Magyarország Európában jelenleg a világító fáklya

Udvarnoky László hangsúlyozta, hogy Magyarország már most fáklya a hanyatló Európában. Szerinte éppen ezért kétségbeesnünk nem szabad, mert igenis van esélyünk arra, hogy fennmaradjunk.

2019. 08. 19. 7:05
A pálos rendi szerzetes úgy véli, a nyugatiakat csak egy tragédia térítheti észhez Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szent István-i gondolat legfőbb üzenete az, hogy Isten nélkül valójában semmi nem megy. Mondanivalóját annyiban kell aktualizálni, hogy nem a királyunknak, hanem az országunk vezetésének kell kereszténynek lennie – jelentette ki Udvarnoky László pálos szerzetes, a Budapest-Budatétényi Szent István király templom plébánosa a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az atya rámutatott arra: ahhoz, hogy az Isten-kapcsolat működjön, engedelmességre van szükség, amihez nélkülözhetetlen az alázat. Szavai szerint engedelmesnek lenni annyit tesz, hogy mindenképpen meghajlunk Isten vagy az ő helyettese előtt.

Beszélt arról is, hogy a mélyrepülésben lévő Nyugat-Európát csak egy tragédia térítheti észhez. Udvarnoky László úgy látja, hogy a nyugat-európai vezetők maguktól nem akarják megállítani a rendkívül káros folyamatokat. A pálos szerzetes kitért arra is, hogy a keresztény egyházak Magyarországon sincsenek könnyű helyzetben, szerinte ahhoz, hogy pozitív változás legyen, szentek kellenek. Az atya kifejtette, hogy a Szent István által kért égi oltalomban ma is részesül hazánk, amire a legnagyobb bizonyíték, hogy Magyarország itt van a Kárpát-medencében. Hozzátette: a mai vezetést e védelem nélkül már szétverték volna az ellenerők. A katolikus plébános hangsúlyozta, hogy Magyarország már most fáklya a hanyatló Európában. Szerinte éppen ezért kétségbeesnünk nem szabad, mert igenis van esélyünk arra, hogy fennmaradjunk.

– Augusztus 20-án a keresztény magyar államalapítást ünnepeljük és államalapító Szent István királyunkra emlékezünk. Mit üzen ez az ünnep nekünk, egy évezreddel később élő magyaroknak?

– Mindenekelőtt azt, hogy Isten szerint kell élnünk. Az Úr megteremtette a világot, és annak élére az embert helyezte. Az eredeti bűn azonban mindent megzavart, mert az ember hátat fordított az Úrnak. A paradicsomban Ádám eleget tett Isten kérésének, de Évában volt annyi kíváncsiság, hogy hallgatott az ördögre. Hízelgett neki a szöveg: „Vagy te olyan tökéletes, hogy ne az Isten mondja meg neked, mi a jó”, és az első asszony ráharapott a mézesmadzagra. Ezután Éva Ádámot is magával rántotta, így jött a gőg, az önzés és a gondolat, hogy én vagyok a világ ura, így mindenki körülöttem ugráljon. Na, ebben az állapotban vagyunk most, és ennek a gondolatnak a kinövése a napjainkban működő szélsőséges liberalizmus. Sokan úgy gondolják, hogy függetlenek mindentől és mindenkitől, és emiatt bármikor bárkit felrúghatnak, eltüntethetnek. Ez a gőg mindenkiben ott van, csak az arányok különböznek.

A pálos rendi szerzetes úgy véli, a nyugatiakat csak egy tragédia térítheti észhez
Fotó: Mirkó István

– Talán ezért lehet válságban a házasság intézménye is. Egyetért?

– Az Úristen megteremtette a férfit és a nőt, akik szerencsés esetben egymásba szeretnek, és azt érzik, hogy nem bírják ki a másik nélkül, így összeházasodnak. Amíg ezt nem az Istennel szövetségben teszik, addig egy idő után megváltozhatnak az érzéseik, és sokan azt kezdik érezni, hogy nem bírom ki veled, menj innen. Ha Istennel élnek, akkor kibírják.

– Szent István, aki Magyarország fővédőszentje, nagyon sok eligazító intelmet hagyott hátra az utókorra. Megfogalmazta többek között, hogy „járjunk egyenes úton, és az igaz út az Isten és a bölcsesség útja”. Fiához, Imre herceghez intézett intelmeiben pedig azt hangsúlyozta, hogy a mindenkori királynak kereszténynek kell lennie. Mi a Szent István-i gondolat lényege?

– A legfőbb üzenete az, hogy Isten nélkül valójában semmi nem megy, így a Szent István-i gondolatot annyiban kell aktualizálni, hogy az ország vezetésének kereszténynek kell lennie. S ahhoz, hogy a dolog az Istennel együtt működjön, ahhoz kell az engedelmesség. Ha engedelmes vagyok, akkor mindenképpen meghajlok Isten vagy az ő helyettese előtt. Ebben az értelemben az Úr a szülőket is megbízza a gyermekek felnevelésével, és az utódok engedelmességgel tartoznak nekik. E nélkül nincs közösség.

„Arra van szükség, hogy minél többen azt mondják, teljes szívvel követem Jézus Krisztust”
Fotó: Mirkó István

– Szent István király egy évezrede mindent megtett, hogy Magyarországot a keresztény Nyugat-Európához csatolja. A helyzet azonban mára megváltozott, mert most mi próbáljuk védeni a kereszténységet, ami az elistentelenedő Nyugat-Európában lassan szitokszó. Szent István annak idején végrehajtotta a tervét, sikerrel járunk most is?

– Erre nehéz válaszolni. Ha azt mondom, hogy nem, akkor azt vághatják a fejemhez, hogy pesszimista vagyok. Egy biztos, ha sikerül, akkor az csak az Úristennel együtt lehetséges. Persze nagy kérdés, hogy kik az Úristentől vezetett emberek, és hallgatunk-e rájuk vagy nem. Nagyon sokat kell imádkozni, hogy maradjon meg a rend. Ha nem így teszünk, akkor nincs esélyünk. Aggasztó ugyanakkor, hogy nagyon sok beképzelt és önző gyereket lehet látni, akik nyilvánvalóan otthonról is hozzák ezt a mentalitást.

– Hogyan lehet megmenteni az elveszni látszó Nyugat-Európát?

– Szomorú lesz, amit mondok, de a nyugat-európai vezetők láthatóan nem akarják megállítani ezt a rendkívül káros folyamatot. Ez a helyzet akkor változhat meg, ha valamilyen nagyobb csapás, tragédia jön, ami észhez téríti a vezetőket, mert ahogy látom, most úgy viselkednek, mintha nem lennének maguknál. Egyelőre ugyanis hiába jönnek egymás után a terrortámadások, a késelések, nem történik semmi, a vezetők nem akarják felfogni, hogy az ellenőrzés nélkül érkező migránstömegekre nem lehet építeni. Egyelőre folytatódik a mélyrepülés.

– A keresztény egyházak Magyarországon sincsenek könnyű helyzetben, mert csökken a papok és a hívők száma is, és közben olyan kihívásokra kell megfelelően reagálni, mint a digitalizáció. Meglesz ezekre a helyes válasz?

– Ahhoz, hogy e téren változás legyen, szentek kellenek. Arra van szükség, hogy minél többen azt mondják: teljes szívvel követem Jézus Krisztust, és nem érdekel a pogány környezetem akkor sem, ha kinevetnek vagy bármilyen módon bántanak.

– Lát ilyen szenteket manapság?

– A boldoggá és szentté avatottjaink fénylő csillagok.

– Szent István Imre herceg halála után Szűz Mária oltalma alá helyezte Magyarországot. Lehet abban sorsszerűség, hogy Szent István éppen Nagyboldogasszonykor, Mária mennybemenetelének napján halt meg?

– Igen, sőt Szent István életében más szempontból is látok sorsszerűséget. A király a fiát, Imrét akarta utódjául. Át akarta neki adni a koronát, de a herceget várva érkezett a tragikus hír, hogy Imrét vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. Ekkor Szent István nem látott kiutat, mert a másik fia, Ottó már korábban meghalt, és Imre nem hagyott hátra utódot. Ám amikor látszólag minden szétesett, akkor jött elő igazán Szent István hite, és így a megoldás: felajánlotta Szűz Máriának az országot.

– Az égi oltalom hosszú évszázadokon keresztül védelmezte Magyarországot. Ez ma is megvan még?

– Persze, máskülönben nem lennénk itt. A mai vezetést égi oltalom nélkül már szétverték volna az ellenerők.

– Ha ez megmarad, akkor Európában is sikerülhet megvédenünk a kereszténységet. Egyetért?

– Már most fáklya vagyunk a hanyatló Európában. Kétségbeesnünk nem szabad, mert igenis van esélyünk arra, hogy fennmaradjunk.

Fél évszázada az Úr szolgálatában

Udvarnoky László pálos szerzetest, a Budapest–Budatétényi Szent István király templom plébánosát 1966-ban szentelték pappá. Az atya az elmúlt több mint fél évszázad alatt tevékenykedett többek között Mátraverebély-Szentkúton, Márianosztrán, a budapesti sziklatemplomban, jelenlegi állomáshelyén pedig 2002 óta teljesít szolgálatot. Két évvel ezelőtt munkája elismeréseképpen Budafok-Tétény díszpolgára lett. Szerénységére jellemző, hogy amikor átvette a díjat, akkor úgy fogalmazott, hogy a sok munkát, eredményt, amit neki tulajdonítanak, nem ő, hanem a hívők közössége végezte el, érte el. Hozzátette: őt csak „rávették”, hogy velük együtt cselekedje meg a sok csodát. A papi hivatásáról pedig azt mondta, hogy azt a Jóisten adta, így ezért sem lehet őt dicsérgetni.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.