Spanyolországban is indokolt volt a rendkívüli jogrend bevezetése, azonban a két kamara elnöke gyakorlatilag ellehetetlenítette az ellenzék és a képviselők információhoz való jogát. Jelenleg nem lehet benyújtani sem interpellációt, sem szóban nem lehet kérdezni a kormányt, de írásbeli kérdések feltevésére sincs lehetőség. Az Egyesült Királyságban elfogadtak egy ún. koronavírus-törvényt, amely hat hónapnyi időre szintén erős felhatalmazást ad a kormány kezébe, de maga a törvény két évig hatályos, vagyis akár két évig is lehetőség van a rendkívüli jogrend szerinti kormányzásra.
Felelőtlen ellenzék
Lapunk kérdésére, miszerint milyen politikai hasznot remélhet húzni a hazai ellenzék a jelenlegi veszélyhelyzetből, Szánthó Miklós elmondta, az ellenzék 2010 óta tartó kisstílűsége mára kiszámíthatóvá vált, és be kell látniuk, hogy most nem a munka törvénykönyvéről vagy a médiaszabályozásról folyik vita – amely törvények persze szintén fontosak –, hanem emberi életek forognak kockán.
Bár megakadályozni nem tudták a koronavírus-törvény életbe lépését, néhány napra bizonytalanságot okozva klasszikus példáját adták a felelőtlenségüknek.
Kovács István hozzátette, az ellenzék kritikáiról mindig kiderül, hogy nincs igazságtartalmuk, ez a jelen helyzetben is így van. Látható, hogy tízéves mantrájukat nem zavarhatja meg még „holmi világjárvány” sem.
Kettős mérce a nemzetközi színtéren
Szánthó Miklós álláspontja szerint furcsa optikai csalódásnak lehetünk szemtanúi: miközben a külföldi sajtó Magyarországra koncentrál, az európai országokban óriási belpolitikai viták folynak, ezeket azonban a helyi médiumok kifelé és nemzetközi szinten nem közvetítik. Olaszországban az alkotmányos szabályok valóban felhatalmazzák akár az államfőt, akár a kormányt törvényerejű rendeletek kiadására, azonban nagy viták folynak arról, hogy a kormánynak volt-e joga ezt a jogkört a miniszterelnökhöz delegálni. Gondoljunk csak bele, milyen reakciók érkeznének, ha a magyar kormány akár csak hasonlóra kísérletet tenne – mutatott rá a Központ igazgatója. Svájcban szintén nincs a veszélyhelyzetre alkotmányjogi kategória, ott a kormány (Szövetségi Tanács) magától, alkotmányos alapok nélkül hirdetett ki veszélyhelyzetet, így nincs szabályozás arra, hogy a parlament hogyan vehet részt ennek számonkérésében és kontrollálásában. Szánthó Miklós elmondta, míg más országoknál nemzetközi szinten eltekintenek attól, hogy a parlament számonkérési jogait (ha egyáltalán vannak olyanok) vitassák, addig a magyar kormány és a magyar parlament esetében a legkisebb neszelést is nagy horderejű cikkek és hangoskodások követik többek között a New York Times-ban, a CNN legnézettebb műsorában és az Európai Parlamentben is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!