Így született meg a babcsuszpájzból a Jókai-bableves

Az iskolában kötelező olvasmány volt Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye. De vajon értettük az alábbi párbeszédet?

„– Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány.

– Hát »görög olvasó« – felel Pál úr karakán flegmával.

– Az jó lehet – szólt a kapitány –, s mi főtt bele?

– »Angyalbakancs.«

– Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?”

Ha esetleg nem tudná, hogy mi az a „görög olvasó” és az „angyalbakancs”, most eláruljuk. A görög olvasó olyan babot jelent, amelynek mérete a görög szerzetesek rózsafüzérén található nagy szemekével vetekedik, az angyalbakancs pedig nem más, mint omlós füstölt malacköröm, amely színre arany, formára meg olyan, amilyen az angyalok lábbelije lehet.

A nevezetes bablevest lóbabból, csülökből, zöldségek és csipetke nélkül, kocsonyássá fövő füstölt malackörömmel készítik
Fotó: FLICKR

Az író több írásában is említést tesz „babcsuszpájz”-ról, a receptet azonban nem részletezi. Mindenesetre enni nagyon szeretett, és Laborfalvi Rózát, kora ünnepelt színésznőjét is a szakácstudománya miatt vette feleségül. A 12 évvel idősebb Róza asszony pazar lakomákat adott a svábhegyi házukban, és olyan tehetségesen forgatta a fakanalat, hogy még anyósát is elbűvölte.

Jókai évek múltán így vélekedett:

„A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.”

Válásról náluk szó sem volt, és Laborfalvi Róza gyakran a tűzhely mellé állt: vélhetően ő készítette a ma Jókai nevével társított ételeket az ura kedvére. A nevezetes bablevest történetesen a balatonfüredi villában is gyakran készítette, mégpedig lóbabból, csülök, zöldségek és csipetke nélkül, kocsonyássá fövő füstölt malackörömmel, bár erről megoszlanak a vélemények.

Tejföl feltehetőleg szerepelt a receptben a kolbász azonabn később kerülhetett bele
Fotó: FLICKR

Rántás és tejföl bizonyára szerepelt az – ismeretlenség homályában maradt – eredeti receptben, míg kolbász (főleg az akkor ismeretlen debreceni), illetve csülök valószínűleg később került bele. Bárhogy volt is, a balatonfüredi Koloska-völgyben Jókai tiszteletére megrendezett bablevesfőző versenyen minden tavasszal számtalan variációban rotyog a bográcsokban a bab. Az eltérések részint az eltérő fűszerezésből, részint a füstölt csülök eltérő felhasználásából következnek. Van, aki a csülköt közvetlenül belefőzi a levesbe, míg más külön főzi meg, és az így nyert léből óvatosan adagol a leveshez, hogy annak sósságát, füstölt ízét optimálisra állítsa.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Aki még reggelire is gulyást evett – híres írók meglepő kedvencei

Így ettek ők! Ki volt az, aki még a gulyást is megette reggelire? Ki imádta a csigát tormával? És kiről neveztek el egy pisztrángos fogást? A Mindmegette cikkéből kiderül.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.