Példaként szerepel a Simonka-ügy a Polt-jelentésben

Az ügyészség korrupció elleni elkötelezettségét mutatja, hogy az ügyészek nincsenek, nem lehetnek tekintettel arra, ki követi el azt.

Az ügyészség 2019-es munkájáról készült, Polt Péter legfőbb ügyész jegyezte országgyűlési jelentés legizgalmasabb része kétségtelenül a korrupcióról szóló rész. Rávilágít ugyanis, hogy a közvélemény korrupcióérzete gyakran meghaladja az ország valós korrupciós helyzetét. Ugyanakkor az ügyészség korrupció elleni elkötelezettségét mutatja, hogy az ügyészek nincsenek, nem lehetnek tekintettel arra, ki követi el azt. Simonka György esete mutatja, ha kormánypárti országgyűlési képviselő a terhelt, akkor is eljár a vádhatóság ellene, a bíróság pedig majd eldönti, bűnös-e a politikus vagy sem.

Polt Péter az ügyészség 2019-es munkáját értékelő jelentése az Országgyűlés előtt van
Fotó: Éberling András

A jelentés szerint a regisztrált korrupciós bűncselekmények egzakt adatai mellett egy ország korrupciós állapotának megítéléséhez a korrupcióérzékelésre utaló mérőszámoknak is jelentősége lehet. Az úgynevezett percepciós indexek értelmezésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azok nem objektív adatokon alapulnak, és olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők. A közvélemény gyakran korrupciót érzékel olyan sajtóhírek alapján is, amelyek hátterében valójában más, esetleg a Btk.-ba nem is ütköző jogsértő magatartás áll.

A közvélemény megalapozatlan érzékelése – sajnálatos módon – az ország megítélését is rontja azáltal, hogy a közvélemény-kutatások adatait nemzetközi szervezetek felhasználják döntéseik, értékeléseik megalapozásához.

Az Európai Bizottság 2019. évi országjelentésében – a korábbi éveket követően ismételten – hivatkozott arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magas szintű korrupció elleni küzdelem Magyarországon nem megfelelő. A magas szintű korrupció fogalma a büntetőjogban vagy a bűnügyi statisztikában nem létezik, azt az Európai Bizottság sem határozta meg, és ilyen jellegű statisztikai adatokat nem gyűjt,

az Európai Bizottság állítását tehát objektív adatokkal nem lehet alátámasztani.

Ugyanakkor éppen az ügyészség korrupció elleni elkötelezettségét mutatja, hogy a médiában gyakran fordulnak elő és keltenek feltűnést az olyan büntetőeljárások, amelyeket a közvélemény kiemelt figyelemmel kísér.

Simonka György a védőjével az előkészítő ülésen
Fotó: Kurucz Árpád

Így értesülhetett 2019-ben arról a közvélemény, hogy

bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és különféle korrupciós bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt egy országgyűlési képviselő – Simonka György – és harminckét társa ellen,

továbbá a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzati vezetők ellen indított büntetőeljárást – kényszerintézkedés alkalmazása mellett – a Terület- és településfejlesztési operatív programokból (TOP) finanszírozott beruházások kapcsán elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének gyanúja miatt.

A politikust is érintő ügyben született vádiratban foglalt tényállás lényege szerint az országgyűlési képviselő vádlott által létrehozott két termelői értékesítő szervezet (tész) kisebb részben működésre, nagyobb részben beruházási célra kapott uniós és magyar költségvetési támogatást. A támogatást a tészek ötéves fejlesztési terv megvalósítására vehették fel, féléves szakaszokban, a félévenként utólag benyújtott költségszámlák alapján. A két tész a fejlesztési tervében szereplő, adott félévre vonatkozó támogatási összeg elfogadását követően árubeszerzésre, valamint beruházások megvalósítására meghívásos közbeszerzési pályázatokat írt ki. A pályázatokon kizárólag olyan gazdasági társaságok vettek részt, amelyek tagjaik és vezetőik személyén keresztül kötődtek a pályázatot kiíró tészek tényleges vezetőjéhez. A projektek megvalósítását elnyerő gazdasági társaságok a beruházásokat alvállalkozókkal végeztették el, akik a szerződésben szereplő megbízásokat a támogatási kérelemben szereplő összegeknél lényegesen alacsonyabb, a piaci áraknak megfelelő áron teljesítették. Az egyes fővállalkozók ezt követően a tészeknek olyan összegről kiállított számlákat csatoltak, amelyek az általuk előzetesen egyeztetett eltúlzott mértékű árat tartalmazták. A túlszámlázással megszerzett összegeket a fővállalkozók a cselekménysort szervező országgyűlési képviselőnek juttatták vissza. A valótlan tartalmú támogatási kérelmek és eltúlzott összegű számlák benyújtásával a két tésszel kapcsolatban az uniós és a magyar költségvetés egymilliárd forintot megközelítő összegű vagyoni hátrányt szenvedett.

Emellett a megindult adóigazgatási, majd a büntetőeljárás befolyásolása érdekében az országgyűlési képviselő milliós nagyságrendű összegeket adott át olyan személyeknek, akik magukat úgy állították be, mint akik ezen eljárások befolyásolására hivatalos ismeretségeik révén képesek.

Simonka György és 28 társa ügyében – a pandémia miatt május helyett – jövő héten három tárgyalási nappal kezdődik a bizonyítási eljárás. Négy vádlott a januári előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, amit a bíróság el is fogadott. Simonka jelezte a bírónak az előkészítő ülésen, hogy tanúként kívánják beidézni a bizonyítási eljárás során Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, ám ő ennek ellenére bent maradhatott az üléseken. Időközben Hadházy a legfőbb ügyészt arról kérdezte, hogy kapott-e feljegyzést, előterjesztést a nyomozó ügyészektől, hogy tartóztassák le Simonkát. Polt Péter azt válaszolta, az ügyészek nem a felettesüknek, hanem az illetékes bírónak terjesztik elő ez irányú indítványukat. Azt is hozzátette: a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség nem tett ilyen indítványt a bíróságnak. Erre Hadházy közösségi oldalán burkoltan hazugsággal vádolta meg Poltot. Több jogász is azt mondta lapunknak, a független képviselő vagy nem ismeri a vonatkozó törvényt, vagy szövegértelmezési problémái akadtak.