Sorosista roma jogvédő perelte be Orbánt

A Soros-szervezetek által támogatott, cigánypártot alapító Horváth Aladár feljelentést tett Orbán Viktor ellen, amiért a miniszterelnök igazságtalannak nevezte, hogy a gyöngyöspatai romák, jogvédő szervezetek pereivel, munka nélkül kapnak 100 milliós kártérítést. A Roma Parlament elnöke 2002-2006 között a romáknak munka helyett segélyt adó Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok szociálpolitikai tanácsadója volt.

2020. 01. 17. 17:18
Horvth Aladr
Budapest, 2016. prilis 8. Horvth Aladr, a Roma Parlament elnke a Sndor-palota eltt 2016. prilis 8-n tartott sajttjkoztatn, amelyet azutn tartottak, hogy Horvth Ferenccel, a Roma Rendrk Orszgos Egyesletnek elnkvel az rpataki modell elleni tiltakoz petcit juttattak el der Jnos kztrsasgi elnknek a nemzetkzi romanapon. MTI Fot: Szigetvry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Horváth Aladár cigány jogvédő becsületsértéssel és hivatali visszaéléssel vádolta meg Orbán Viktor miniszterelnököt és mindezek miatt feljelentést is tett.

A Legfőbb Ügyészség előtt tartott sajtótájékoztatón a Roma Parlament elnöke azzal indokolta feljelentését, hogy a kormányfő az évadkezdő sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte a Gyöngyöspatán történteket, a 2005 és 2011 közötti szegregációs gyakorlat miatt megítélt, munka nélkül adandó 100 milliós kártérítést. A kisvárosban ugyanis komoly feszültséget keltett, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány a szocialista kormányok alatt folytatott helyi oktatási gyakorlat miatt pert indított a magyar állam ellen, amelynek végén közel 60 szegregált, speciális osztályban tanult gyereknek kell kártérítést kifizetni.

Orbán Viktor az ügy kapcsán a pénteki, Kossuth Rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott: „egy szerencsétlen bírói ítélet született, ráadásul a pert indítóknál is a Soros-szervezeteket találjuk”. Provokációnak érzi az ügyet – mondta –, amely a cigány-magyar együttélés helyzetének javulását, a cigányok nyomorból való kiemelését elősegítő politikát torpedózhatja meg.

„Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk” – közölte, megjegyezve azt is, hogy a baloldali-liberális kormányok időszakában indult iskolai gyakorlatról van szó, a Fidesz-KDNP-kormány más típusú felzárkóztatást vezetett be. Az, hogy Horváth Aladár is beszállt a Soros-szervezetek kormányellenes kórusába, nem véletlen. A roma jogvédő 1990-ban a Soros-alapítvány támogatásával volt népművelő a békeszállói cigánytelepen, illetve 1990-1994-ben a Soros Györgyhöz ezer szállal kapcsolódó SZDSZ színeiben országgyűlési képviselő. Horváthot 2003-ban az Országos Cigány Önkormányzat elnökének választották, azonban még ebben az évben puccsal leváltották.

A cigány jogvédő később a munka helyett a segélyezést előtérbe helyező szociálliberális kormányok szociálpolitikai tanácsadója volt 2002-2006-ig. A roma jogvédő családja az illegális bevándorlással is kapcsolatba került. Horváth Aladár azonos nevű fia afgán és pakisztáni illegális bevándorlókat csempészett Ausztriába a Nemzeti Nyomozóiroda szerint. Horváth fia már a migrációs válság előtt, 2013-ban taxisként szállította az illegális bevándorlókat. Ifjabb Horváth Aladárt végül bűnszervezetben elkövetett embercsempészésért két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte 2017-ben a bíróság. Amíg a fia pere tartott, addig az idősebb Horváth a Magyarországi Cigány Párt (MCP) létrehozásán ügyködött, hogy „megvédje a kisebbségi cigányokat”.

A 2014-es országgyűlési választásokon a párt listavezetője maga Horváth Aladár volt. Az MSZP roma tagozata felszólította az MCP-t, hogy léptesse vissza egyéni képviselő-jelöltjeit, és adjon magyarázatot azokra a gyanúkra, miszerint irodájukban ajánlásokat cseréltek ki, másoltak és sokszorosítottak. Horváth Aladár erre úgy reagált: az MCP listavezetője szerint a jelöltjeik tisztességes úton szerezték meg a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat és megfontolják, hogy rágalmazás miatt pert indítsanak. A szocialisták által megfogalmazott gyanút erősítette, hogy az MCP egyike volt annak a 18 pártnak, amely országos listát tudott állítani, azonban mandátumot nem szerzett.

A párt a választási kudarc után gyakorlatilag megszűnt, igaz 2018-ban még újra próbálkozott, de a korábbinál is kevesebb szavazatot kapott.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.