Jobb számokat produkál a magyar közoktatás, mint az uniós átlag

Ismét javultak az oktatási mutatók Magyarországon, legutóbb Rétvári Bence államtitkár mutatott rá, hogy az Eurostat adatok szerint a középfokú végzettséggel rendelkezők hazai aránya már magasabb, mint az uniós átlag. A kormány sokat tesz az iskolaelhagyás csökkentéséért, ennek köszönhetően pedig folyamatosan csökken a lemorzsolódás, sőt egyre többen tesznek emelt szintű érettségit és többen iratkoznak be egyetemre.

A közoktatásban a férfi tanárok aránya nem éri el a húsz százalékot Fotó: Havran Zoltán

A magyarok iskolázottságáról és a lemorzsolódás megelőzését célzó kormányzati törekvésekről közölt fontos adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Rétvári Bence az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában írt a témáról, miután a szocialista politikus arra volt kíváncsi, mennyien hagyták ott a közoktatást érettségi nélkül, amióta a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre csökkentették.

A kérdés feltevője valószínűleg nem erre a válaszra számított, de Rétvári közléséből az derült ki: szó sincs róla, hogy a 2013-as intézkedés nyomán tömegesen kiléptek volna a diákok az iskolából, éppen ellenkezőleg.

A szakképzésben tavaly vezették be az ösztöndíjrendszert, ami kellő motiváció a bentmaradáshoz is
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

bővülő felsőoktatás

Az Emmi államtitkára rámutatott, hogy az Eurostat adatai szerint a legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező 20–24 évesek hazai aránya 2019-ben 86,6 százalék volt, ami három százalékkal magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt, és nagyjából ugyanennyivel meg is haladja az uniós átlagot, ami a vizsgált időszakban 83,9 százalékos volt. Hozzátette: a bizonyítványok megszerzésének alakulása sokkal jobban jelzi az iskolai tanulás eredményességét, mint a tankötelezettségi korhatár, aminek betöltése amúgy sem szünteti meg a tanulói jogviszonyt. A legfrissebb KSH adatok szerint egyébként 2020-ban összesen 67 600-an tettek sikeres rendes érettségi vizsgát Magyarországon.

Az érettségi vizsga kapcsán nemrég Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt nyilatkozta lapunknak, hogy az idei szezonban a korábbi éveknél sokkal több fiatal választotta a nehezebb, emelt szintű vizsgákat, ennek ellenére jobb lett a diákok összesített átlageredménye, mint az elmúlt tanévben.

A diplomások arányát tekintve már nem állunk ennyire jól: míg a magyarok 30,7 százaléka végzett a felsőoktatásban, az uniós átlag e tekintetben már 40,5. Pozitív változás azért itt is megfigyelhető, a felsőoktatásba jelentkezők száma ugyanis tavalyhoz képest 11 százalékkal emelkedett hazánkban, és már 2020-ban is többen iratkoztak be a nappali képzésekre, mint a megelőző évben. Jelenleg 287 ezren tanulnak a hazai egyetemeken és főiskolákon, amelyek évente durván ötvenezer diplomát bocsátanak ki. Örvendetes az is, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma folyamatosan emelkedik, sőt a 2010-es tanévhez képest mostanra meg is duplázódott.

Sokan meg sem állnak a diplománál: doktori képzésben jelenleg kilencezren tanulnak, ami az összes hallgatóhoz mérten ugyan csekély szám, de 9,3 százalékkal magasabb, mint a korábbi tanévben mért adat.

támogatórendszerek

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszernek olyan ösztönzőket kell biztosítania, amelyek segítik az iskolarendszerben töltött idő növelését, hatékonyságának javítását. Ezt célozza többek közt az óvodáztatás kiterjesztése (már hároméves kortól kötelező beíratni a gyereket), az iskolai lemorzsolódást fékező, korai jelző- és támogatórendszer felállítása vagy a szintén a lemorzsolódást megelőző pedagógiai szakmai szolgáltatás fejlesztése.

A tapasztalatok alapján az iskolák maguk is egyre intenzívebben keresik azokat a támogatási formákat, amik a leszakadók rendszerben tartását szolgálják – húzta alá a kormánypárti politikus, hozzátéve: az említett jelzőrendszer adatai szerint 2017-ben 10,85 százalék volt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, a következő tanévben viszont már csak 8,8 százalék, 2020-ban pedig mindössze 6,8 százalék.

Rétvári már nem említi, de az idén tovább javult ez a mutató is: a most zárult tanév első félévében csak a diákok 6,3 százaléka igényelt extra segítséget a tanulmányaihoz.

Mint arról korábban írtunk, a diákok tanulmányi eredményein a kihívásokkal teli digitális oktatás sem rontott: a félévi bizonyítványok tanúsága szerint töretlenül csökken a bukások száma, és tavaly ilyenkorhoz képest felére esett vissza azok száma, akiknek több mint egy érdemjegyet romlott az átlaguk.

Kevesebb a túlkoros

Az OH kimutatásai jelzik: évről évre kevesebb szülő kérvényez egyéni munkarendet a gyermekének, emellett visszaszorulóban van a túlkoros általános iskolások száma is. Jelenleg 540 olyan diák van, aki elmúlt 16 éves, de még nem jutott el a nyolc osztály befejezéséig. Összehasonlításképp: 2019-ben ők háromszor ennyien voltak. Javulóban van továbbá a tanár-diák arány is, ami szintén nem elhanyagolható az iskolai előrehaladás szempontjából. A KSH szerint az óvodákban és az általános iskolákban is csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma.

Beszámoltunk arról is, hogy 2018-ban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal jóvoltából külön kompetenciamérést vezettek be a szakképzésben, aminek eredménye alapján speciális egyéni vagy csoportos fejlesztést kapnak a lemaradók. Ne feledjük továbbá a szakképzésben tavaly bevezetett ösztöndíjrendszert sem. A havi nyolc- és tizenötezer forintos juttatás nemcsak a felvételihez hozta meg a diákok kedvét (a szakmaszerzés az utóbbi két felvételin többeket vonzott, mint a gimnázium), de úgy tűnik, a fix bevétel kellő motivációt ad a bent maradáshoz és a tanuláshoz is. Főleg, hogy a képzés második, gyakorlati felében 25-26 ezer, sőt akár százezer forintra is emelkedhet a diákok fizetése, a végső szakvizsga sikerét pedig 150–300 ezres pályakezdési támogatással honorálja a kormány.