Méltatlan kritikák érik Magyarországot

Számos kritika éri hazánkat a jelenlegi válsághelyzet kezelését illetően, az igazság azonban az, hogy a legtöbb európai országban hasonló, ha épp nem drasztikusabb jogrend lépett életbe. Az Alapjogokért Központ szerdai online sajtóbeszélgetésén a járvány okozta hazai és nemzetközi veszélyhelyzetben hozott intézkedésekről, valamint a nemzetközi és hazai balliberális sajtó és ellenzék hazánkat érintő, igazságot nélkülöző kritikáiról esett szó.

Budapest, 2019. december 11. Az Országgyûlés plenáris ülése 2019. december 11-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Rengeteg álhír jelent meg a veszélyhelyzet kihirdetése óta, amelyeket a hazai balliberális sajtó és ellenzék, valamint NGO-k segítségével már a nemzetközi sajtó is átvett – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Elmondta, a különleges jogrend alapkoncepciója 1990 óta – a 2012-es új alaptörvény megalkotása ellenére – változatlan, ezért nem lehet azt mondani, hogy ismeretlen jogrend alkalmazásáról lenne szó. A különleges jogrendet kiegészítő rendkívüli intézkedésről szóló rendeletek sajátossága, hogy tizenöt napig maradhatnak hatályban, meghosszabbításukhoz pedig már szükség van az Országgyűlés hozzájárulására – tisztázta a központ igazgatója.

A kormány felhatalmazását az Országgyűlés bármikor visszavonhatja, sőt, ha az arra okot adó körülmények megszűnnek, vissza is kell vonnia. Más országokhoz képest, ahol felhatalmazásuk alatt a kormányok kontroll nélkül bármit megtehetnek, ez kifejezetten demokratikus eszköz – tette hozzá.

Drasztikus intézkedések

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a különböző országok veszélyhelyzetben alkalmazott jogrendjére hozott példákat. Mint mondta, Magyarország a sikeres országok között van a koronavírus-járvány kezelését illetően, hiszen időben történtek hatékony intézkedések. De egy irányba mutatnak az intézkedések a kevésbé sikeres országokban is: szinte mindenhol a kormány erős felhatalmazása figyelhető meg, hiszen kizárólag a végrehajtó hatalom tud megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal intézkedni.

A Központ stratégiai igazgatója szerint igencsak visszás Magyarország és – kisebb mértékben – Lengyelország pellengérre állítása, miközben más országokban is ugyanilyen, ha nem drasztikusabb intézkedéseket vezettek be.

Mint mondta, sehol máshol nincsenek olyan világos szabályok a rendkívüli jogrend tekintetében, mint Magyarországon. A nyugat-európai államokban egyáltalán nem létezik különleges jogrend, ha mégis, azt hadi jognak hívják, amelyet háborús veszélyhelyzet, nem pedig járvány idejére találtak ki.

A régió országaiban viszonylag jól szabályozottak a rendkívüli jogrendek. Romániában és Csehországban a helyi törvényhozásnak meg kell erősítenie a kormány pozícióját, ugyanakkor a felhatalmazásnak időbeli korlátja ezekben az országokban sincs. Németországban nem létezik rendkívüli jogrend, a kormány egy 2000 óta hatályban lévő törvény alapján, rendeletek formájában foganatosít intézkedéseket.

Kaotikus helyzet

Olaszországban békeidőben is van lehetőség rá, hogy törvény erejű rendeletet adjanak ki, de azok csak korlátozott ideig, öt napig maradnak hatályban, igaz, később meghosszabbíthatók. Jelenleg azonban nemcsak az arra feljogosított köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány foganatosíthat rendkívüli intézkedéseket, hanem a különböző régiók, tartományok vezetői is. Mindezt alkotmányos felhatalmazás nélkül, jogon kívüli állapotban.

Spanyolországban is indokolt volt a rendkívüli jogrend bevezetése, azonban a két kamara elnöke gyakorlatilag ellehetetlenítette az ellenzék és a képviselők információhoz való jogát. Jelenleg nem lehet benyújtani sem interpellációt, sem szóban nem lehet kérdezni a kormányt, de írásbeli kérdések feltevésére sincs lehetőség. Az Egyesült Királyságban elfogadtak egy ún. koronavírus-törvényt, amely hat hónapnyi időre szintén erős felhatalmazást ad a kormány kezébe, de maga a törvény két évig hatályos, vagyis akár két évig is lehetőség van a rendkívüli jogrend szerinti kormányzásra.

Felelőtlen ellenzék

Lapunk kérdésére, miszerint milyen politikai hasznot remélhet húzni a hazai ellenzék a jelenlegi veszélyhelyzetből, Szánthó Miklós elmondta, az ellenzék 2010 óta tartó kisstílűsége mára kiszámíthatóvá vált, és be kell látniuk, hogy most nem a munka törvénykönyvéről vagy a médiaszabályozásról folyik vita – amely törvények persze szintén fontosak –, hanem emberi életek forognak kockán.

Bár megakadályozni nem tudták a koronavírus-törvény életbe lépését, néhány napra bizonytalanságot okozva klasszikus példáját adták a felelőtlenségüknek.

Kovács István hozzátette, az ellenzék kritikáiról mindig kiderül, hogy nincs igazságtartalmuk, ez a jelen helyzetben is így van. Látható, hogy tízéves mantrájukat nem zavarhatja meg még „holmi világjárvány” sem.

Kettős mérce a nemzetközi színtéren

Szánthó Miklós álláspontja szerint furcsa optikai csalódásnak lehetünk szemtanúi: miközben a külföldi sajtó Magyarországra koncentrál, az európai országokban óriási belpolitikai viták folynak, ezeket azonban a helyi médiumok kifelé és nemzetközi szinten nem közvetítik. Olaszországban az alkotmányos szabályok valóban felhatalmazzák akár az államfőt, akár a kormányt törvényerejű rendeletek kiadására, azonban nagy viták folynak arról, hogy a kormánynak volt-e joga ezt a jogkört a miniszterelnökhöz delegálni. Gondoljunk csak bele, milyen reakciók érkeznének, ha a magyar kormány akár csak hasonlóra kísérletet tenne – mutatott rá a Központ igazgatója. Svájcban szintén nincs a veszélyhelyzetre alkotmányjogi kategória, ott a kormány (Szövetségi Tanács) magától, alkotmányos alapok nélkül hirdetett ki veszélyhelyzetet, így nincs szabályozás arra, hogy a parlament hogyan vehet részt ennek számonkérésében és kontrollálásában. Szánthó Miklós elmondta, míg más országoknál nemzetközi szinten eltekintenek attól, hogy a parlament számonkérési jogait (ha egyáltalán vannak olyanok) vitassák, addig a magyar kormány és a magyar parlament esetében a legkisebb neszelést is nagy horderejű cikkek és hangoskodások követik többek között a New York Times-ban, a CNN legnézettebb műsorában és az Európai Parlamentben is.