Rugalmasabb tantervet vár az MNB

A középiskolában célszerű lenne növelni a fakultációk szerepét, annak érdekében pedig, hogy csökkenjen a lemorzsolódó és a pályaelhagyó diákok száma, biztosítani kell az egyes képzési formák közötti átjárhatóságot az oktatási rendszerben — állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank 2019-es Versenyképességi programja. Eszerint a bérfelzárkózás folytatásával elérhető, hogy egyre többen válasszák a pedagógushivatást.

Előnyösnek tartják, ha kisebb csoportokban zajlik az oktatás Fotó: Mirkó István

A középiskolai oktatásnak már elsősorban nem a készségek fejlesztése, hanem a kialakult struktúra minél mélyebb tudással feltöltése a feladata – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-es Versenyképességi programjának Tudásalapú társadalom című fejezetében. Programjuk szerint a középiskolában célszerű lenne növelni a fakultációk szerepét, akár már 9. évfolyamon emelt és alapszintű csoportokat kialakítani az egyes osztályokon belül is. Azoknak ugyanis, akik egy témakörrel egy középiskolai tantárgyon kívül nem kívánnak foglalkozni, nem célszerű a jelenlegi elméleti alapokon nyugvó tananyag oktatása. A szakértők szerint nekik egy sokkal gyakorlatorientáltabb, a téma mindennapi alkalmazási területeire fókuszáló, csak a szükséges alaptudást biztosító oktatás is elégséges.

Ezzel szemben azon diákoknak, akik az adott témakörrel részletesebben is szeretnének foglalkozni, szükséges az elméleti megalapozottság, amely ma is jellemzi a tantárgyak egy jelentős részét. E két irány szétválasztása javíthatja az oktatás hatékonyságát (mindenki azt a szintű tudást kapja, amire szüksége van), illetve lehetőséget biztosít a mélyebb tudás megszerzésére. A szakértők azt is javasolják, hogy a középszintű oktatás minden formájában vezessenek be egy olyan közismereti tantárgyat, amely – akár több év alatt – kiterjedne legalább az alapvető gazdasági, pénzügyi, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretekre.

Az MNB szerint a központilag meghatározott tananyag mellett a tanárok – különösen a középfokú oktatásban – szabadabb kezet kaphatnának az oktatási módszertanok megválasztására. Egy ilyen, rugalmasabb tantervek kialakítását támogató rendszer bevezetését érdemes lenne összekötni a tanárok, illetve az iskolák és a szakképző centrumok teljesítménymérésének számottevő fejlesztésével. A szakképzés erősítésének egyik leghatékonyabb módja a duális képzések alkalmazása, amelyet hazánkban is bevezetett a kormány.

Lényeges lenne ugyanakkor a program szerint, hogy a képzéseket minél több gyakorlati ismerettel és tartalommal töltsék fel, hogy az itt végző hallgatók ténylegesen készen álljanak a munkaerőpiacra történő belépésre. A duális képzés erősítése érdekében javasolják az OKJ-s képzések számának racionalizálását, egy munkaerőpiaci trendeket előrejelző rendszer német mintára történő kialakítását és azt is, hogy a szakképző intézmények korszerű tanműhelyeinek létrehozásában a piaci vállalatok is vegyenek részt.

Előnyösnek tartják, ha kisebb csoportokban zajlik az oktatás
Fotó: Mirkó István

Annak érdekében, hogy csökkenjen a lemorzsolódó és a pályaelhagyó diákok száma, a program szerint biztosítani kell az egyes képzési formák közötti átjárhatóságot az oktatási rendszerben. Javasolják, hogy az iskolát idő előtt abbahagyni kívánó diákoknak legyen lehetőségük valamilyen alacsonyabb szintű végzettség (például részszakképesítés) egyszerűsített megszerzésére.

Az alapfokú oktatás színvonalának emelése érdekében a program szerint előnyös lenne olyan tanítási módszerek hazai meghonosítása, amelyek esetében több felnőtt is foglalkozik a gyermekekkel egy órán. Mindez lehetőséget teremtene arra, hogy kisebb csoportokban is lehessen dolgozni a tanulókkal, így az egyes diákokra több figyelem jutna. Mindez – a megfelelő finanszírozási háttér megteremtése után – megoldható a tanítók, illetve a pedagógiai asszisztensek számának növelésével.

Utóbbi megoldás egyszerűbben megvalósítható, hiszen ehhez a munkakörhöz elegendő egy OKJ-képzés, s kifejezetten vonzó lehet a gyermek születése után a munkaerőpiacra részmunkaidőben visszatérni kívánó anyáknak – fogalmaztak a szakértők. Álláspontjuk szerint elengedhetetlen a tanárok módszertani, valamint a tananyaggal kapcsolatos rendszeres továbbképzése, a már korábban megkezdett bérfelzárkóztatás folytatásával pedig elérhető, hogy egyre több érettségiző válassza a pedagógus-karrierutat és kevesebb legyen a pályaelhagyók száma is.