Varga Judit: Mi meg akarjuk állítani a migrációt

A Die Zeit című liberális német hetilap közölt interjút Varga Judittal csütörtöki számában.

Varga Judit igazságügyi miniszter. Forrás: MTI

A Die Zeit című liberális német hetilap Mi meg akarjuk állítani a migrációt címmel közölt interjút Varga Judit igazságügyi miniszterrel a csütörtökön megjelent számában.

A miniszter rámutatott, hogy a magyar kormány álláspontja régóta ismert, lényege, hogy a migrációs politika „külső dimenzióira” kell összpontosítani, és mindenekelőtt a menekülés okait kell megszüntetni. Mint mondta, „a segítséget kellene odavinnünk, ahol a problémák vannak, ahelyett, hogy a problémákat hozzuk Európába”.

Kiemelte, hogy a kormány nem akarja, hogy Európa bevándorlókontinens legyen, és nem kezelni, hanem megállítani akarja a migrációt. Tiszteletben tartja, hogy más országokban másként ítélik meg az ügyet, viszont hasonlóképpen elvárja a magyar kormány álláspontjának a tiszteletét másoktól.

Éppen „ez a konfliktus lényege: minden országnak szuverén módon kell döntenie.”

Az Európai Bizottság menekültügyi és migrációs javaslatairól elmondta, hogy „a brüsszeli hangnem megváltozott”, korábban „tabutémának” számító ügyek kerültek előtérbe, köztük az elutasított menedékkérők hazajuttatása és az együttműködés az úgynevezett származási országokkal, a menedékkérők hazájával.

Aláhúzta, hogy csak akkor szabad védelemben részesíteni egy menedékkérőt, ha megalapozott a menedékjog iránti kérelme és nem biztonságos harmadik országból érkezik.

Mint mondta, „az elv a fontos: a menekülteknek az első általuk érintett biztonságos országban kell menedékjogot kérniük”.

Ezért minden kérelemről „az EU-n kívüli tranzitzónákban vagy hotspotokban kellene dönteni”. – Akkor már senkinek sem kellene csónakba szállnia, és az életét kockáztatnia. Ez igazi áttörés lenne! De amíg még mindig csak kvótákról vitatkozunk, nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan tovább próbálkoznak illegálisan Európába jönni – fejtette ki az igazságügyi miniszter.

Hozzátette: korai lenne kijelenteni, hogy elfogadható az a bizottsági javaslat, miszerint a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamoknak az elutasított menedékkérők hazajuttatásában kell felelősséget vállalniuk. – Az ördög a részletekben rejlik, és még csak a legelején vagyunk egy nagyon nehéz tárgyalássorozatnak. Magyarország a kötelező kvóta minden formáját elutasítja, bárhogy is nevezzék azt – mondta Varga Judit.

A jogállamiság körüli vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogállamiság különböző országokban különböző formákat ölt, és nincs általánosan elfogadott, egyértelmű meghatározása, hiszen például a legtöbb jogállamban ugyan van alkotmánybíróság, de nem az összesben.

– A jogállami standardokról azonban lehet vitázni, még az EU-ban is, de ez a tagállamok feladata, és nem a bizottságé – mondta Varga Judit, hangsúlyozva, hogy az utolsó, döntő szó kimondásának jogát a tagállamoknak kell fenntartani.

– Az EU működéséről szóló szerződések nem is engedik meg az Európai Bizottságnak a tagállamok jogállamisági helyzetének elemzését, de a brüsszeli testület Magyarország és Lengyelország ellenállásával dacolva mégis így tett – húzta alá a miniszter.

Věra Jourová bizottsági alelnöknek a magyarországi demokrácia állapotáról tett minapi kijelentéseivel kapcsolatban megerősítette a kormány követelését, amely szerint az uniós biztosnak távoznia kell. – Věra Jourová kijelentésével sérti az EU értékeit és biztosként a párbeszédre való kötelességét is. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy politikai nyilatkozatot tesz, és megsérti a hazámat. Elvárjuk, hogy az alelnök asszony lemondjon – mondta Varga Judit.

A miniszter azt is megerősítette, hogy a kormány nem támogatja az EU-s pénzügyi támogatásoknak és a jogállami elvek betartásának az összekapcsolására az tagállami kormányokat összefogó intézmény, az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő német kormány által előterjesztett új, kompromisszumos javaslatot. Mint mondta, az EU működéséről rendelkező szerződések egyértelműen meghatározzák a létező jogállamisági eszközöket, és új eszközök létrehozása implicit szerződésmódosítást jelentene, ami sértené azt az alapvető jogelvet, miszerint a szerződéseket be kell tartani.

– A jogállamiság alapelvének megsértésével nem lehet megvédeni a jogállamiságot – fogalmazott Varga Judit. – Aki ragaszkodik a jogállamisági feltételhez, az a teljes költségvetési megállapodást és egy történelmi segélycsomag létrejöttét veszélyezteti – tette hozzá.