A közgazdász hangsúlyozta, hogy az ÁSZ feladat- és hatáskörét az alaptörvény 42. cikke rögzíti, amely szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, tehát az Országgyűlés része, ami tevékenységéről, vizsgálatainak eredményéről az Országgyűlésnek ad éves beszámolót. Az ÁSZ számára az alaptörvény mindössze ellenőrzési hatáskört jelöl meg – fűzte hozzá a szakember.
Mint írja, az ÁSZ ellenőrző közjogi hatásköréből pont az következik, hogy másokra kötelező határozatokat nem hozhat, mindössze jelezheti az illetékes szervezeteknek, illetve az Országgyűlésnek, ha jogszabálysértést tapasztal.
Róna Péter szerint „ha az Országgyűlés a pártoknak nyújtott pénzügyi támogatás törvényellenes felhasználását szankcionálni kívánja, a feladatot nem az ÁSZ-ra, hanem kizárólag az alaptörvény 23. cikkében rögzített önálló szervezetre – köznyelven hatóságra – bízhatja”.
A szakember szerint a Fidesz azért nem ezt választotta, mert a hatósági intézkedésekre az alaptörvény biztosítja a jogorvoslás lehetőségét. Mivel a szándék olyan intézkedések meghozatala, amik nem mennének át az igazságszolgáltatás szűrőjén, kell találni egy olyan szervet, ami nem esik a bíróságok hatásköre alá. Ilyen az ÁSZ mint az Országgyűlés szerve. Nem kevesebbről, mint hazánk alkotmányos berendezkedése ellen elkövetett merénylet kísérletéről van szó.
A közgazdász az Országgyűlés felelősségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy alkotmányos kötelessége határozatban utasítani szervét, az ÁSZ-t intézkedése azonnali visszavonására, az ellenzéki pártok felelőssége pedig bármiféle ÁSZ-intézkedés teljesítésének elutasítása.
