Máté Áron azt mondta, Kazahsztánban egy évtizeddel ezelőtt feltáró munka kezdődött, amelynek eredményeként a kutatók, részben magyar anyagból, kiadtak egy könyvsorozatot.
A kutatást az asztanai Eurázsiai Nemzeti Egyetem kutatói viszik tovább, és remélhetőleg ők is találnak magyar vonatkozású adatokat – tette hozzá.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke arról beszélt, hogy a kazah kutatók az egyik táborhelyen magyar temetőre bukkantak.
A konferencián ismertetni fogják az ott nyugvók névsorát, amellyel az eddig ismert több mint 800 ezer elhurcolt magyar száma még tovább nőhet – vélekedett.
A Vörös Hadsereg 1944-ben kezdte meg a magyarok munkatáborokba hurcolását. Volt, akit a világháborúban elveszett munkaerő pótlására vittek kényszermunkára, de volt, olyan is, akit lehetséges ellenségnek minősítve, „biztonsági óvintézkedésként” fosztottak meg legalapvetőbb emberi és polgári jogaitól. A foglyok száma egyes becslések szerint akár a 900 ezret is elérhette.
