Kuncze Gábort, Horn Gyula koalíciós kormányának SZDSZ-es belügyminiszterét – volt pártelnököt – is tanúként fogják meghallgatni a Gyárfás Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette – Fenyő János megöletése – miatt induló büntetőperben, írta meg elsőként a PestiSrácok a vádirat megismerése után.
A Fővárosi Törvényszéken november 12-én tartják az eljárás előkészítő ülését, ahol többek között a vád törvényességét vizsgálják, valamint a vádhatóság felajánlja a vádlottnak, hogy teljes beismerése esetén 12 év fegyházzal, valamint a közügyektől való tízéves eltiltással úgymond megúszhatja az ügyet. Az alkuajánlat nyilvánosságra kerülése után a sportvezető védője, Zamecsnik Péter azonnal abszurdnak nevezte az ajánlatot, mondván: védence nem követte el a vádiratban szereplő bűncselekményt.
A volt SZDSZ-elnök (jobbra) azt állítja, nem vett át semmiféle dossziét a vállalkozótól (középen)
Fotó: MTI/Kovács Attila
Miután biztosra vehető, hogy a beismerő vallomás elmarad, a Póta Péter vezette tanács további tárgyalási napokat fog kitűzni, ahova a vádhatóság indítványozta tanút, Kuncze Gábort is idézni fogja.
A volt belügyminisztert a Fenyő János meggyilkolása ügyében újraindított nyomozás során már meghallgatták a rendőrök. Néhai Perczel Tamás, Fenyő pszichológusa és bizalmasa 2004-ben húsz órán keresztül beszélt a Kapu című folyóirat főszerkesztőjének, Brády Zoltánnak Fenyőről, megemlítve azokat is, akiknek érdekükben állt a halála.
Így például Gyárfás Tamásról és Princz Gáborról, a Postabank elnökéről is szólt. A videóra felvett teljes anyagot a Kovács Lajos vezette „döglött ügyek” osztálya lefoglalta Brádytól, ám addigra már egy hatórás vágott verziót a Kapu kiadott. Ebben szerepel az is, hogy Horn Gyula kormányfő és belügyminisztere, Kuncze is tudott Gyárfás és Fenyő üzleti háborújáról.
A vádirat abból indul ki, hogy bár 1996 végére Gyárfás és a Nap TV-t átmenetileg megszerző Fenyő megegyeztek, látszólag kibékültek, a tévé visszakerült Gyárfás fennhatósága alá, ám a háború tovább zajlott kettejük között.
Perczel egyebek mellett azt is elmondta Brádynak, hogy Fenyő János 120 oldalas dossziét juttatott el Kuncze Gáborhoz Gyárfás Tamás állítólagos bűncselekményeiről.
Az információkat Fenyő hatósági és politikai kapcsolatait is felhasználva magánnyomozókkal, illetve újságírókkal gyűjtette és rendszereztette. Perczel Tamás szerint Fenyő beszámolt az állítólagos bizonyítékokról Kunczénak, aki elkérte az iratokat, ám sokáig nem történt semmi. Hatvan nap után a médiacézár egyik rendőrségi informátora jelezte, a dosszié eljutott a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt húsz oldal.
A dosszié híre eljuthatott Horn Gyulához is, aki 1997 őszén magához rendelte Fenyő Jánost, és közölte vele, hagyja békén Gyárfás Tamást, béküljenek ki. Perczel Tamás szerint ekkor fagyott meg a levegő Fenyő körül, „valakik levették a kezüket róla, és védtelenné vált”. Horn környezetéből szivárgott ki, hogy a miniszterelnök egy mondattal zárta a Fenyő-eligazítást. „Erről az emberről levesszük a kezünket” – állítólag csak ennyit mondott.
Kuncze a rendőrségi tanúkihallgatásán tagadta, hogy bármilyen dossziét is átvett volna Fenyő Jánostól. A Vico-birodalom feje a halála előtt néhány nappal a Lóverseny Kft. akkori vezetőjének, Vajtó Lajosnak átadott egy húszoldalnyi – állítólagos – bizonyítékgyűjteményt azzal, hogy sajtókapcsolataira támaszkodva hozassa nyilvánosságra.
A konkrét neveket, időpontokat, összegeket tartalmazó iratok azt kívánták alátámasztani, hogy a Gyárfás érdekeltségében álló Nap TV Angol utcai építkezéséhez kapcsolódó, áfacsalás miatt indult büntetőeljárást miként manipulálták Kaposvárott. A médiakomplexumot egy siófoki vállalkozó cége építette – aki egyébként kapcsolatban állt az olajbűnözés zászlóshajója, a Portik Tamás nevével fémjelzett Energol Rt. vezetőivel is –, az ügy ezért is folyt Somogy megyében. A perben jogerősen felmentették Gyárfás Tamást.
Vajtó Lajostól tudjuk, a kérdéses húsz oldal benne volt a fent említett 120 oldalas dossziéban, ami Kiss Ernőnél már csak 100 oldalas volt. Csakhogy a legfrissebb hírek szerint nemhogy a 120, hanem a 100 oldalas dosszié sincs meg. A Gyárfás elleni vádemelést megalapozó iratok között mindenesetre nem szerepelnek.
Vajtót szintén tanúként fogják kihallgatni a perben. Egyébként ő volt az, aki 2008-ban kétszer is találkozót szervezett a Gyurcsány-féle polgári elhárítás főnöke, Laborc Sándor, valamint Portik Tamás között.
A Gyárfás Tamás elleni vádiratban a „Fenyő János és Gyárfás Tamás kapcsán folytatott operatív (vagyis titkos – a szerk.) nyomozásokról” szóló rendőri jelentésről is szó van. A PestiSrácok szerint ebből arra lehet következtetni, hogy már a gyilkosság előtt a két médiacápa nyomában voltak a szolgálatok.
A Gyárfás elleni nyílt nyomozásnak van is nyoma, hiszen például a kaposvári ügyben végül vádemelésig jutott az eljárás, Fenyővel kapcsolatban azonban nincs nyom. Pedig a Fenyő meggyilkolása utáni napokban a Vico rózsadombi székházépülete mellett a szintén Fenyő birtokolta irodaépület egyik helyiségében professzionális lehallgatóberendezést találtak, ami Fenyő irodáját vette célba.
Perczel Tamás Fenyő halála után kilenc (!) nappal az Élet és Irodalomban megjelent, „Lőjetek sor(ozato)t neki címmel írt publicisztikájában utal arra, hogy a médiacézár tudott a titkosszolgálati érdeklődésről. „…Mit gondolsz, mi történne, ha részletesen leírnám az amerikai nagykövetnek, hogy lehallgatják a telefonjaimat és bűnözőket fedeznek velem szemben? Biztos tenne valamit, végtére is amerikai állampolgár vagyok!” – mondta Fenyő Perczelnek.
Aki azt a mondatát is idézte Fenyőnek, amelyben a hatóságokról beszélt: „A rendőrségnek kötelessége üldözni és börtönbe juttatni a bűnözőket, különösen, ha azok az én ellenségeim, nekem állampolgári kötelességem segíteni a leleplezésüket, a hírlapírásnak pedig amúgy is mindennapi eledele a leleplezés.” Fenyő ennek szellemében háborúzott Gyárfás – valamint Princz Gábor – ellen lapját, a Népszavát felhasználva.
