– Mától szigorodnak a járványügyi szabályok, az ezeket megszegők figyelmeztetések helyett büntetésekre számíthatnak, de akár még egy-egy vendéglátóhelyet is bezárhatnak. Miért döntöttek a szigorítás mellett?
– Mától új szakaszba lépünk, a hatóságok nagyobb szigorral tartatják be a szabályokat. Csak a lehető legnagyobb fegyelmezettséggel csillapíthatjuk le a második hullámot. Csakúgy, mint korábban, az ilyen döntések minden esetben a járványügyi szakemberek véleményén és javaslatain alapulnak.
– Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban úgy nyilatkozott, december-januárban meglehet a koronavírus elleni oltás, és áprilisban vége lehet a járványnak.
– Hadd pontosítsak: a kormányfő azt mondta, hogy áprilisban állhat majd rendelkezésre nagy tömegben az oltóanyag. Így áprilistól lehet majd lehetőségünk arra, hogy megszabaduljunk a koronavírustól. Az operatív törzs már utasítást kapott az átoltási terv elkészítésére, először a krónikus betegek és a leginkább veszélyeztetett idősek kaphatják meg a vakcinát.
– Milyen új járványügyi szabályok várhatók az e heti kormányülésen a nemrég bevezetett szigorítások mellett?
– Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de nem számíthatunk lazító intézkedésekre olyan időszakban, amikor Európa-szerte tombol a járvány. Egyébként egyetértek Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, szerintem is nagyobb szigorral kell fellépni azon üzemeltetők ellen, akik nem tartatják be a szabályokat.
– 2021-től 80, 2022-től és 2023-től további 20-20 százalékkal emelkedik az orvosok bére. A járvány ösztönözte a bértábla-növekedést, vagy ez már régóta fennálló tartozás volt az állam részéről?
– Az orvosi béremelés nem most kezdődött, a mostani bejelentés csak még magasabb szintre emelte azt. Épp ennyire fontos, hogy a baloldali hisztériakeltéssel szemben az ápolói béremelés is zajlik. A januári 14 százalékos után november 1-jétől újabb 20 százalékos emelést kapnak az ápolók, több hullámban pedig összesen 72 százalékot. Reményeink szerint ez a megbecsülés érezhető jele a frontvonalban dolgozók számára.
– Egy hete önnek adott igazat a Kúria Czeglédy Csabával szemben, miután diákok és nyugdíjasok megkárosítójának nevezte őt. Tavaly viszont a 6,2 milliárd forintos költségvetési csalás gyanúja miatt megvádolt Czeglédy nyert pert a köztévével szemben, ugyanabban a kérdésben. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire eltérő ítélet született?
– Nem szeretném ezt különösebben elemezni, inkább csak örülök annak, hogy végül így döntött a bíróság. Mégiscsak abszurd, hogy az adóbűnöző Czeglédy Csaba indított pert jó hírnév megsértése miatt. Mindezt azok után, hogy már vádat is emeltek ellene és kényszerintézkedésként még börtönbe is kellett vonulnia. Utólag is nagyon helyesnek tartom a parlament döntését a kártalanításról. Tudjuk, hogy több száz embert kellett kártalanítani ebben az ügyben. Mindent elmond a magyarországi baloldal morális állapotáról, hogy egy ilyen embert indítottak jelöltjüknek a legutóbbi európai parlamenti választáson, és nem zárnám ki azt, hogy 2022-ben, az országgyűlési választáson is futtatják majd.
– Ugyanakkor a balliberális sajtó magatartása is árulkodó: míg a tavalyi bírósági ítéletkor örömtüzeket gyújtott az ellenzéki média, most síri csend honol.
– Még ha csak ebben az ügyben hallgatnának a véleményvezérek! Hallgatnak akkor is, amikor Gyurcsány Ferenc a szeretetről szónokol a 2006-os rendőrattak évfordulóján, miközben a bocsánatkérés tizennégy év után is elmaradt. Hallgatnak, amikor jobboldali szavazókat neveznek patkánynak vagy éppen agymosottnak. És hallgatnak akkor is, amikor Dobrev Klára olcsónak és tanulatlannak nevezi a magyar munkavállalókat. Ebből is látszik, hogy a magyarok jelentős részére nem alkalmazzák azt a toleranciát, amit egyébként úton-útfélen követelnek.
– Csendben maradtak akkor is, amikor a momentumos Donáth Anna beismerte, hogy az európai politikusok a Magyarországról érkező ellenzéki nyilatkozatok alapján értelmezték tévesen a jogszabályt, miközben szó sem volt arról, hogy a magyar kormány a járvány első hulláma alatt teljhatalmat kapott volna.
– Abban semmi új nincs, hogy a baloldal rendszerszintű lejárató kampányt folytat Magyarország ellen: többezres listára küldtek lejárató körleveleket, Magyarországot mószeroló konferenciákon szónokolnak, név nélküli vagy névvel vállalt feljelentéseket tesznek hazánk ellen. Most lebuktak egy terebélyes hazugsággal, mert azt mondták: nem volt egyeztetés Věra Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével. Közben meg máshol azzal kérkedtek, hogy rendszeresen egyeztettek vele. Az ilyen esetek mutatják meg igazán azt, hogy egy politikusnak a saját hazája a fontosabb vagy a személyes hatalmi ambíciói. Az ő esetükben mindig az utóbbi. De hogy miért kell román pártnak kampányolni (ezt tette Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, amikor ősszel a román USR nevű liberális párt támogatására buzdított – a szerző), ha a magyar pártok is indulnak Erdélyben, azt még ebből a logikából sem tudom levezetni, egyszerűen nem értem.
Az államtitkár arra figyelmeztet, hogy csak a legnagyobb fegyelmezettséggel lehet lecsillapítani a járvány második hullámát.
Fotó: Bach Máté
– Térjünk vissza Budapestre: a főpolgármester népszavazást kezdeményez, hogy a kormányt megkerülve az európai uniós járványalap fele közvetlenül az önkormányzatokhoz menjen. Szakértők szerint azonban többek között alkotmányossági okokból sem valósítható ez meg. Akkor mégis mi lehet a valódi célja ezzel Karácsony Gergelynek?
– Érdekesek lehetnek a jogi megfontolások is, de van ennek az ügynek két sokkal fontosabb tanulsága: az egyik az, hogy ezt a kezdeményezést a baloldali önkormányzatok tették meg. Ez azt bizonyítja, hogy valójában ők osztanák politikai alapon az uniós pénzeket. Ezzel szemben a kormány Magyarország minden térségének, minden városának biztosít uniós forrásokat. A másik tanulság épp ennyire fontos: az eddigi tapasztalatok alapján csak azokkal az uniós pénzekkel számolhatunk százszázalékosan, amelyeket a nemzeti kormányoknak címkéznek fel. Ezzel szemben ha Brüsszelben kell közvetlenül pályázni, akkor arányaiban sokkal több áramlik vissza a gazdagabb tagországokhoz. Így hát a baloldali kezdeményezés a forrásvesztés súlyos kockázatával jár, tehát súlyos hazardírozás az uniós pénzekkel.
– Nem olyan rég a parlamenti ülés ismét botrányba fulladt, miután a Jobbik elnöke, Jakab Péter a felszólalása után egy krumpliszsákkal indult el Orbán Viktor miniszterelnök felé, mire Kocsis Máté frakcióvezető és Balla György a kormányfő elé állt. Kövér László házelnök 4,4 millió forintra büntette emiatt. Miről árulkodik ez az ellenzéki akció és a büntetés kiszabása?
– A büntetés üzenete az, hogy a parlament nem kocsma, ahol Jakab Péter gátlások és következmények nélkül provokálhat. Amit egyébként láttunk, az kétségbeesett kísérlet arra, hogy sajátjai előtt kifogásokat keressen a szerencsi vereségükre. Ezek az akciók egyre vérszegényebbek és a mondanivaló hiányát jelzik. Gyurcsány Ferenc hátsó kertjéből egyébként meg ugyan mit is mondhatnának? Azt gondolom, hogy a kormány iránti zsigeri gyűlölet a parlamenti kukaborogatással kiegészülve nagyon halvány lesz kormányprogramnak. Lehet, hogy pár deka Facebook-lájkot hoz, de választói elismerést aligha.
– Ha már szerencsi választás: Hadházy Ákos bevallotta, hogy tudott az antiszemita és rasszista kijelentéseiről elhíresült baloldali jelölt, Bíró László korrupciógyanús ügyéről, és állítólag erről a szivárványkoalícióban részt vevő pártok elnökeinek is szólt. Ezért az ellenzék elhatárolódott az országgyűlési képviselő szavaitól. Mit szól az ellenzék reakciójához és az ügy ilyetén való elsimításához?
– Nekem munkaköri kötelességem, hogy képben legyek a politikai történésekkel, de a baloldali mozgásokat néha elég nehéz racionális keretekben értelmezni. Hadházy Ákos jó ideje a magyar közélet „VV Ákijaként” futkározik, egyre ordenárébb táblákat mutogat fel, egyre nagyobb hazugságokkal próbálja meg felhívni magára a figyelmet. Azt látom, hogy ezt már a parlamenti padsor túloldalán is felvont szemöldökkel nézik. Ez legyen az ő dolguk, viszont ha van valamilyen terhelő információja a jobbikos jelöltről, akkor tegyen feljelentést.
– Része lehet ez annak, hogy a balliberális összefogás már készül a 2022-es országgyűlési választásokra?
– Szerintem nem kell nagyítóval néznünk a napi nyilatkozatokat ahhoz, hogy már most tudjuk: 2022-re teljesen összeforr a Gyurcsány-koalíció. Bedarálták az MSZP-t, sakkban tartják a kisebb baloldali pártokat, és most már a Jobbik trófeája is ott figyel a falon. Ilyen értelemben a baloldal két év múlva a múltat fogja indítani. Mi inkább a jövőt választanánk.
– Ha már 2022-es választás, az utóbbi időben a budapesti kerületekben több egyéni képviselőjelölt-cserére derült fény a Fidesz–KDNP részéről, például Kocsis Máté helyett Sára Botond indul Józsefvárosban, Gulyás Gergely helyett pedig Fürjes Balázs lesz az egyéni képviselőjelölt Hegyvidéken. Mi az oka a személycseréknek?
– Minden eset más és más, de abban mindenki biztos lehet, hogy a Fidesz hazájukat szerető és tapasztalt jelölteket indít majd a választáson.
– A baloldal láthatóan a negatív kampányban érdekelt. Mi a kormány válasza erre?
– Szerintem nem meglepő, hogy most nem a baloldali provokációk, hanem a járvány elleni védekezés köti le a legtöbb energiánkat. Jó lett volna, ha beszállnak a vírus elleni összefogásba, de úgy látom, ez a hajó elment. Messze van még 2022, de azt gondolom, hogy a mostani válságkezelésben felmutatott teljesítmény döntő lesz. Ez a kormány egyszer már kihozta az országot egy reménytelennek tűnő helyzetből, és most is bizonyítani fogunk. Bizonyítani azt, hogy a nehezebb időszakokban – amikor igazán számít az életek és a munkahelyek biztonsága – csak a Fidesz–KDNP-re lehet számítani. Ez még akkor is látszódni fog, ha a baloldalról soha nem látott nagyságú nyílzápor zúdul majd ránk.
