Átstrukturálták, és részben át is nevezték a műveltségterületeket a NAT szeptembertől életbelépő új változatában, amely új szerzőket is szerepeltet az irodalomórák kötelező és ajánlott olvasmányai között – tudta meg lapunk.
A 2019. decemberi keltezésű, már kormány-előterjesztés formájába öntött, tehát nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Ismert, jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek nyilván nem tűntek el, de más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok.

Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Hasonló átalakulással eltűnt a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolában önálló tárgyként is létezett, de mostantól a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák erősítése átszövi a tantárgyakat, ezeket az ismereteket nem elszigetelten fogják tanulni a diákok.
Önálló műveltségterületként jelenik meg a Technológia, amin belül létrejön a technológia és tervezés nevű új tárgy. Ez lényegében a jelenlegi technika, illetve informatika tárgyak modernebb szemléletű, továbbfejlesztett összeolvadása. Az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.
Újdonság, hogy míg a hatályos NAT az egyes tématerületek súlyozását csak százalékos arányokban fejezi ki, az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákok terheinek beígért mérséklését illeti, valóban van óraszámcsökkentés, de nem számottevő: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is.
Az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagban sok módosítás van, új költők, írók kerültek be a kánonba. Emlékezetes, az új NAT tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott előző változata még nem tartalmazta a kötelező és ajánlott irodalmi műveket.
Akkor még csak a fő témaköröket és az eredménycélokat rögzítették, például hogy a 8. osztály végére negyven kisepikai művet és legalább két elbeszélő költeményt ismerniük kell a diákoknak. Most megvannak a konkrétumok is.