Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit

Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt csak a motivációk felmérését teszi lehetővé, ezért a szakma szeretné, hogy a képzés későbbi szakaszába építsenek be még egy szűrőt. A tanárképző központok és a HÖOK kezdeményezik azt is, hogy az egyéves szakmai gyakorlat számítson bele az életpályamodellbe. A szaktárca szívesen fogadja a javaslatokat.

Az egyetemek és a szakmai szervezetek szerint sokkal gyakorlatorientáltabb oktatásra van szükség Fotó: Havran Zoltán

Forgács Tamás hangsúlyozta, sokat számít a fiatalok motiválásában az osztatlan tanári szakosoknak bevezetett Klebelsberg képzési ösztöndíj, illetve a szakmai gyakorlaton járó anyagi támogatás, de jó lenne, ha a gyakorlati idő már beleszámítana az életpályamodellbe. Ismert, jelenleg a gyakorlati év teljesítése után kerülnek a pályakezdők az életpálya gyakornoki fokozatába, ahonnan csak két évvel később léphetnek tovább a pedagógus I. fokozatba. – Úgy látjuk, a minisztérium tisztában van a problémáinkkal, javaslatainkat érti, és foglalkozik is velük. Konkrét intézkedésekről még nem tudunk, de az ígéretek szerint talán várható változás a jövőben – tette hozzá a főigazgató.

Az egyetemek és a szakmai szervezetek szerint sokkal gyakorlatorientáltabb oktatásra van szükség
Fotó: Havran Zoltán

Döbör András, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának dékánja szintén úgy látja, elsősorban a személyes motivációk felmérésére alkalmas a pályaalkalmassági. – A jelentkezőknek a vizsgára magukkal kell hozniuk egy motivációs levelet, amelyben kifejtik, hogy miért ezt a pályát választják, ezt követően pedig vagy egy pedagógiai helyzetet értelmeznek, véleményeznek, vagy saját olvasmányélményről számolnak be, szintén pedagógiai szempontok alapján – ismertette a vizsga menetét a dékán, aki szerint a szakmai gyakorlat mindenképpen munkatapasztalatnak fogható fel, ezért beépíthető lenne az életpályamodellbe.

Úgy véli, a jelenleginél sokkal gyakorlatorientáltabb tanárképzésre lenne szükség: kevesebb szakdiszciplínával, kevesebb elméleti képzéssel és sokkal erősebb szakmódszertani képzéssel. Jelezte, fontos lenne az is, hogy a hallgatók a képzés elejétől kezdve legyenek jelen az iskolákban hospitálásokon, óralátogatásokon, emellett elengedhetetlen a tanári utánpótlást biztosító egyetemi oktatók anyagi megbecsülése is.

A reformot ugyancsak szorgalmazó HÖOK szerint szükséges, hogy a jelölteket ne csak alkalmassá vagy alkalmatlanná nyilvánítsák, hanem a bizottsági szakértők valódi szakvéleményeket fogalmazzanak meg róluk. Indítványozzák továbbá, hogy vezessenek be félévente egy tréninghetet, amikor a tanárjelöltek konfliktuskezelési, viselkedéskezelési, logopédiai, retorikai és kommunikációs képességeiket fejleszthetnék. Emellett javasolják, hogy a gyakorlati év során pályaérettségi vizsgálatot is vezessenek be. Ekkor felmérnék, hogy a hallgató megszerezte-e azokat a készségeket, amelyek alkalmassá teszik a hivatás végzésére. Ha itt kiderülne, hogy valaki nagymértékben fejlesztésre szorul, megkaphatná ugyan a diplomáját, de a tényleges tanári munkát még nem kezdhetné el.

– A pedagógusokat érintő kérdésekben minden szakmai javaslatra nyitottak vagyunk, azokról a pedagógusok érdekképviseletének véleményét is szívesen meghallgatjuk, és erre hivatott fórumokon, testületekben meg szoktuk vitatni – így reagált az ötletekre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Emlékeztettek, hogy a tanárképzésben a 2013-ban indult osztatlan képzésen jelent meg feltételként az alkalmassági vizsgálat, amelynek célja, hogy a jó szakmai tudásúak, gyakorlati készségűek, módszertanilag felkészültek közül kerüljenek ki a tanári pályát választók, és ezáltal a tanári pályának megfelelő presztízse, elismertsége legyen. – A pályaalkalmassági vizsgálat elsősorban a jelentkezők kezdeti tudását, képességeit, attitűdjét, a tanári pálya iránti elkötelezettségét, pályaképét méri, tájékozódás a jelentkező habitusáról, kommuniká­ciós készségeiről, pedagógiai elképzeléseiről – írta a szaktárca.