Idén tizedével több diák jelentkezett a felsőoktatásba

A járvány miatti 2020-as visszaesés után ebben az évben ismét jelentősen emelkedett a felsőoktatásba készülő fiatalok száma, országosan 110 ezer felvételiző várja, hogy sikerül-e bejutnia a vágyott intézménybe. A hallgatói létszám emelkedése örvendetes, a magyar munkaerőpiac ráadásul az uniós átlagnál jelentősebben megbecsüli a diplomát. Megéri továbbtanulni, mesterdiplomával ugyanis kétszer annyit kereshetnek a pályakezdők, mintha nem jártak volna egyetemre.

Lesz Pont ott parti, ahol este 20 órától együtt izgulhatnak a leendő elsővések Fotó: Bach Máté

Július 22-én hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, a hivatalos eredményváró rendezvényt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán tartják – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a Facebook-oldalán.

Schanda Tamás bejegyzése szerint

az idén a tavalyinál tizedével többen, mintegy 110 ezren várják a felsőoktatási felvételi ponthatárok nyilvánosságra hozatalát.

A felsőoktatásban tanulók létszámának növelése fontos kormányzati célkitűzés, az Állami Számvevőszék áprilisban publikált jelentése szerint ráadásul hazánkban a munkaerőpiac az uniós átlagnál jelentősebben megbecsüli a diplomát. A magyar diplomások átlagbére 180 százaléka az országos átlagbérnek. Ez az arány nemcsak a visegrádi országokkal való összehasonlításban kimagasló, de jelentősen meghaladja az európai tagállamokat jellemző 151 százalékos átlagot. Igazán nagy előnyt a mesterdiploma jelent: az ötéves képzések után duplaannyit keresnek a fiatalok (212 százalék), mintha nem jártak volna egyetemre.

Reagáltak a gazdaság igényeire

A számvevőszék megállapította azt is, hogy a képzési paletta egyre nagyobb összhangba kerül a gazdaság igényeivel, az egyetemek rákapcsoltak a duális képzésre, és nemcsak a vállalati együttműködések, de a külföldi diákok száma is folyamatosan emelkedik.

2014 és 2019 között harmadával emelkedett a műszaki diplomások száma, negyedével nőtt az agrártudományi végzettségűek, 12 százalékkal emelkedett az informatikusok száma, és többen végeztek a pedagógusképzésben is.

Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb bölcsészt képeznek, és visszaesett a társadalomtudományi, közgazdasági, természettudományi pályákon végzettek aránya is.

Tavaly a járvány miatt nem tartották meg a Pont ott partit, idén azonban ismét együtt izgulhatnak a leendő elsőévesek. Az érdeklődőket 15 órától koncertekkel és más programokkal várják, 20 órától pedig kivetítőn láthatók majd a ponthatárok. Az államtitkár jelezte: belépni csak a koronavírus elleni védettség igazolásával lehet.

A ponthatárok kihirdetését követően augusztus 5-ig mindenkinek elküldenek egy úgynevezett besorolási döntésről szóló határozatot, akinek pedig sehová nem sikerült bejutnia, pótfelvételi eljárásban próbálkozhat újra.

Lesz Pont ott parti, ahol este 20 órától együtt izgulhatnak a leendő elsővések
Fotó: Bach Máté

Sokan kaphatnak ösztöndíjat

A felvételizők számára jó hír, hogy a legtöbb felsőoktatási intézmény ezúttal a gólyatáborokat is megszervezi. A szabályok persze szigorúk lesznek: van, ahol gyorstesztekkel és kötelező lázméréssel, máshol állandó egészségügyi stábbal, betegszobával, fertőtlenítőpontokkal készülnek a szervezők, és csak azok táborozhatnak, akiknek van védettségi igazolványuk, illetve bizonyos egyetemeken (például Miskolcon) ez kiváltható 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel is.

Idén egyébként összesen 101 878-an jelentkeztek a felsőoktatásba, ami komoly előrelépés a tavalyi 92 ezres létszámhoz képest.

Legtöbben – csaknem harmincezren – ezúttal is gazdaságtudományi területen szeretnének továbbtanulni, de sokan választották a bölcsész- és a műszaki területek szakjait is, a pedagógusképzés pedig csak egy hajszállal maradt le a dobogóról.

Továbbra is a gazdálkodási és a menedzsment a legnépszerűbb alapszak, 2021-ben több mint tízezren jelentkeztek erre a képzésre. A második legkedveltebb alapszak a kereskedelem és marketing lett majdnem lett hétezer jelentkezővel, a harmadik pedig a pszichológia, amit közel hatezren szeretnének tanulni.

Tavaly a felvettek négyötöde állami támogatású képzésre jutott be, így ha ez a trend nem változik, akkor a fiatalok jelentős része most is ingyen tanulhat. Az önköltséges képzésekre minden szezonban könnyebb bekerülni, ám az alacsonyabb pontszámok egyúttal három-négyszázezer forint tandíjat is jelentenek szemeszterenként.

Jövőre már nincs amnesztia

Az idei tanév zárásakor csaknem ötvenezer fiatal veheti át diplomáját. Ahogy azt lapunk is megírta, mindazok, akik 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között tettek sikeres záróvizsgát, mentesülnek a nyelvvizsga-kötelezettség alól, függetlenül attól, hogy az adott szakon milyen szintű nyelvtudást követeltek volna meg.

A HÖOK felmérése szerint egyébként

országosan mintegy 25 ezer olyan végzős hallgató van, aki a tanulmányai utolsó évére sem tudta megszerezni a középfokú bizonyítványt, pedig a magyar felsőoktatásban 2003 óta általános követelmény legalább egy B2 szintű komplex nyelvi bizonyítvány a diploma átvételéhez.

A könnyítés – amely 2020-ban csaknem 130 ezer fiatal munkába állását segítette – főként az agrár-, a művészeti és a pedagógusképzések hallgatóit érinti a kisebb, vidéki egyetemeken.

Mindazok viszont, akik csak most kezdik meg tanulmányaikat az egyetemeken és főiskolákon, kénytelenek lesznek nyelvvizsgát tenni, a kormány ígérete szerint ugyanis az idén utoljára biztosítják a nyelvvizsga-amnesztia lehetőségét.