Nincs roham az iskolákban

A jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül. Ennek ellenére egyelőre nem özönlötték el a nyelviskolákat a fiatalok, és nincs kiugrás a nyelvvizsgára jelentkezők, illetve az újonnan akkreditált vizsgahelyek számában sem — tudta meg a Magyar Nemzet.

A B2-es szint eléréséhez több mint egyéves tanulásra van szükség Fotó: MTI/Marjai János

Ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, ám egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg – mondta el lapunknak a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint nem mutatkozik érdemi létszámemelkedés a nyelviskolákban.

– A nyelvvizsgák tekintetében már korábban elindult némi átrendeződés, az utóbbi időben egyre többen választották pél­dául a külföldi továbbtanuláshoz is ideá­lis nemzetközi nyelvvizsgákat, de országosan nem nőtt a vizsgázók száma. Sőt tavalyhoz képest talán még némileg csökkent is, bár ennek részben az az oka, hogy 2018 elején lépett életbe a sikeres vizsgák díjának visszafizetéséről szóló kormánydöntés. A kedvező intézkedést sokan kivárták azok közül, akik eredetileg 2017 vége felé vizsgáztak volna, így 2018 első hónapjaiban jelentkezett némi létszámtöbblet – magyarázta a szakember.

A B2-es szint eléréséhez több mint egyéves tanulásra van szükség
Fotó: MTI/Marjai János

Mint ismert, ettől a tanévtől valamennyi felsőoktatási alap- és mesterképzés bejutási feltétele minimum egy B2-es szintű komplex nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi. A felvételi jelentkezés határideje február közepén lesz, így nincs már sok ideje annak, aki nem rendelkezik a szükséges bizonyítvánnyal. Rozgonyi Zoltán szerint a hátralévő öt hónap egyébként is kevés lenne, hogy áthidalják azt a szakadékot, ami az új követelmények és a tanulók többségének tudása között van. Ráadásul sok szülő és diák még mindig kivár, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer.

– Aki olyan tudásszinten áll, hogy a középszintű „sima” nyelvi érettségit le tudja tenni mondjuk közepes vagy jó eredménnyel, annak a B2 szint eléréséig biztos, hogy több mint egyévnyi nyelvtanulásra van még szüksége. Sőt, egy év akkor is kell, ha valaki kizárólag a nyelvvizsga megszerzésére koncentrál. De a középiskola utolsó éve ennél sokkal feszítettebb, hiszen a többi tantárgyból is fel kell készülni az érettségire, illetve a felvételi vizsgákra. Ilyen körülmények között biztos, hogy még több időre van szükség – tette hozzá az egyesület elnöke.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NYAK) adatai szerint egyébként a tavalyi évben harminchárom nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel.

A felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával. Lapunk érdeklődésére az Oktatási Hivatal tegnap közölte: országszerte jelenleg 26 akkreditált nyelvvizsgaközpont van, amelyből három idén kapta meg az engedélyét, de tavaly és tavalyelőtt is akkreditáltak egy-egy központot. A 26 központ együttesen 455 különböző helyszínen szervez nyelvvizsgákat, tavaly 28, idén további 26 vizsgahelyszínt akkreditált az OH.