A szakértő szerint a magyar kabinet szarvashibát követett el a keleti nyitás gazdasági megágyazásakor: egy késlekedés miatt például lecsúszott arról, hogy a magyar állam alapító tagja lehessen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Banknak – később aztán csatlakozott a szervezethez, de más szavazati aránnyal és jogosultságokkal, mint amilyeneket alapító tagként szerezhetett volna.
Salát Gergelyt arról is kérdezte az Azonnali szerzője, hogy kínai vagy magyar elvárás, ha a rendőrök letepernek Tibet szabadságáért küzdő aktivistákat egy magas rangú kínai delegáció látogatása során. A sinológus szerint a kínaiak nem nagyon kérnek ilyesmit.
Ők hozzászoktak ahhoz, hogy ha Kína miniszterelnöke vagy elnöke elmegy Nyugat-Európába, ott mindig van ötven-száz helyi aktivista, aki Tibetért tüntet, és akit azért elég távol tartanak a kínai vezetőktől. Magyar sajátosság a tipikus túlkompenzálás
– jegyzi meg Salát.
A Kína globális célkitűzéseiről, Oroszországgal és Amerikával fennálló viszonyáról, az észak-koreai ütközőzónáról is szóló interjút ide kattintva olvashatják el.
