppen a közelmúltban kezdődött meg modern, hazai gyártású kézifegyverekre – a szerző.) Korábban a feleslegessé vált magyar AK-k egy része hadisegélyként Irakba, Szíriába került ellenőrzött körülmények között. Más részüket hatástalanították, hogy kellékfegyverként gyűjtőknek adják el. Szlovákiában botrányt okozott néhány éve, hogy több tízezer hatástalanított kézifegyvert, köztük nagy mennyiségben Kalasnyikovokat alakítottak vissza illegálisan éles fegyverré, és ezek a fegyverek bűnözőkhöz kerültek.

A fentiek tükrében Kujtim Fejzulai az ISIS-től éppúgy kaphatta az AK–47-esét, ahogy beszerezhette azt szervezett, akár éppen albán bűnözői köröktől Nyugat-Európában. A szlovák hatóságok tagadják, hogy a gyilkos fegyver szlovák eredetű. Azt azonban már júliusban jelezték az osztrák hatóságoknak, hogy Fejzuali egy társával együtt karabélylőszert próbált vásárolni, ám fegyverviselési engedély hiányában nem adtak el nekik. Amennyiben ISIS-eredetű a terrorista fegyvere, azt a balkáni útvonalon csempészhették Bécsbe, azon az útvonalon, amelyet a drogcsempészek járattak be, illetve az embercsempészek használnak ma is. Az osztrák nyomozás minden bizonnyal erre is kiterjed.

Felrobbant embercsempész

Az osztrák, a német és a szerb hatóságok is segítséget nyújthatnak a Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés ellen fellépő nyomozóinak a szeptember 26-án magát felrobbantó német embercsempész, az 52 éves Thomas L. kapcsolatának a feltérképezésében. Az osztrák lakcímmel és magyar rendszámú autóval rendelkező férfinak bűnözői múltja van. Ausztriában, éppen embercsempészet miatt, öngyilkossága idején is büntetőeljárás folyt. Múlt hétfőn Röszke környékén vette fel autójába azt az öt szír migránst, akiket a Szerbiában működő bűnözők csempésztek át a határon. A szállító vállalta, hogy az illegális bevándorlókat Ausztriába viszi. Megfelelő helyismerete volt, ezért a soproni határszakasz egyik kis mellékútján tervezte az átjutást. A csornai, kapuvári és győri rendőrökkel egyeztetve az NNI nyomozói azonban a 85-ös úton, Vitnyédnél állították meg az embercsempész autóját. L. nem akarta megadni magát, inkább kézigránáttal felrobbantotta magát.

A pisztolya épségben maradt, megpróbálják megállapítani, hogy melyik fegyverkereskedő maffiától jutott hozzá. Fel akarják tárni az embercsempész-hálózatot is, melynek szállítója volt Thomas L. Az embercsempészetet Szerbiában letelepült szírek, egyiptomiak, irakiak, afgánok, időnként irániak tartják kézben. A magyar határ közelében tanyákat vásároltak, a „piszkos munkára”, azaz a migránsok határon való átjuttatására helyi erőket is alkalmaznak, de az irányító akkor is a gyakran több nyelven – arabul, pastuul, angolul, oroszul, szerbül, bolgárul – beszélő közel- vagy közép-keleti származású főnök.