Bruttó 350 ezer forintos kezdőfizetést szeretne kiharcolni a szakoktatóknak a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ). Tóth József elnök lapunknak elmondta: a középfokú végzettségű szakoktatók bére jelenleg a minimálbér környékén mozog, holott a szakmunkás átlagbérhez kellene igazodnia.
– Országosan mintegy három-négyezer szakoktató dolgozik a rendszerben, akiknek a fizetése ma csak a nyugdíj előtti évekre éri el a bruttó 330 ezer forintot, amennyiben van felsőfokú végzettségük. Ez nagyon rányomja a bélyegét a pálya vonzerejére. Nonszensz, hogy még a diákmunkások is többet keresnek, mint a sokéves szakmai tapasztalattal bíró tanáraik. Persze senki sem a tanulóktól sajnálja a pénzt. Mi azt szeretnénk elérni a tárgyalásokon, hogy bruttó 330-350 ezer forintra emelkedjen az oktatók induló bére, s a szakképzésben is fizessék meg őket úgy, ahogy például az Audi-gyárban. Azt már tudjuk, hogy a kormány növelni akarja az érintettek anyagi megbecsülését, de a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) életpályával és bérekkel foglalkozó munkacsoportja még nem zárta le a tárgyalásokat – hangsúlyozta az MKSZSZ elnöke, aki szerint a lehető leghamarabb, már idén ősszel életbe kell léptetni a változásokat.
– A reformlépéseket szeptembertől sürgősen indítani kell, mert annyian állnak a nyugdíj kapujában, hogy 2020/21-re oktatóhiány miatt válságba kerülhet az ágazat az oktatóhiány miatt – emelte ki.
Növekedhet a sokéves tapasztalattal bíró tanárok megbecsültsége
Fotó: Havran Zoltán
Ismert, hogy a kormány osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok igényeihez igazítva fejleszti tovább a szakképzést. Az intézkedéscsomag a bérrendezés mellett tartalmazza többek között a szakgimnáziumok technikumokká átalakítását, műhelyiskolák indítását, az ösztöndíjrendszer reformját, valamint a vállalati szakemberek intenzívebb bevonását is.
Változásokra számíthatnak a felnőttképzésben részt vevők is, ők mintegy egymillióan vannak.
– A felnőttoktatással kapcsolatban arra tettünk javaslatot, hogy kapjon nagyobb prioritást a munkatapasztalat. Ha például valaki hosszú évek óta az építőiparban tevékenykedik, azt valamilyen módon be lehessen számítani, le lehessen vonni a kétéves OKJ-s képzésének idejéből. Éppen a múlt héten jártam az oktatási rendszeréről méltán híres Finnországban egy szakmai rendezvényen, náluk épp ez a szisztéma működik: nem a fix képzési időn, hanem a tudás megszerzésén van a hangsúly. A választott szak ezért a megadottnál hosszabb vagy rövidebb idő alatt is elvégezhető. Nekünk is erre a rugalmasságra van szükségünk – fejtette ki az érdekvédő, aki jó ötletnek tartja azt is, hogy a sikeres szakvizsga kiválthassa a szakirányú felsőoktatási felvételit, és a megszerzett szakmai kompetenciákat egy bizonyos teljesítmény felett beszámítsák az egyetemek, főiskolák.
