A középiskolai oktatásnak már elsősorban nem a készségek fejlesztése, hanem a kialakult struktúra minél mélyebb tudással feltöltése a feladata – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-es Versenyképességi programjának Tudásalapú társadalom című fejezetében. Programjuk szerint a középiskolában célszerű lenne növelni a fakultációk szerepét, akár már 9. évfolyamon emelt és alapszintű csoportokat kialakítani az egyes osztályokon belül is. Azoknak ugyanis, akik egy témakörrel egy középiskolai tantárgyon kívül nem kívánnak foglalkozni, nem célszerű a jelenlegi elméleti alapokon nyugvó tananyag oktatása. A szakértők szerint nekik egy sokkal gyakorlatorientáltabb, a téma mindennapi alkalmazási területeire fókuszáló, csak a szükséges alaptudást biztosító oktatás is elégséges.
Ezzel szemben azon diákoknak, akik az adott témakörrel részletesebben is szeretnének foglalkozni, szükséges az elméleti megalapozottság, amely ma is jellemzi a tantárgyak egy jelentős részét. E két irány szétválasztása javíthatja az oktatás hatékonyságát (mindenki azt a szintű tudást kapja, amire szüksége van), illetve lehetőséget biztosít a mélyebb tudás megszerzésére. A szakértők azt is javasolják, hogy a középszintű oktatás minden formájában vezessenek be egy olyan közismereti tantárgyat, amely – akár több év alatt – kiterjedne legalább az alapvető gazdasági, pénzügyi, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretekre.
Az MNB szerint a központilag meghatározott tananyag mellett a tanárok – különösen a középfokú oktatásban – szabadabb kezet kaphatnának az oktatási módszertanok megválasztására. Egy ilyen, rugalmasabb tantervek kialakítását támogató rendszer bevezetését érdemes lenne összekötni a tanárok, illetve az iskolák és a szakképző centrumok teljesítménymérésének számottevő fejlesztésével. A szakképzés erősítésének egyik leghatékonyabb módja a duális képzések alkalmazása, amelyet hazánkban is bevezetett a kormány.
Lényeges lenne ugyanakkor a program szerint, hogy a képzéseket minél több gyakorlati ismerettel és tartalommal töltsék fel, hogy az itt végző hallgatók ténylegesen készen álljanak a munkaerőpiacra történő belépésre. A duális képzés erősítése érdekében javasolják az OKJ-s képzések számának racionalizálását, egy munkaerőpiaci trendeket előrejelző rendszer német mintára történő kialakítását és azt is, hogy a szakképző intézmények korszerű tanműhelyeinek létrehozásában a piaci vállalatok is vegyenek részt.
