– Százezer család vette már fel a csokot. Számítottak rá, hogy ilyen gyorsan eljutunk ehhez a mérföldkőhöz?
– A csok beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és példa arra, hogy a gazdaságpolitikai és családtámogatási célokat jól lehet ötvözni, hiszen nemcsak az otthonteremtésben segít, de az építőipart és a gazdaságot is élénkíti a csok. Ebből a szempontból majdhogynem túl is teljesítette a várakozásainkat. A százezres szám, ami egyébként majdnem félmillió embert jelent, azaz a csok-támogatottak mindegyike mögött egy család áll, hús-vér emberek, akik új otthonba költözhettek.
– Az ellenzék azt mondja, hogy a csokot a jómódúaknak találták ki. Ennyi tehetős ember élne hazánkban?
– A csok természetesen nem a jómóddal, hanem a munkavégzéssel és a családalapítással van összefüggésben, hiszen komoly feltétele az igénylésnek, hogy munkaviszonnyal rendelkezzenek a támogatottak és gyermeket tervezzenek vagy neveljenek. A munkát elvárni egy olyan országban, ahol három és fél százalékos a munkanélküliség, szerintem nem túlzás. A csokot jövedelmi helyzettől függetlenül fel lehet venni. Vidéken, egy kistelepülésen már önálló otthonhoz lehet jutni ekkora támogatással, akár önerő nélkül is.
– A falusi csok kapcsán mire számítanak?
– Ez a lehetőség újabb lendületet adhat a családok gyermekvállalásának és otthonteremtésének, hiszen felújításra is lehet majd fordítani az összeg egy részét. Számos olyan vidéki ingatlan van, ahol nem nulláról építkeznek. Kevesebb szó esik arról – pedig fontos –, hogy júliustól új építésnek minősül az is, ha a régi alapokra építenek új házat. Van még tehát lehetőség a csokban. Hozzátenném, hogy a lakástranzakcióknál ma már többször veszik igénybe a csokot, mint nem, ami szintén mutatja a csok népszerűségét. A babaváró támogatás, a bővített csok és a falusi csok együtt komoly segítséget jelent a családoknak.
– Lehet tudni, hogyan oszlik meg országosan a csok felvétele, hol és milyen ingatlanokra veszik föl leginkább?
– Néhány megye kiemelkedik, de összességében országosan meglehetősen arányos a csokigénylések megoszlása. Budapesten látni, hogy elsősorban az agglomerációban vették igénybe. Az új ingatlanokra folyósított támogatás mértéke is egyre növekszik.