Számos új kedvezményt kaptak a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küszködő diákok 2010 óta – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Tordai Bence (Párbeszéd) írásbeli kérdésére válaszolva jelezte a minap, hogy a kormány igyekszik javítani a kiemelt figyelmet igénylő diákok köznevelési sikerességén. Ezt szolgálja például a vizsgákon számukra biztosított hosszabb felkészülési idő, vagy éppen a magyar jelnyelv standardizációjának megkezdése is.
Az SNI besorolású diákokat az érettségin mentesíteni lehet az írásbeli vagy szóbeli vizsgarészek alól, bizonyos esetekben választhatnak másik tantárgyat, ezenkívül gyakoribb szünet és extra segédeszközök illetik meg őket. Természetesen mindez csak a szakvéleménnyel alátámasztott esetekre érvényes.
Az indokolt mentességeket a felsőoktatásban is biztosítani kell, akkor is, ha csak a felvételi előtt derül ki a probléma. A fogyatékossággal élő hallgatók – akik közé a mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékosok mellett az autizmus spektrum zavarral, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzdők egyaránt beletartoznak – a felvételin 40 többletpontra jogosultak, és néggyel több állami támogatású félévet használhatnak fel. A felvételi rendelet szerint akkor is jogosultak a középfokú nyelvvizsgáért járó 28, illetve a felsőfokúért járó 40 pontra, ha a komplex vizsgát nem tudják letenni, csak az írásbeli, vagy csak a szóbeli részét. Ezenkívül a felsőoktatási törvény januártól hatályba lépő, szigorított változatában is szerepel, hogy az érintett fiatalok mentesíthetők egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek tanulása, illetve a beszámolás kötelezettsége alól, sőt szükség esetén mentesíteni kell őket a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól.
Az általános iskolákba több mint ötvenötezer sajátos nevelési igényű diák jár
Fotó: Havran Zoltán
A kedvezmények többeket érintenek, mint gondolnánk. A KSH elmúlt tanévre vonatkozó adatai szerint az általános iskolákban több mint 55 ezer sajátos nevelési igényű diák tanult, a lányok 5,3, a fiúk 9,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A középfokú oktatásban tanuló SNI-tanulók aránya pedig 5,7 százalék volt, ami a tavalyi létszámadatok tükrében mintegy húszezer gyereket jelentett. Az érintettek egy része jó eséllyel bejuthat a felsőoktatásba is, főleg ha megkapja a szükséges támogatást.
A komplex tanulási zavarok egyik leggyakoribb fajtája a diszlexia. Ezek a fiatalok nehezen olvasnak, összetévesztik a hasonló hangzású szavakat, rossz a rövid távú emlékezetük, nem megy nekik a helyesírás, és kimondottan nehezen tanulnak idegen nyelveket. Enyhébb esetekben viszont előfordul, hogy akár felnőttkorig ki sem derül, hogy igazából nem lustaság vagy butaság áll a nehézségek mögött. Ez az állapot ráadásul legtöbbször normál vagy akár kimondottan magas intelligencia mellett áll fenn, az érintettek kreativitása, vizualitása, problémamegoldó képessége pedig sokszor átlagon felüli. Egyáltalán nem elrugaszkodott gondolat tehát, hogy valaki tanulási zavarral is diplomát szerezzen. Gondoljunk csak arra, hogy Albert Einstein vagy a híres írónő, Agatha Christie is diszlexiás volt.
A különleges bánásmódot igénylő diákokat egyre több gyógypedagógus is segíti. Míg 2006 előtt csak egyetlen felsőoktatási intézmény képzett ilyen szakembereket, az idén már nyolc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés. Emellett a Semmelweis Egyetem Pető András Karán konduktorképzés is van. Rétvári válaszából kiderül továbbá, hogy a gyógypedagógus-hallgatók létszáma 2013 és 2019 között megduplázódott; ma négyezerrel több szakember dolgozik ilyen munkakörben, mint az évtized elején. A pedagógus-továbbképzések kínálatában pedig már 14-féle képzés szerepel, amelyek kimondottan a sajátos nevelési igényű diákok fejlesztésével foglalkoznak.
