A féléves csecsemő hozzátáplálásakor természetesen nem ezek a választandó zöldségek, de megfelelő konyhatechnika alkalmazása után a totyogósaknál már elgondolkozhatunk azon, hogy a hüvelyes növények milyen formában kerüljenek a tányérba. Hat hónapos kortól a hüvelyesek közül először is főzzünk felesborsót, zöldborsót, vörös lencsét, barna lencsét, s mindent turmixoljunk!
Keletről jöttek
A hüvelyesek termése nem csak az éréskor fogyasztható, kiválóan eltartható, tárolható télen, ami ugyancsak előnyt jelentett régen.
A szegények kaviárjának is becézett lencse őshazája Afganisztán vidéke, de Mezopotámiában és Egyiptomban is termesztették (III. Ramszesz egyiptomi fáraó sírjában, Thébában a falképeken lencsetermesztési és -főzési jelenetek láthatók). Az indiai konyhának ma is az egyik fontos alapanyaga. A Nílus vidékéről jutott el Görögországba, majd a Földközi-tenger egész vidékére. Nagy becsben tartották a rómaiak is: sóval és lencsével küldték utolsó útjukra halottaikat. A lencse fontos szerepet játszott a néphitben és a népi gyógyászatban is. A növény népszerűsége a XVII–XVIII. századtól a sokféle borsó és bab elterjedésével jelentősen csökkent, de az újévet még ma is lencséből készült étellel köszöntjük, mert a babona úgy tartja, hogy aki lencsét eszik, annak az új esztendőben sok pénze lesz.
Fotó: PEXELS
A bab hazánkba a török hódoltsággal érkezett, nagy kerülővel, mivel őshazája Dél-Amerika.
A törökök előtt Európában a lóbab és a nyugat-ázsiai lubia szolgált bab jellegű főzeléknövényként. Kínában és a világ több táján ma is számos egyéb babfajtát termesztenek, nálunk az amerikaiak honosodtak meg.
Ugyancsak Afganisztán, Abesszínia a borsó első előfordulási helye, s csak később érkezett a Földközi-tenger vidékére. Akkor még csak az érett, száraz vagy felesborsó jelentette a táplálékot, amelynek magas keményítőtartalma bőséges energiaértéket képviselt. A zöldborsót csak a XVII–XVIII. század fordulóján kezdték el fogyasztani Franciaországban.
Jó tulajdonságaiért és kellemes ízéért a magyar konyháművészetben is régóta jelentős szerepet tölt be, számtalan fajtája ismert, hazánkban mintegy 25-30 félét termesztenek.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
