– Még mindig csak két számjegyű magyarországi fertőzöttről tudni. Van esély arra, hogy időben megállítsuk a koronavírus terjedését és megakadályozzuk egy súlyos hazai járvány kialakulását?
– Nem kizárt, ám rendkívül sok múlik az egyének hozzáállásán. A legtöbb, amit tehetünk, hogy a lehető legkevesebbre csökkentjük az érintkezéseink számát. Nagyon fontos lenne elkerülni az olyan felelőtlen és felesleges dolgokat, mint az élelmiszerboltok megrohamozása. Biztosítva van az alapvető élelmiszerek utánpótlása, s amellett, hogy felesleges pánikolni, a boltokban az egymás nyakán sorban álló emberek keresztül-kasul fertőzik egymást.
– Több egészségügyi szakember és Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, hogy a lakosság hatvan-hetven százalékát fogja megfertőzni az új koronavírus. Ez azt jelenti, hogy hat-hét millió magyar beteggel számolhatunk a közeljövőben?
– Nagyon remélem, hogy nem. Megint csak azt tudom hangsúlyozni, minden azon múlik, hogy betartjuk-e az utasításokat és ajánlásokat, s csak szükség esetén hagyjuk el az otthonunkat, és csak akkor érintkezünk személyesen embertársainkkal, ha muszáj, emellett folyamatosan kézfertőtlenítést végzünk. Kínában és Dél-Koreában is elsősorban a lezárások és a tömeges karanténok miatt sikerült megállítani a vírus terjedését.
– Akkor hogyan értendők a Merkel által mondottak?
– Bár biztosat senki nem tud mondani, de lehetséges, hogy egy visszatérő járványról beszélhetünk, akár több hullámban is támadhat majd a betegség, ha mutat valamilyen szezonalitást. Kezelhető forgatókönyv lenne, ha a következő két-három év során az emberek egy része természetes úton átesne a fertőzésen, míg másik részük pedig beadatná az időközben remélhetőleg elkészülő vakcinát. Ekkor mondjuk hatmillió ember – vagyis a társadalom többsége – már védettséget szerezne a kórokozóval szemben, és kialakulna az úgynevezett nyájimmunitás, a vírus nem tudna járványszerűen terjedni.
A professzor szerint fontos lenne elkerülni a boltok megrohamozását
Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László
– És mi a helyzet a mutációkkal? Tarthatunk attól, hogy a vírusnak új variánsai jelennek meg évente?
– Szerencsére nem úgy tűnik. A hivatalos nevén SARS2 koronavírus a lassan változó típusokhoz tartozik. Kínai kutatók azt találták, hogy múlt december és idén február között 99,9 százalékban változatlan maradt a genetikai állománya. Egyes kutatók szerint aki most átesik a fertőzésen, körülbelül három évre szerez védettséget, de még ennek vizsgálata is folyamatban van.
– Sokan bíznak abban, hogy a jó idő elpusztítja vagy legalábbis visszaszorítja a vírust. Mennyire reménykedhetünk ebben?
– Láthatóan nincs olyan hatással erre a vírusra a melegebb idő, mint például az influenzára, hiszen Ausztráliában is terjed, ahol most nyár van, de Irán, Olaszország és Kína Hupej tartománya is melegebb égövön fekszenek. Viszont bizakodásra adhat okot, hogy fekete Afrikában alig-alig terjed ez a koronavírusfaj. Biztosat csak akkor tudunk majd mondani, ha Magyarországon is beköszönt az igazi jó idő, és lemérhetővé válik, hogy veszít-e a virulensségéből a nálunk tapasztalható körülmények között. Ebben a hőmérséklet mellett számos tényezőnek is szerepe lehet, például a páratartalomnak.
– A megfertőződöttek halálozási rátájában is szembeötlő különbségek vannak az egyes országok között. Ennek mi lehet az oka? Míg Kínában három százalék alatt maradt a mortalitás, az olaszoknál tíz százalékhoz közelít. Egyes nyugat-európai országokban pedig több száz fertőzött közül senki sem vesztette eddig életét.
– Ennek leginkább az adott társadalom szerkezete és szokásai lehetnek az okai. Olaszországban az ottaniakra jellemző családfelfogás vezetett a sajnálatosan magas számokhoz. Ugyanis a mediterrán országokban megszokott, hogy több, akár négy generáció is együtt él, közeli, napi kapcsolatban állnak egymással a családtagok, emellett például egymáshoz közelebb hajolva beszélnek a déli emberek. Utóbbi sajátosság pedig önmagában jelentősen megnöveli a fertőzés veszélyét, mert a cseppfertőzéssel terjedő SARS2 sokkal virulensebb a 2003-ban megjelent rokonánál, a SARS-nál. Emellett Olaszország Európa egyik legelöregedettebb állama, ez a vírus pedig épp az idősekre a legveszélyesebb.
– A rendkívüli virulencia, a fertőzésre való képesség azt jelenti, hogy tünetmentes, de a vírust már hordozó emberektől is megfertőződhetünk?
– Igen, a tüneteket nem produkáló fertőzöttektől is elkapható a vírus. Ám jóval nagyobb esély van az infekcióra, ha egy látható tüneteket mutató beteggel kerülünk kontaktusba. Akár a beszéd során a levegőbe kerülő nyálcseppecskéket belélegezve is megfertőződhetünk. Hadd hangsúlyozzam ismét, hogy az érintkezések minimalizálása, a zárt közösségi terek kerülése a valóban hatékony védekezés. A jelenlegi járványügyi helyzetben az egészségügyi szájmaszk inkább a meglévő betegség továbbadásának a kockázatát csökkentheti, a viselője számára azonban nem jelent biztos védelmet.
