Leállíthatja a T. Ház a börtönbizniszt

Tizenkétezer eljárás van folyamatban az állítólagos rossz börtönkörülmények miatt, és a magyar állam már több mint tízmilliárd forint kártérítést fizetett ki bűnözőknek a nekik kedvező döntések eredményeként. Többek között négy olaszliszkai lincselő és a battonyai rémként ismert gyilkos is így jutott jelentős összeghez. Ha az Országgyűlés kedden elfogadja az előterjesztést, június ­közepéig felfüggeszthetik a kifizetéseket a bűnözőknek. A témában tartott nemzeti konzultáció eredménye alapján pedig újraszabályozhatják magát a kártérítési gyakorlatot.

A rács mögött élőket a magukat civil szervezetnek mondó csoportok biztatják a perindításra Fotó: Kurucz Árpád

A börtönbiznisz volumenét mutatja, hogy 12 ezer eljárás van folyamatban, amelyeket az állítólagos rossz börtönkörülmények miatt indítottak jelenlegi vagy korábbi elítéltek. Már több mint tízmilliárd forint kártérítést fizetett ki bűnözőknek a magyar állam a döntések eredményeként.

Mások mellett négy olaszliszkai lincselő, Szögi Lajos tanár gyilkosai nyertek ilyen pereket, kettőjüknek összesen csaknem tízmilliót ítéltek, s az indokok között szerepelt, hogy nem süt be rendesen a nap a cellába. A battonyai rémként elhíresült szadista gyilkosnak is járt két és fél millió forint, s a legnagyobb összeget, összesen 45 millió forintot szintén gyilkosoknak – id. Burka Ferencnek és fiának – ítéltek meg.

Kerüljenek szabadlábra?

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormány Facebook-oldalán tegnap közzétett videóban ismertette a nemzeti konzultáció harmadik kérdéskörét. Völner Pál arról tájékoztatott, hogy az emberek arról is elmondhatják a véleményüket, szerintük szabad-e engedni, hogy büntetésük letelte előtt szabadlábra kerülhessenek olyanok, akik mások életére törtek. A miniszterhelyettes emlékeztetett: vannak olyanok, akik szerint a válasz erre a kérdésre igen, sőt egyes aktivistacsoportok a lehető legrövidebb büntetés mellett érvelnek. A képviselő felidézte azt a győri esetet, amikor két kiskorú gyermeke életét oltotta ki egy férfi, aki a bíróság döntése értelmében hamarabb szabadulhatott börtönbüntetéséből.

Leleplezett Soros-bírók

A Magyar Helsinki Bizottságnak és a hasonló, Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetek közreműködéséhez köthető a börtönbiznisz felfutása. Bár a jogvédő NGO-k befolyásgyakorlása az Európai Uniói igazságszolgáltatására korábban is ismert volt, az ENSZ egyik külső tanácsadó szervezetének tanulmánya az eddig feltételezettnél is mélyebb összefonódást tárt fel a liberális jogvédők és az ilyen ügyekben eljáró Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) között, és ebben az összefonódásban meghatározó a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány szerepe. Az NGO-k és az EJEB bírái 2009–2019 című tanulmány vezető szerzője, Grégor Puppinckkel – aki a European Center for Law and Justice nevű tanácsadó szervezet vezetője – a Mandinernek a napokban adott interjújában arról beszélt, eddig 22 olyan esetre bukkantak, amelynek kapcsán kimutatható volt a szoros együttműködés egy bíró és valamely NGO között. – A 22 azonosított bíróból 18 közvetlenül érintett, vagyis olyan ügyekben járt el, amelyekben az őket korábban alkalmazó NGO is érintett volt. Ez pedig nem csupán morális, hanem már összeférhetetlenségi kérdés – fejtette ki Puppinck, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vallásszabadsággal foglalkozó szakértői tanácsának is tagja. A 22 említett bíró közül 14 egyébként az EJEB-karrierjét megelőzően soha nem ült bírói pulpituson. Puppinck arról is beszámolt, hogy eddig hét olyan NGO-t azonosítottak, amely bírót delegált az EJEB-hez. Az NGO-k az EJEB előtt jórészt olyan stratégiai fontosságú ügyekben járnak el, amelyek precedenst teremthetnek: leggyakrabban a véleménynyilvánítás szabadságával, a menedékjoggal, az LMBT-jogokkal, a fogvatartási körülményekkel és a kisebbségi jogokkal kapcsolatban.