Egy véletlen elírásnak köszönheti nevét az egyik kedvenc süteményünk

Születési, pontosabban debütálási ideje teljesen biztos: a somlói galuskát először az 1958-as brüsszeli világkiállításon kóstolhatta a közönség, ahol megalkotóját szakmai díjjal is jutalmazták. Arról azonban, hogy pontosan kinek is köszönhetjük a somlóit, megoszlanak a vélemények. Egyesek Gollerits Károlyt, a Gundel akkori főpincérét tartják a somlói szülőatyjának, mások Szőcs Béla cukrászmestert. Nos, az igazság a kettő között van. Gollerits volt ugyanis, aki az édességet megálmodta, de Szőcs Béla készítette el először, és a díjat is ő hozhatta haza Brüsszelből.

Somlói vagy somlyói?

A finom desszertet valójában nem is somlói, hanem somlyói galuskának nevezte el Szőcs Béla. Kedvenc édességünknek ugyanis semmi köze a Veszprém megyében található Somló hegyhez, illetve a körülötte elterülő borvidékhez.

Annál inkább kapcsolható a Fót melletti Somlyó-hegyhez, amelynek közelében megalkotója évtizedeken át élt, és saját cukrászműhelyében alkotott.

Akkor hogyan is történt a névcsere? Egy, a magyar földrajzban és helyesírásban kevésbé jártas brüsszeli kolléga véletlenül lehagyta az ipszilont a díjnyertes desszertről, így az új névvel vonult be a gasztronómia történelmébe.

A Somlói galuska valójában Somlyói lenne
Fotó: FLICKR

A Somlói revolúció

A somlói galuska a megalkotása óta eltelt évtizedekben sem veszített népszerűségéből, sőt, egy 2010-es szavazáson az ország egyik kedvenc desszertjének választották. Nem csoda hát, hogy a Magyarország Tortája verseny 2014-es győztese, Damniczki Gyula Balázs a somlói galuskát gondolta újra egy modern torta formájában.

Az eredeti somlói galuska receptje:

1. Előző este áztassunk 100 ml rumba 80 g mazsolát, és daráljunk le 100 g diót.

2. 160 g cukor hozzáadásával verjük kemény habbá 8 tojásfehérjét, majd adjunk hozzá 8 tojássárgáját és 160 g lisztet. A masszát osszuk három részre: az egyikhez keverjünk 40 g diót, a másikhoz 20 g kakaót, a harmadik rész maradjon sima. A masszákat külön-külön simítsuk sütőpapírral borított tepsikbe és 180 fokon süssük készre kb. 45 perc alatt.

3. A sárga krémhez verjünk kemény habbá 4 tojásfehérjét. Főzzünk fel 500 ml tejet 1 vaníliarúddal, adjunk hozzá 100 g cukrot, 4 tojássárgáját, a fehérje habját, 30 g lisztet, s óvatosan keverjük össze.

4. A sziruphoz olvasszunk meg 200 g cukrot 300 ml vízben, és főzzük 15 percig kevés reszelt narancs- és citromhéjjal ízesítve, majd hagyjuk kihűlni, s ezután adjunk hozzá 1 tk rumot.

5. Állítsuk össze a desszertet. Tegyük egy tepsi aljára a diós piskótalapot, locsoljuk meg a szirup 1/3-ával, szórjuk rá a maradék dió és mazsola 1/3-át, majd kenjük rá a sárga krém 1/3-át is. Erre fektessük a kakaós piskótalapot és ismételjük meg az előbbi eljárást, végül a natúr piskótával is tegyünk hasonlóképpen. A klasszikus tálalási módhoz kenjük rá a tetejére a megmaradt sárga krémet, s szórjuk meg kakaóporral. Ha kész, tegyük néhány órára a hűtőbe.

6. Tálaláskor evő szaggassunk belőle galuska formájú darabokat, halmozzuk a tál közepére, fedjük be tejszínhabbal és öntsünk rá sűrű csokoládéöntetet.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Marcipán: a finomság, amit Mátyás király lakodalmán is felszolgáltak

Az angyalok kenyereként emlegetett édesség keletkezéséről többféle legenda kering. Tudta, hogy Aquinói Szent Tamás is megemlékezik erről a csemegéről?

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.