A baloldal az Országgyűlésben folytatta a lángospolitizálást

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a Demokratikus Koalíció. A T. Ház hétfői ülésén nem vettek részt a kormánypártok, így határozatképtelenség miatt csupán az ellenzéki politikusok napirend előtti felszólalásai hangzottak el.

Budapest, 2020. mrcius 24. Gyurcsny Ferenc, DK elnke a sznhzak finanszrozsrl szl trvny vitjn az Orszggyls plenris lsn 2020. mrcius 24-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hétfőn kora délután kezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülése, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezésére hívtak össze, ugyanis Gyurcsány Ferenc pártja szerint „a miniszterelnök Brüsszelben szembement az Országgyűlés döntésével”. A kezdeményezést Dobrev Klára, Gyurcsány felesége, a DK EP-képviselője jelentette be pénteken.

A rendkívüli ülés megtartásához a képviselők egyötödének beleegyezése szükséges, amelyet a baloldali politikusok össze is gyűjtöttek. Mivel

az ülést az ellenzék kampánycélokra próbálta használni,

ezért a kormánypárti többség távol maradt az üléstől, a határozatképtelenség miatt pedig a T. Házban mindössze a baloldali képviselői felszólalások hangzottak el, azokra reakció nem érkezett.

Az ellenzék az általuk meghirdetett témára kevés szót pazarolt, ehelyett folytatta a lángospolitizálást. Az utóbbi időben

a Jobbiktól az MSZP-ig a teljes ellenzék a lángos árának állítólagos emelkedésével,

valamint azzal kampányol, hogy a kormánypártok „ellopták a Balatont”. Emellett az elmúlt hetekben a balatoni szabadstrandok védelmének ügyét tűzték a zászlajukra, a komédiába illő populizmus ezúttal a Parlamentben folytatódott.

– Egyre kevesebb az olcsó szállás, egyre kevesebb az olcsó lángos – emelte ki napirend előtti felszólalásában Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd). A politikus szerint a befektetők sorra építik be a partszakaszokat az egyes tavaknál, példaként a tatai Öreg-tavat, a Balatont, a Velencei-tavat és a Fertő-avat említette. Beszédében röviden felidézte, hogy olyan megállapodást fogadtak el Brüsszelben, amely „megszegi azokat a feltételeket, amelyeket elfogadott az Országgyűlés”.

Budapest, 2020. március 24.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke felszólal a színházak finanszírozásáról szóló törvény vitáján az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 24-én. Képünk csupán illusztráció
MTI/Koszticsák Szilárd

– A tőke Európája helyett az emberek Európája jöjjön el – emelte ki Ungár Péter (LMP) azzal kapcsolatban, hogy pártja milyen Európa-vízióval rendelkezik. A képviselő közölte:

ideje, hogy az EU-ban végképp leáldozzon a neoliberális politikának.

Ungár arról is beszélt: szerinte a kormány nem tett érdemi lépéseket a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

– Magyarországnak züllött kormánya van – kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc (DK), aki ezt az állítását többször is megismételte beszédében. Gyurcsány felszólalásában kifogásolta, hogy a kormánypárti többség nem szólalt fel Bogdán László halálakor. Emellett kritizálta a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakítását, amely szerinte „ebek harmincadjára jut”. A korábbi miniszterelnök

felhozta az Index.hu szétesését is, mint amiért a kormánypárt a felelős

– bár a cég vezetői ezt korábban tagadták.

Tóth Bertalan (MSZP) beszédében tovább folytatta a lángospolitizálást, mint mondta: „a Balaton mindenkié”, ezért arra kért mindenkit, aki egyetért velük, hogy aláírásával támogassa az MSZP ez irányú kezdeményezését. A politikus szintén felhozta az Index.hu és az SZFE ügyét, valamint az önkormányzatok „egyre erősödő fojtogatásáról” beszélt.

Brenner Koloman (Jobbik) szerint a Brüsszelben elfogadott egyezség legnagyobb győztese Németország és Franciaország. Kiemelte: véleménye szerint a paktum egy hitelbomba, amely hosszú távra eladósítja a dél-európai EU-tagállamokat, amelyek gazdasági nehézségei az egész közösségre kihatnak. Koloman közölte: pártja, a néppárti Jobbik képviselői azért harcolnak, hogy „jobboldali tagjai legyünk egy nemzeti egységkormánynak” – utalt az ellenzéki összefogásra.