A virológus válaszol – Íme a legfontosabb tudnivalók a koronavírusról

Dr. Kemenesi Gábor virológus kutató, a Pécsi Tudományegyetemen munkatársa, épp az olyan betegségeket kutatja, mint a mostani koronavírus is, amelyet felbukkanó fertőző betegségnek nevezünk. Egyetlen olyan kutatócsoport van az országban, amelyik a denevérek koronavírusaival is foglalkozik nyolc éve, s ennek a csoportnak a tagja dr. Kemenesi Gábor is. A PTE adjunktusa olvasói kérdésekre reagálva kimerítő részletességgel beszélt a ridikul.hu-nak az új koronavírusról, annak terjedéséről, a vírus okozta járvány kialakulásáról és a megelőzés lehetőségeiről.

20200130 Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Koronavírus illusztráció Fotó: Bach Máté (BPM) Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Kell-e jobban tartani ettől a koronavírustól, mint az átlagos influenzától?

Minimális párhuzamot vonhatunk, és fontos párhuzamot vonni: az influenza is ugyanúgy terjed, mint ez a mostani koronavírus. Amikor arról beszélünk, hogy hétköznapi emberként mit tehetünk, akkor a válasz éppen az, mint az influenzával kapcsolatban: azaz, sűrűn mossunk kezet, próbáljuk elkerülni az arcunk érintését, tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat. Ilyenformán vonhatunk párhuzamot az influenzával.

De az influenza ellen létezik védőoltás. Az influenza egy ismert betegség, egy ismert vírus. Ismerjük a patomechanizmusait. Tudjuk, hogy a vírus hogy működik. Ismerjük a genetikai képességeit. Van olyan gyógyszerünk, amihez súlyos influenza-betegeknél nyúlhatunk. Az influenza ismert kihívás.

A koronavírus azonban teljesen új vírus, új kihívás, egyelőre nincs vakcinánk, amivel megvédenénk a még nem érintett populációkat, nincs olyan antivirális szerünk, amit kifejezetten erre a vírusra adhatnánk. Az más téma és jó hír, hogy vannak olyan szerek, amelyek bizonyos fokú hatékonyságot mutatnak. A koronavírus esetében egyelőre nem ismerjük annak tulajdonságait, nem tudjuk, hogy a sejteken belül mit

– Mit csináljak, ha szeretném magam megvédeni a koronavírustól?

Ha jelenleg Magyarországon meg akarjuk magunkat védeni, akkor az influenza ellen kell megvédeni magunkat. Ha a koronavírus ellen szeretnénk védekezni, az az olyan helyeken értelmes, ahol a gócpontokról beszélünk. Ha mégis maszkhoz nyúlunk, ha valakinek ez megnyugvást okoz, vagy szeretné ekképpen megélni ezt a dolgot, akkor csinálja jól. Sokan nem tudják, hogy a papírmaszk egyszer használatos maszk, ez azt jelenti, hogy fölvehetem, de legyek tisztában azzal, hogyha hordtam ezt a maszkot az utazásom során, vagy egy délelőtt alatt, amíg végigsétáltam a városon, utána illik kidobni. Ugyanis ez a papírmaszk a felületén körben szűri a beáramló levegőt és fogja föl a folyadékcsepp-részecskéket – amikben a vírusok utaznak, a nátha-, influenza-, koronavírus is – fölfogja. Ebből kiindulva, ezt részét nem fogdosom, mert ha megfogdostam, ugyanúgy járok, mintha a kezembe tüsszentettem volna. Ez az, amit nagyon fontos tudni róla: egyszerhasználatos, a külső felületét mindenképpen fertőzöttnek kell tekinteni. A másik, ami nagyon fontos, hogy ha fölveszek egy ilyen maszkot, akkor az zárjon rendesen.

Professzionális használatnál tudni kell a maszkról, hogy egy idő után átnedvesedik a kilélegzett párától. Mit okoz ez? Sokkal több lesz az oldalt beszívott levegő, ahogy telik az idő. Ezért sem alkalmas többszöri viselésre. Amikor arról van szó, hogy valaki hordjon-e maszkot, vagy sem, ha megnyugtatja, hordja. Ha magát akarja megvédeni, akkor ilyen jól illeszkedő, jól záró maszk kell, nem a sebészmaszk. Szakértőként én járványos gócpontokon hordanám, hogy ne kapjam el a koronavírust.

– Ha maszk nincs, mivel lehet helyettesíteni?

Megint abból kell kiindulni, hogy milyen maszkot akarunk helyettesíteni. Ami minket véd meg, a professzionális maszkot nem tudjuk helyettesíteni, sajnos. De, ha mi vagyunk betegek és a sebészmaszkot szeretnénk helyettesíteni, arra alkalmas egy sál is. Kiváló megoldás lehet. Kedves gesztus, ha valaki náthás, hordjon sálat, és köhögjön a könyökhajlatába, ne a kezébe.

– Lappangási idő alatt fertőz a vírus?

(...) Nem jelenthetjük ki, hogy fertőz vagy nem fertőz, hiszen még nincs erről tudományos publikáció, bizonyíték, ezt még tisztázni kell. Ez még egy nyitott kérdés, és ha ezt tudnánk, a járványügyi szakemberek is jobban tudnának készülni és megfelelő óvintézkedéseket tudnánk hozni, hogy kit kell fókuszba helyezni, hogy fertőzhet és továbbviheti a járványt, vagy sem.

– Idősekre jelent halálos veszélyt a koronavírus?

Minden vírusfertőzésnél vannak kockázati csoportok. A kockázati csoportba tartozókat (tekintet nélkül arra, hogy idősek vagy egyéb megbetegedéssel küzdenek) –, mindig sokkal súlyosabban érinti az adott megbetegedés. Jelen esetben úgy tűnik, hogy a koronavírus kockázati csoportjába idős emberek, 60-70 év felettiek, inkább a 60 felettiek tartoznak. Ez azt jelenti, hogy esetükben nagyobb százalékban okoz súlyos megbetegedést és végződik halálozással. Illetve nagyon fontos további súlyosbító tényező, ha van egyéb krónikus megbetegedés – ezeket ismerjük a sok-sok kínai adatból, és most már az olaszországiból is – , hogy amennyiben cukorbetegség lép föl még az idős kor mellé, vagy vérnyomásproblémák, vagy más krónikus betegség, az még emeli ezt a fajta kockázatot, hogy a betegség súlyosabb lefolyású lesz.

Ugyanakkor, ha rizikócsoportról beszélünk az idősebbek esetében, az nem azt jelenti, hogy mást nem fertőz és nem alakulhat ki súlyos megbetegedés egy fiatalabb szervezetben. A fiatalabb korosztály esetében sokkal ritkább az ilyen kimenetelű megbetegedés. Azért nem tudok még pontos adatokat mondani, mert még nem ismerjük a vírus nagyon sok aspektusát.

– Lehet tudni, mikorra készül el a vakcina?

Elmondom, hogy néz ki egy vakcinagyártás. Az első lépés ott pattog az olyan kutatóknál, mint mi. Ülünk a laborban, fogjuk a vírust, flaskákban kísérletezünk vele, hogy különféle anyagokkal, vakcina-prototípusokkal hogyan tudjuk a fertőzési sajátosságait befolyásolni. Hogyan tudunk úgynevezett ‘in vitro’ (mesterséges körülmények) között olyan vakcinaelődöt előállítani, ami alkalmas lehet arra, hogy majd egyszer embereknek adva jó lesz. Most halljuk, hogy Ausztráliában, Amerikában, Izraelben, Európában készül a vakcina. Ez azt jelenti, hogy az olyan kutatók, mint mi, létrehoztak egy ilyen elővakcinát. Miért hívom elővakcinának? Mert most jön a fontos és lassú része a vakcinagyártásnak, amikor ezt az elővakcinát, amit laboratóriumi körülmények között hatásosnak ítéltem, először állatkísérleteken, majd utána úgynevezett klinikai fázisokon, embereken is kipróbálják, hogy nincs-e esetleg valamilyen káros mellékhatása. Valóban olyan hatást fejt-e ki emberben is, mint amilyet itt nálam a flaskában, és ez az a rész, ami lassabb. A tudományos világ most nagyon jól teljesített, a tudósok nagyon gyorsan elértek idáig, hogy legyenek vakcinajelöltek, ugyanakkor tudni kell, hogy most hosszú hónapok lesznek addig, amíg egy doboz vakcina fölkerül a gyógyszertárak polcára, és azoknak az embereknek lehet adni, akik még nem érintkeztek a vírussal és meg lehet őket védeni.

– Mi a helyzet az élelmiszerekkel? És fertőzhetnek-e a külföldről kapott csomagok?

Ahhoz, hogy meg tudjam válaszolni, hogy vajon az Olaszországból vásárolt ing, vagy a Kínából rendelt csomag külseje fertőző-e, mert mondjuk letüsszentette egy koronavírusos, ahhoz tudnom kellene azt, hogy ennek a vírusnak pontosan milyen a túlélési képessége különféle környezeti körülmények között. Bizonyos koronavírusoknak órákig tart a túlélőképessége, bizonyos koronavírusoknál napokat is mértek. Az, hogy ez az új koronavírus ezen az „óráktól napokig” skálán hol helyezkedik el, nem tudjuk. De nem hiszem, hogy azokkal a csomagokkal, amelyek Kínából jönnek heteken keresztül, gond lenne, a karantén zónából pedig nem nagyon küldenek csomagokat. Ugyanakkor az Olaszországból érkezett áru esetében – amíg ez nincs kimérve tudományosan – nem tudom azt mondani, hogy akár bátran nyalogassuk össze a csomag külsejét…

– Ha valaki esetleg érintkezett olyan személlyel, aki fertőzött területről érkezett, honnan tudhatja meg a tünetek megjelenése előtt, hogy fertőzött-e? Kihez kell fordulni, milyen vizsgálattal állapítják meg a fertőzöttséget?

Ha valakinek kérdése van azzal kapcsolatban, hogy fertőzött-e, vagy biztonságban van-e, hívja a Nemzeti Népegészségügyi Központ zöld számát. Ők végzik a hivatalos vizsgálatot, ők tudják elmondani azt, hogy mikor van ennek értelme, milyen körülmények között, valamint miképpen csinálják. Az, hogy tudományosan milyen módon történik ez a vizsgálat, ezt szívesen elmondom. Ez egy úgynevezett PCR-vizsgálattal történik. Ez azt jelenti, hogy a vírus nukleinsavát mutatjuk ki. A vírusnak is több génje van, mint ahogy nekünk is. Ezeknek különféle céljai vannak, és ezeket meg lehet célozni ezzel a teszttel és meg lehet mondani, hogy az adott köpetben, torokkenetben ott van-e a vírus, és nagyjából milyen mennyiségben. Így mutatják ki.

Ugyanakkor azt el kell mondanom, ha valakinek egy rokona most érkezett Milánóból, azt kezeljük úgy, hogy gócpontból érkezett, lehet, hogy fertőzhet. De gócponton kívülről érkezettekkel nem kell törődni, én is most érkeztem haza külföldről, nincs ezzel semmi baj.

A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.