A komplex tanulási zavarok egyik leggyakoribb fajtája a diszlexia. Ezek a fiatalok nehezen olvasnak, összetévesztik a hasonló hangzású szavakat, rossz a rövid távú emlékezetük, nem megy nekik a helyesírás, és kimondottan nehezen tanulnak idegen nyelveket. Enyhébb esetekben viszont előfordul, hogy akár felnőttkorig ki sem derül, hogy igazából nem lustaság vagy butaság áll a nehézségek mögött. Ez az állapot ráadásul legtöbbször normál vagy akár kimondottan magas intelligencia mellett áll fenn, az érintettek kreativitása, vizualitása, problémamegoldó képessége pedig sokszor átlagon felüli. Egyáltalán nem elrugaszkodott gondolat tehát, hogy valaki tanulási zavarral is diplomát szerezzen. Gondoljunk csak arra, hogy Albert Einstein vagy a híres írónő, Agatha Christie is diszlexiás volt.
A különleges bánásmódot igénylő diákokat egyre több gyógypedagógus is segíti. Míg 2006 előtt csak egyetlen felsőoktatási intézmény képzett ilyen szakembereket, az idén már nyolc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés. Emellett a Semmelweis Egyetem Pető András Karán konduktorképzés is van. Rétvári válaszából kiderül továbbá, hogy a gyógypedagógus-hallgatók létszáma 2013 és 2019 között megduplázódott; ma négyezerrel több szakember dolgozik ilyen munkakörben, mint az évtized elején. A pedagógus-továbbképzések kínálatában pedig már 14-féle képzés szerepel, amelyek kimondottan a sajátos nevelési igényű diákok fejlesztésével foglalkoznak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!