Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: Dávid királynak az ószövetségi Krónikák könyvében olvasható, utódjához, Salamonhoz intézett szavai és Szent István király Imre herceghez írt intelmei egyaránt megmutatják, hogy milyen a jó uralkodó.
Az igaz király, „akinek a kezébe lehet tenni egy ország sorsát”, „akire rábízhatjuk a helyettünk és értünk hozott felelős döntéseket”, keresi Istent, szereti őt, és megtartja parancsait.
Dávid király és Szent István királyi intelmei a mai napig tükröt tartanak azok elé, „akik felelősséggel tartoznak értünk és az országért”, de azok elé is, akik csak egy közösséget, gyülekezetet vagy egy családot vezetnek. Mert „mind arra teremtettünk, hogy megismerjük Istent”, és megtartva rendelkezéseit boldog életet éljünk – mondta a református püspök.
Bogárdi Szabó István beszélt a 145. zsoltár 20. verséről is, amely így szól: „Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti.”
Rámutatott: Mi, Dávid zsoltárának 21. századi olvasói hajlamosak vagyunk egyfajta „hamisító szentimentalizmusra”. A mondat első felét elfogadjuk, a második felét azonban „ki akarjuk venni a csomagból”, mondván, „Isten ilyet nem csinál”.
Dávid mondata azonban nem fenyegetés, hanem a tények rögzítése, a múlt summája és egyben jövendölés: mindig így volt, és mindig így is lesz. Aki tehát boldog akar lenni, az „ne maszatolja ki” a zsoltárból az igazságot – tette hozzá.
Az ünnepi liturgiában közreműködött Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Róna Tamás főrabbi, a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői.
