Karantinik és veszélyeztetett veteránok

A koronavírus-járvány hatásait sokan sokféleképpen elemezték már, azt azonban viszonylag kevesen boncolgatták, milyen hatással volt vagy akár még lehet is az az egyes korcsoportokra. Vajon a kényszerű átmeneti életmódváltás tényleg kiélezte a feszültséget az idősek és a fiatalok között? Valóban örök nyomot hagyhatnak az elmúlt hetek egy egész felnövekvő generációban? Nemes Orsolya és Székely Levente generációkutatókkal ezekről is beszélgettünk.

Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész szerint a Covid–19-árvány legváratlanabb következménye – saját szóalkotásával élve kovidkezménye – a nemzedékek elkülönülése lesz. „A fiatalabb Y és Z korosztályok érdeke, mégis az X generáció, a húsz év múlva nyugdíjra várók állnak élen az idősebbeknek takarodót fújók között – olvasható a Litera Magazinban megjelent publicisztikájában, ahol azt a véleményét is kifejti, hogy bár a vírus láthatatlan közös ellenségünk, mégis „a tudat, hogy a másik ember hozhatja el nekünk, atomizálja a társadalmat”. Kovács Tibor a Válaszonline.hu-n még borúsabb képet festett, amikor arról írt, hogy ha nem engedjük az aktívakat dolgozni és élni, könnyen idősellenes indulatok szabadulhatnak el. Sőt helyenként már el is szabadultak – vélekedett, és felidézte: az ezredforduló után született (főleg az amerikai) fiatalok között néhány nap alatt szállóigévé és a koronavírus „becenevévé” vált a boomer-remover kifejezés, amely tulajdonképpen a második világháború után született baby boomer generáció eltakarítását jelenti.

Kettős hatás

Nemes Orsolya generációkutató szerint ez utóbbit nem lenne szabad szó szerint venni. – Olvastam, hogy Veszelszki Ágnes, az új médiát is kutató nyelvész több mint kétszáz, a koronavírus alatt alkotott szót, illetve kifejezést gyűjtött össze. Köztük voltak az angol nyelvből átvett és a baby boomer generációra utaló, első hallásra valóban durva kifejezések is. De ezeket sem az idősekkel szembeni ellenszenv szülte, hanem a tény, hogy a koronavírus rájuk nézve a legveszélyesebb, közöttük okozza a legtöbb halálesetet, és ez jelent meg a szavak szintjén is – véli Nemes Orsolya. Kétségtelen, teszi hozzá, hogy egy ilyen láthatatlan ellenség általában magával hozza a bűnbakok keresését, akik sokak szemében az idősek voltak, hiszen ők a legveszélyeztetettebbek, miattuk kellett a többieknek is lemondaniuk egy sor dologról. Ugyanakkor érdekes volt megfigyelni, hogy a társadalom nagy része ennek ellenére – vagy éppen ezért – óvta-védte is őket. A bezártság szinte mindenkit frusztrált – mondja –, sokaknál ehhez hozzájött a munkahely elvesztése miatti létbizonytalanság, de a boomer-remover vagy a boomerkiller (értsd: idősgyilkos) kifejezésekre inkább mint nyelvi játékra kell tekinteni, egyfajta humorra, ami akkor is elképesztőn fontos lélekmegtartó erő lehet, ha fekete.

Hasonló véleményen van Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációs és Szociológiai Intézet tudományos munkatársa is, akinek az irányításával még bőven a járvány felfutó szakaszában készült kutatás a Corvinuson a baby boom generációval kapcsolatos videó- és képalapú tartalmakról. – A jellemzően Facebookon, Instagramon és TikTokon folytatott kutatás rámutatott arra, hogy a fiatalabb generációk felelőtlennek ítélik meg az időseket, akik arra hivatkozva, hogy ők már mennyi mindent megéltek, nemritkán figyelmen kívül hagyják a szabályokat és a rendelkezéseket. Az inkább humoros, mintsem bántó mémek és egyéb módon kinyilvánított vélemények mellett igen erőteljesen megjelent a szolidaritás is, hiszen a fiatalok is óvják az időseket, nagyon sokan segítették őket a bevásárlásban, kutyasétáltatásban és egyéb tennivalókban – emlékeztetett a szakember. Szerinte bár a vírus közvetlenül az idősebbeket veszélyezteti, a járványt akár rövid, akár középtávon is inkább a fiatalabbak szenvedik meg. Hiszen nekik vannak legkevésbé anyagi tartalékaik, miközben többnyire ők veszíthették el a munkájukat vagy mehetett tönkre az éppen csak beindult vállalkozásuk. Székely Levente úgy látja, ha például egy újabb járványhullám miatt nem tud visszaállni a normális társadalmi, gazdasági működés, az akár valós generációs feszültséget is szülhet.

Nyomot hagy

A járvány minden korosztályra hatott, bár mindegyikre máshogyan, ezt fontos látni – mondja Nemes Orsolya. A Generációk karanténban címmel indított online sorozatában igyekszik is közelebb hozni egymáshoz az egyes korosztályokat, vagy ahogyan ő fogalmaz, segíteni abban, hogy felhúzzuk egy időre a másik cipőjét, járjunk benne egyet, és érezzük, vajon hol szorít. Ami véleménye szerint már most látszik, az az, hogy az 1925 és 1945 között született veszélyeztetett veteránok számára még fontosabb lesz a jó minőségű egészségügyi ellátás, és talán most esély van arra is, hogy egy eddiginél szorosabb szociális háló fonódjon köréjük. Az 1946–1964 között született baby boomerek egy részének a karantén időszaka egy tesztüzem volt, amikor kipróbálhatták: milyenek lehetnek majd a nyugdíjasévek, például tudtak-e magukkal mit kezdeni, mennyire voltak ráutalva más segítségére. Másik részük eközben túlzás nélkül a hátán vitte az országot, hiszen az egészségügyi vagy a szociális gondozók, a pedagógusok jelentős része is ebből a korosztályból kerül ki – emelte ki a generációkutató. A következő, a hetvenes években született X generáció adja a munkaerőpiac gerincét – folytatta Nemes Orsolya – tehát gazdaságilag is a leginkább kitett a járványnak, ráadásul családfenntartók, akiknek idős szüleikről is gondoskodniuk kell, emiatt szendvicsgenerációnak is nevezik őket. Az ő életükben ez az időszak nagy valószínűséggel komoly átrendeződést hozhatott. Az Y generációnál, amelyhez az 1980-tól az 1990-es évek elejéig terjedően születettek tartoznak, ugyancsak erős lesz a járvány gazdasági hatása, mert – mint Székely Levente is rámutatott – nekik még nincsenek megtakarításaik. Lehet, hogy ezután közülük többen biztonsági játékossá válnak, és ha eddig úgy gondolták, van még idejük takarékoskodni, most már tudják, hogy nem feltétlenül. Az eltelt időszak egészen biztosan nagy hatással lesz az 1994 és 2004 között világra jött Z generációra – vélekedett a szakember –, hiszen az ebben az életkorban zajló társadalmi, politikai, gazdasági és történelmi körülmények adják majd az identitásunk alapját, márpedig most egyik területen sem vagyunk és leszünk híján a változásoknak a következő hónapokban. Érdekes lesz megfigyelni például, mennyire befolyásolják a mostani történések a pályaválasztásukat. Számukra a négy fal közé zártság komoly trauma, mert nagyon hirtelen el kellett szakadniuk a kortárs csoportoktól, ami ebben a korban a leginkább identitásformáló erő. Tévhit volt, hogy ők már csak online élik az életüket, hogy okostelefonnal a kezükben fognak meghalni, nagyon is fontosak számukra a személyes találkozások – jegyezte meg Székely Levente. A sort a legkisebbekkel, a most még 1–12 éves alfák csoportjával zárta. Rájuk a karantén akár veszélyes is lehet, mert az egészséges fejlődéshez a négy év alattiaknak a WHO szerint is napi három, az 5–17 éveseknek napi egy óra aktív mozgásra van szükségük. A kicsik ráadásul vélhetően még többet ültek monitor előtt, mint egyébként, a szülők kényszerű otthon dolgozása, illetve a távoktatás miatt, ami megint csak nem jó, ha kétéves kor alatt képernyővel találkozik a gyerek, afölött pedig maximum egy óra javasolt. Hosszabb távon azonban komoly előnye is lehet számukra a járványnak, mert elképzelhető, hogy a kormányok minden eddiginél jobban fókuszálnak majd a korszerű oktatásra és egészségügyre, és őket már egy sokkal erősebb társadalmi háló veszi majd körül.

Vírusgeneráció

A pandémia nyomán világszerte több kutató is egy új korosztály, a vírusgeneráció kialakulását vizionálta. Magyarországon Szabó Andrea, az MTA Politikatudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese írt arról, hogy szerinte egy folyamat kezdeténél vagyunk, ami olyan jelentőségű, hogy cezúraként szolgálhat a generációk formálódásában. Előfordulhat, vetette fel, hogy egyszerűen csak felerősödik a Z generáció már most is meglévő elkülönülése, de a jelenlegi események túl szélesek és túl mélyen érintik a „normális” világot ahhoz, hogy annak ne lehetne valami új – általa V generációnak nevezett – következménye. Székely Levente – úgy is, mint a Kárpát-medencei nagy mintás ifjúságkutatás szakmai vezetője – szerint azonban a járvány csak akkor hagy maradandó nyomot a Z generáción, ha hosszan együtt kell élnünk vele. – Ha, mint egyesek jósolják, akár 2022-ig is eltarthat egy szigorítások és enyhítések váltakozásán alapuló csiki-csuki, annak valószínűleg lesz hosszú távú generációs hatása. Viszont nem biztos, hogy jó ötlet vírus- vagy karanténgenerációnak nevezni egy nemzedéket – hívta fel a figyelmet. Szabó Andrea egy másik felvetésével kapcsolatosan, miszerint 2020 lehet az új 1968, mert az online kapcsolattartás előtérbe kerülésével a társadalmat a fiatalok tudása alakíthatja, Székely Levente rámutatott: bár a generációs megközelítést mint eszközt hasznosnak tekinti, mert segíthet egy-egy nemzedék jobb megértésében, de nem minden nemzedék alkot karakteres generációt. Nem elég, hogy történik valami nagyon jó vagy nagyon rossz egy nemzedékkel, ha annak csak passzív elszenvedője. Alapvető változást kell hoznia az értékrendben, a társadalmi életben. Nagy kérdés, hogy van-e alapja ennek ebben a mostani helyzetben, de meggyőződése, hogy túl hamar ítélkeznénk, ha azt mondanánk, hogy a vírus mélyreható és a generációt meghatározó változásokat hozott. Ez még most nem jelenthető ki. – Mielőtt a járvány kitört, azzal foglalkoztam, hogy próbáltam értelmezni, vajon a fejlett világban nemzedéki alapon zajló társadalmi folyamatok hordoznak-e generációs konfliktust is magukban, és azt láttam: megvan rá az esély. A klímamozgalmakban fiatal arcokat láttunk, nem csak az emblematikus figurája, Greta Thunberg személyében, az olyan jelszavaknak pedig, mint például hogy „kiárusítjátok a jövőnket”, volt generációs éle. Bár természetesen a fiatalok körében sem egységes a klímaválság megítélése, de azt láttuk, hogy vitáik vannak az idősebbekkel, és kevésbé láttuk ennek a másik oldalát. Az „OK, boomer” kifejezésben ironikusan, bántóan van benne az, hogy az idősebbeknek van egy bejáratott működésmódjuk, amin nehezen változtatnak, rájuk nem igazán lehet a környezetvédelemben, a Föld megóvásában számítani – adott a generációs ellentét témájához egy érdekes adalékot a Kutatópont kutatási igazgatója. Majd hozzáfűzte: igazán akkor lehet nagy feszültség, ha az alapvetően mindig is meglévő nemzedéki meg nem értésre tartósan rárakódik a klímaválság miatti ellentét, amihez még hozzájön a vírus okozta egymásnak feszülés. Ha ezek a hatások összeérnek, összeadódnak, akkor lehet egy nagyobb feszültség, egy markáns változás, amely segíthet a Z generáció karakterének kialakításában.