Megint kártérítést kap Galambos Lajos

A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója a szocialista-liberális kormányok titkosszolgálatait megrengető, kémper néven elhíresült büntetőügy fővádlottja volt. Még 2011-ben kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd egy évet házi őrizetben. Végül bűncselekmény ­hiányában felmentették, ekkor indította első perét a magyar állam ellen.

A nyugalmazott vezérőrnagynak (jobbra) Strasbourgban is igazat adtak Fotó: Havran Zoltán

„A magyar állam ellen kártalanítás ­miatt indított polgári perben a Fővárosi Törvényszék 2019. október 11-én kihirdetett elsőfokú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg nyolcmillió forintot az Ön által megjelölt felperes részére. Az ítélet nem jogerős” – közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya Galambos Lajos nyugalmazott vezérőrnagy polgári bíróságon indított kártérítési perére vonatkozó kérdésünkre. Lapunk úgy tudja, az ítélet ellen nem fellebbezett senki, így nincs akadálya, hogy jogerőre emelkedjen. Amint ez megtörténik, 15 napon belül kell a nyolcmillió forintot elutalni Galambos számlájára.

A Gyurcsány-kormány belső elhárításának, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) volt főigazgatója a szocialista-liberális kormányok titkos­szolgálatait megrengető, kémper néven elhíresült büntetőügy fővádlottja volt. Még 2011-ben kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd egy évet házi őrizetben. Az alapos gyanú, majd a vád lényege szerint Galambos az NBH főigazgatójaként egy orosz kötődésű civil cég vezetőjének a közreműködésével bolgárnak mondott titkosszolgálati szakértőket hívott és engedett be az NBH épületébe, ahol az egyébként orosz titkosszolgák tucatnyi vezető elhárítótisztet vetettek hazugságvizsgálat alá.

A nyugalmazott vezérőrnagynak (jobbra) Strasbourgban is igazat adtak
Fotó: Havran Zoltán

Az első elsőfokú perben elítélték a vádlottakat, Galambos Lajost, Szilvásy György titokminisztert, Laborc Sándort, Galambos utódját, a civil szereplőt azonban felmentették. A másodfok eljárási hibák miatt visszaadta az ügyet új elsőfokú tárgyalásra, ahol bűncselekmény hiányában felmentették a vádlottakat. Ez az ítélet emelkedett aztán jogerőre és adott jogalapot Galambosnak a kártérítési per indítására. Úgy tudjuk, hogy a tábornok nemcsak a jogtalannak bizonyult kényszerintézkedések miatt, hanem az emberhez nem méltó börtönkörülményekért is perelt és nyert.

Galambos Lajos még 2015-ben, amikor – igaz, még nem jogerősen – felmentették a vádak alól, a Starsbourgi Emberjogi Bíróságon már indított kártérítést pert a magyar állam ellen. A strasbourgi bírák megállapították, a magyar hatóságok valóban megsértették Galambos szabadsághoz fűződő jogait. Az európai emberi jogi egyezmény szerint ugyanis senkit sem szabad indokolatlanul fogva tartani, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét észszerű időn belül kivizsgálják, az ítélethozatalig pedig szabadlábon védekezhessen. A strasbourgi bíróság szerint Galambos jogai azáltal is sérültek, hogy az igazságszolgáltatás nem vizsgálta ki elég gyorsan, hogy jogszerűen tartják-e fogva ítélet nélkül. A panaszos szerint sem ő, sem ügyvédje nem kapta meg a vádhatóságtól a fogva tartás meghosszabbítására, illetve a szabadlábra helyezésére vonatkozó ügyészi indítványt.

A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéle­tében 6500 euró (körülbelül kétmillió forint) kártérítés és 3000 euró perköltség megtérítésére kötelezte a magyar államot. A döntés ellen a panaszos és a kormány egyaránt fellebbezhetett, ám úgy tudjuk, az ítélet jogerőssé vált, az állam fizetett.