Megszólal a kutató – amit a koronavírusról tudni kell – 2. rész

Dr. Kemenesi Gábor virológus kutató, a Pécsi Tudományegyetemen munkatársa, épp az olyan betegségeket kutatja, mint a mostani koronavírus is, amelyet felbukkanó fertőző betegségnek nevezünk. Egyetlen olyan kutatócsoport van az országban, amelyik a denevérek koronavírusaival is foglalkozik nyolc éve, s ennek a csoportnak a tagja dr. Kemenesi Gábor is. A PTE adjunktusa olvasói kérdésekre reagálva kimerítő részletességgel beszélt a ridikul.hu-nak az új koronavírusról, annak terjedéséről, a vírus okozta járvány kialakulásáról és a megelőzés lehetőségeiről. Az alábbiakban a beszélgetés-sorozat második része olvasható.

A Ridikül internetes oldalán folytatódott a dr. Kemenesi Gáborral, a PTE adjunktusával folytatott élő chat beszélgetés, melynek szerkesztett változatát tették közé a portálon. A beszélgetésre 2020. március 2-án került sor. Íme a sorozat második része, emlékeztetőül ez volt az első.

– Felkészíthetjük-e szervezetünket, immunrendszerünket arra, hogy adott esetben súlyos tünetek nélkül megússzuk a fertőzést? Ha igen, hogyan, mivel?

Dr. Kemenesi Gábor: A válaszom már elhangzott egy másik kérdésnél. Egyelőre nem tudjuk azokat a genetikai vagy szervi sajátosságokat, amik elvezethetnek ahhoz, hogy mondjuk egy fiatalabb szervezet, mint én, súlyosabban élje meg ezt a betegséget. Sok megbetegedésnél ismerjük, és a légútinál maradva, mondjuk ki hogy egy alsó légúti vírusos megbetegedésnél a dohányzás kockázati tényező. Jelen esetben ez valószínű, de mivel nincs kimérve, nem láttam még erről publikációt, azt mondanám, várjunk ezzel. Általánosan igaz, ha egészségesek vagyunk, sportolunk, jó állapotban vagyunk, megfelelően tápláltak vagyunk, minden betegséget jobban átvészelünk. És ez itt is igaz lesz. Az, hogy pontosan milyen faktorok súlyosbíthatják, még nem tudom, de egy általánosan jó immunrendszer és egészséges életmód az nagyban javítja az esélyeinket és ez minden betegségre igaz.

– Honnan tudhatjuk, hogy mi az álhír és mi az igazság koronavírus ügyben?

– Ez az első olyan világjárvány a történelemben, amiről sok minden elsőt tudok említeni: például az első olyan, amikor iszonyatos mértékben küzdünk az álhírekkel. Nekünk, szakértőknek is nagyon sok időnk megy el arra, hogy az álhíreket magyarázzuk.

Mi álhír és mi nem? Amikor interneten forrás nélküli híreket olvasunk mindenféle furcsa oldalakról, azoknak azért ne higgyünk. Ha az Operatív Törzs tájékoztatóját nézzük, vagy a WHO tájékoztatóját, annak hihetünk, hiszen egy szakértő gárdával rendelkező csapat. Vagy hihetünk a kutatónak is, amikor a vírus különféle aspektusairól beszél, mert ért hozzá.

Az, hogy mi álhír és mi nem, nagyon nehéz elválasztani. Külön tudományág foglalkozik azzal, hogy az álhírek hogy terjednek. Azt tudom javasolni: nézzünk utána a forrásnak, és nagyjából ki lehet szűrni, mi igaz és mi nem. Sokszor a média fölkap már előzetes híreket is, amik még nincsenek tudományosan bizonyítva. Mi igyekszünk mindig azt kommunikálni, amiről már van tudományos publikáció, igyekszünk elmagyarázni, és én is efelé igyekszem tendálni. Az álhírekkel óvatosan, de azért nem kell rettegni. Nem kell mindent elhinni, higgyünk a hivatalos forrásoknak és a szakértőknek, ezt tudom mindenkinek javasolni.

– Mit gondol a virológus, védettebbek vagyunk-e a XXI. században egy ismeretlen vírussal szemben, mint mondjuk a középkorban, vagy a spanyolnátha idején élők voltak?

– Igen. Miért? Azért, mert a tudománynak olyan fegyverei vannak, mint a vakcina, az antivirális szerek, egyéb járványügyi intézkedések. A középkorban még az emberek nem is tudták, hogy mivel van dolguk, emiatt nehezen tudtak ellene védekezni. Nekünk már megvannak ezek a fegyvereink. A spanyolnátha az első igazi globális járvány volt, ugyanis a világháborúból a frontról hazatérő katonák hurcolták szanaszét, haza és vissza a vírust világszerte. És akkoriban nagyon sok hatékony járványügyi intézkedés alakult kis, s azóta fejlődött is. Úgyhogy abszolút jobbak az esélyeink, pusztán a tudomány fejlődése és a felismerés miatt, úgyhogy azt kell mondanom, hogy a XXI. századi ember jobban felkészült erre. És valószínűleg ez a járvány végén ismét elmondható lesz. És ha ezt a járványt most áthelyeznénk a középkorba, akkor nyilvánvalóan – nehéz ezt megmondani, mert a középkori ember mozgása, globális utazása más volt, mint ebben az esetben – sokkal rosszabb esélyekkel indultak volna, mint mi most.

– Hogyan tud kialakulni egy-egy újabb gócpont?

– Ez az, amiről az elején már beszéltem. A járványügyi hatóságok legfőbb feladata az időben történő felismerés. Ha ez nem sikerül, és kialakulnak úgynevezett helyi terjedési láncolatok, amiket nem is érnek utol. Ezt úgy szokták a járványügyben kezelni, hogy van egy beteg, és van egy úgynevezett elsőkörös kontakt, és egy másodkörös kontakt. Az elsőkörös kontakt, akivel a beteg közvetlenül érintkezett, a másodkörös kontakt, akikkel érintkezett és azok, akikkel érintkeztek. Amíg ezek nincsenek föltérképezve, addig gyakorlatilag a járványügy fut a vírus után. Ilyenkor szoktak olyan intézkedéseket elrendelni, mint Olaszországban a karantén. Ez jó, mert ilyenkor lezárják az emberek mozgását, és képesek ezt visszanyomozni, és megtudni, hogy pontosan meddig szaladt a vírus. Ez az, ami jelenleg csak négy országban van a világon. A többi eset, amiről hallunk, az egyelőre mind behurcolás, vagy olyan pici terjedési láncolat, amit tudnak követni és féken tudnak tartani. Az új gócpont-kialakulás így történhet. És emiatt nagyon fontos a betegség megfelelő időben történő felismerése, de ezen nagyon jó szakemberek dolgoznak világszerte.

– Ki merjünk-e menni a kínai piacra?

– Zseniális kérdés, többen is nevetnek rajta. Nem tudom, hogy nyitva van-e… Természetes emberi reakció, hogy félünk. Ebből adódik, hogy most minden kínaira úgy tekintünk, meg most már az olaszokra is, hogy koronavírusos. Ha logikusan végiggondoljuk, akkor azt tudom mondani, hogy a kínai lakosságra vetítve, meg az olasz lakosságra vetítve a betegségszám azért eltörpül. És jó eséllyel azok a kínaiak, meg azok az olaszok, akik itt vannak, nem érintkeztek – hacsak nem a járvány gócpontjából jöttek éppen a velencei karneválról – ottani olaszokkal.

Én magam is külföldön voltam, nem is tudom, hány száz kínaival és olasszal találkoztam, nem rettegtem tőlük. Általában azért a karantén-intézkedések nem véletlenül vannak. Jó eséllyel azok az emberek most már nem jönnek onnan ide. Hallunk behurcolt esetekről, de ez nem általános dolog. Ismétlem: nem minden kínai és nem minden olasz fertőz. Én azt mondom, hogy menjünk ki a kínai piacra, tartsuk be az alapvető higiéniás előírásokat, mossunk kezet, ne piszkáljuk az arcunkat, de ezt tegyük meg mindenhol máshol is, és ne rettegjünk szegény kínaiaktól és olaszoktól, mert ez nem vezet sehova.

És akkor visszakanyarodtunk oda, hogy hogyan tudunk túllenni ezen a járványon: tudatossággal, összefogással, és azzal, hogy figyelünk egymásra. Az ilyen járványok sosem rólunk, az egyénről szólnak, hanem a közösségről szólnak. És ennek része az is, hogy ne nézzük ki őket azért, mert kínaiak, meg olaszok, és most éppen egy járványos gócponttal küzdenek hazájukban.

– Hol lehet hozzájutni maszkhoz?

– Gondoljunk csak bele, a legtöbb maszkot Kínában gyártják, sok mindent ott gyártanak, nyilvánvaló, hogy ott is hiány van belőle, meg itthon is. Kérek mindenkit, ha hordja, rendesen hordja, fölöslegesen ne dobjuk a kukába, lehet, hogy másnak nagyobb szüksége volna rá. Hogy hol lehet vásárolni, fogalmam sincs, ha kifogyott a patikában. Kollégám mondja, hogy barkácsboltban… festékboltban.

– Hol tart az orvosság, mihez tud nyúlni a klinikus?

– Egyelőre új koronavírus antivirális szer nincs a polcon. Azonban halljuk, és tudományos publikációk vannak már a SARS koronavírus óta a különféle koronavírusokkal kapcsolatban, hogy a maláriaellenes szer, a klorokin hatásos lehet. Úgy tűnik, ennek van tudományos alapja, a problémám az, hogy ezt még nem publikálták, hogy a kínaiak ezt pontosan milyen adagban és hogy használták. Aztán van ez a Remdesivir nevű szer, amit egy amerikai cég fejlesztett. Ezek antivirális szerek, amik jók lesznek erre.

Azonban tudni kell arról, hogy az antivirális szer nem olyan, mint a C-vitamin, hogy elmegyek a patikába, aztán beszedem, és nem leszek beteg. Az antivirális szer arra való, hogy a klinikus, az infektológus annak a bent fekvő betegnek adja, akinek megfelelően súlyos az állapota. Miért fontos ezt mondanom? Annak idején a H1N1 influenzajárvány során egy – most nem kívánom megnevezni, melyik – celeb reklámozta, hogy minek az oltás, hiszen itt van az antivirális szer influenzára. Nagyon súlyos hiba volt ezt mondani. Ugyanis az antivirális szerekre egy idő után a vírusok, ha nagy tömegben adjuk, rezisztenciát tudnak kialakítani. Ez attól függ, hogy milyen a vírus és milyen az antivirális szer. Nem véletlen, hogy csak a klinikus és csak az orvos adagolhatja ezt. De örüljünk, mert így, ha a klorokin hatásos, már van mihez nyúlnia az orvosoknak azokban a járványos gócpontokban, ahol súlyos betegek is vannak.

– Van-e reális esély arra, hogy Budapesten is karantént alakítsanak ki?

– Fogalmam sincs. Mindenre van esély, látjuk, hogy behurcolások vannak világszerte, minden országra igaz, minden országról tudok beszélni: ha a járványügy időben megfogja, bárhol is legyen szó erről, akkor nem kell, ha kell, bárhol is a világon, annak is oka van. Ezek nem ördögtől való dolgok, senkit nem hagynak éhen halni sehol.

Jelenleg azt látjuk, és sajnos tudományos és járványügyi szempontból is azt kell mondani , hogy minél több gócpont van, annál több behurcolás lesz, és annál jobban nő az esélye annak, hogy több helyre eljut a világban ez a vírus. Már látjuk, hogy Európában egy csomó országban hirtelen behurcolások lettek, ez természetes dolog. Járványügyileg kell fellépni és a járványügynek kell ezerszázalékosan teljesíteni, és ezeket időben kiszűrni.

– Terjed-e emberről állatra a vírus? A kutyám elkaphatja?

– Nekem is van kutyám, macskám, tudjuk, hogy a kutyának és a macskának is vannak koronavírusai, de azok más koronavírusok. Igaz, hogy a koronavírus családba tartozik, ugyanúgy, ahogy emlősállat a kutya, a macska, a rágcsáló is, de attól még más állatfaj. Itt is erről beszélhetünk. Picit mások a fertőzési tulajdonságaik, genetikai tulajdonságaik, ezért nem fogjuk elkapni tőlük a koronavírust. Az, hogy ez az új koronavírus tud-e fertőzni kutyust, még nem tudjuk. Nem gondolnám, hogy igen. Hallottunk ugyan egy hírt, hogy egy kutyus orrváladékából ki tudtak mutatni koronavírust.

Ha például az a kutya fölnyalt egy köpetet, vagy megevett egy zsepit, amit a fertőzött gazdájáé volt, akkor simán ki tudjuk mutatni a kutyából a koronavírust. Amikor a kutya megfertőződik, és a kutya véréből, vagy több szervéből tudjuk kimutatni, akkor azt tudom mondani, hogy szaporodik. De ez alapján eddig csak azt mutattuk ki, hogy nem szaporodik a kutyában, semmi bizonyíték nincs rá.

– Pontosan miben különbözik a koronavírus a sima tüdőgyulladástól – tünetei szerint?

– Ez a koronavírus elsősorban úgynevezett alsó légúti vírusos tüdőgyulladást okoz. Ez egyébként a vírusos légúti megbetegedések között világszinten nézve vezető halálok, és idetartozik az influenzavírus is. Erről a vírusról egyelőre azt tudom elmondani, hogy száraz köhögés, és az esetek bizonyos részében alacsony vagy magasabb láz. És ennyi. És ezért van az, hogy az esetdefiníció, ami alapján kockázati csoportba sorolják, hogy valaki valószínűleg fertőzött-e vagy sem, itt nem áll meg, mert ez itt még lehet influenza is, meg sok más is. A definíció azzal teljes, hogy kimondja, a fertőzött járt-e gócpontban, vagy érintkezett-e olyan emberrel, aki gócpontból jön. Nem véletlen, hogy ez benne van. Mert igazából influenzaszezon van, a sok százezer beteget nagyon nehéz lenne leszűrni amellett, hogy erre is figyelni kell.

A koronavírus vírusos tüdőgyulladást okoz. Amikor valakinek antibiotikumot adnak a kórházban, azt általában a bakteriális felülfertőzésre adják. Az antibiotikum baktériumok ellen jó. Ha valakinek vírusos tüdőgyulladása van, az az ottani immunrendszert terhelve utat nyit más, bakteriális felülfertőződéseknek is. Az antibiotikumnak ilyen szempontból szokták adni, nem a vírus ellen. A vírus ellen antivirális szerek vannak.

– Mit tehetek, ha egy hozzátartozómnak pozitív lenne a tesztje, már a kórházban? Mi a következő lépés?

– Ha ilyen megtörténne, a járványügyi hatóság intézkedik, értesít mindenkit és rendelkezik a helyzetről. Nekik is fontos, hogy a kontakt személyek meglegyenek, azok meg legyenek szűrve. Biztos, hogy megkeresik őket. Ahogy már említettem nagyon fontos meghatározni az első kontaktgyűrűt, a második kontaktgyűrűt, azaz, hogy kivel érintkezett a beteg, és azok kivel érintkeztek.

Biztos, hogy mindenkinek utánajárnak ilyen esetben és meg is szűrik.

Nagyon fontosnak tartom a nyílt és egyenes kommunikációt, és azt is, hogy mindenki választ kapjon arra, hogy mi miért és hogyan zajlik egy ilyen világjárvány esetén. Az a legjobb, ha mindenki érti és tudja, hogy mi történik. És nem úgy éli meg, hogy retteg a karanténtól, retteg a tüsszögő kínaitól. Tudatosan egymásra odafigyelve, én azt gondolom, hogy ezen is túlleszünk, mint minden más járványon. Abba nem bocsátkoznék, hogy megjósoljam, hogy meddig jut a járvány. Nagyon nehéz lenne, nagyon sok kérdés nyitott még, de a világ több száz kutatója éjt nappallá téve dolgozik ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásán, a járványügyi kollégák világszerte próbálják a gócpontok számát ott tartani, ahol vannak, és megakadályozni, hogy újabbak nyíljanak. Én kutatóként nagyon bizakodó vagyok.

– Ha már meglesz a vakcina, érdemes olyan térségekben is beoltatni magunkat, ahol nincs/nem volt gócpont?

– Ha már valaki utazott külföldre, egzotikus helyre, akkor tudja, hogy általában az oltóközpontokban megmondják, hogy mit érdemes adni. Tekintet nélkül a koronavírusra, ha én, mondjuk, Izlandra utazok, akkor sárgaláz-oltást nem adatok be, mert Izlandon nincs sárgaláz, de még szúnyog se. Ez lesz igaz a koronavírusra is, ha nem lesznek gócpontok. Ha ne adj Isten, endémiássá (endémia: meghatározott területen folyamatosan fellelhető járványos betegség) válik, tehát folyamatosan jelen lesz a humán populációban, akkor úgy tudom elképzelni, hogy az oltást a legtöbb embernek meg kell kapnia, a jelenlegi terjedési rátában az emberek 60 százalékának, hogy a vírus terjedése ne tudjon tovább zajlani. Ezzel tudjuk majd visszafogni a járványt.

– Ha lesz, milyen lesz a karantén?

– Ne beszéljünk arról, hogy lesz, mert fogalmunk sincs erről. Hogy is mondjam? A világ fejlett országai közé tartozunk. Ha most Etiópiában lennénk, akkor azt mondanám, hogy mindenki vásároljon be, és bízzon a legjobbakban. De az Európai Unióban vagyunk. Ha lesz is karantén bárhol, senkit nem fognak hagyni éhen halni.

De miért nem tudom megválaszolni ezt a kérdést? Mert járványügyi kérdés, a járványügy mindig az aktuális problémára reagál. Ha azt látjuk, hogy Olaszországban lezártak egy várost, annak oka van. Azért jó, mert akkor az egyelőre nem meghatározott számú beteg nem fut ezerfelé és nem nyit száz gócpontot a világban. És ott sem hagytak senkit éhen halni, hallunk részleteket, hogy otthon töltik az emberek a napjaikat, nem kell rezsit fizetniük, odafigyel rájuk az állam, nem kell fizetni a banki hiteleiket, kapnak steril ellátó csatornán ételt, vizet, gyógyszereket, mindent, ami kell. Így tudom elképzelni az esetleges karantént, és senki se rettegjen ettől, ha ez megtörténik.

Én bizakodó vagyok és remélem, hogy senki sem retteg az otthonában, mert koronavírus-járvány van. Azt tudom mondani, hogy az emberiségnek az egyik modern kori kihívása ez is, hogy újabb és újabb járványokkal nézünk szembe. Hallotta mindenki az Ebola-vírust, az egy földrajzilag lokalizált, ott is nagy kiterjedésű, de földrajzilag lokalizált járvány volt. Most olyan járvánnyal nézünk szemben, ami nem ilyen lokalizált, mert légúton terjed. Lehetnek még ilyenek, senki se rettegjen. Tudjuk, hogy ilyenkor mi a dolgunk, az állami szervek minden országban, a járványügyesek, a kutatók is tudják, hogy mi a dolguk. És én azt kívánom mindenkinek, hogy ezt így tudja megélni, és ne félelemben.

A teljes tartalom IDE kattintva érhető el, az első rész pedig itt olvasható.