Buccio a jelenlegi rendszer korlátairól is beszélt: elmondása szerint bár egyes elítélt bűnelkövetők börtönbüntetésüket töltik, másokat szabadulásuk után közigazgatási őrizetbe – úgynevezett CRA-központokba – helyeznek, hogy megakadályozzák azonnali visszatérésüket az utcára.
Ha a börtön után lehetőségem van őket CRA-központokba küldeni, meg is teszem – mert nem engedhetjük meg, hogy egyszerűen visszakerüljenek az utcára
– fogalmazott. A bíróságok egyre gyakrabban szabják ki a maximálisan engedélyezett, 90 napos fogvatartást, de ez csupán ideiglenes megoldás, amely nem kezeli a probléma valódi okát. A legnagyobb akadályt Algéria elzárkózása jelenti a kiutasítási együttműködéstől.
Egy éve semmilyen előrelépés nem történt ezen a téren
– hangsúlyozta Buccio. Még azokban az esetekben is, amikor az érintett személy érvényes algériai útlevéllel rendelkezik, és a francia hatóságok kísérik őt egészen a határig, az algériai tisztviselők rendszeresen megtagadják a belépést.
Ez a bürokratikus akadályozás egy ördögi kört eredményez, amely miatt a kiutasítási végzéssel rendelkező bűnözők továbbra is Franciaországban maradhatnak.
Ez a patthelyzet a Franciaország és egykori gyarmata, Algéria közötti mélyebb feszültségek következménye, amelyek az elmúlt években újabb mélypontra taszították a két ország diplomáciai viszonyát. A francia–algériai író, Boualem Sansal bebörtönzése, Franciaország szigorú fellépése az algériai közösségimédia-influenszerek ellen – akiket franciaellenes retorika terjesztésével vádolnak –, valamint a kölcsönös diplomáciai kiutasítások mind hozzájárultak a kapcsolatok lehűléséhez.