A hecsedli név közismert, de hazánkban a csipkebogyót csipkerózsának, kutyarózsának, ebrózsának, gyepűrózsának, csitkenyének, tüskefának is hívják. Gyógyhatása miatt több ezer éve nagy becsben tartják: roborál, támogatja az immunrendszert, gátolja a meszesedést, serkenti a mellékvesék és a máj működését, erősíti csontokat, szív- és érvédő, vérképző hatású – írja a Mindmegette.hu.
Így készítsen csipkebogyóteát!
Teához forrázás helyett áztassa a bogyót, mert C-vitamin-tartalma 50 fok körüli hőmérsékleten már jelentősen csökken. A szárított csipkebogyóhúsból 2-3 grammot áztasson 1 bögre hideg vízben 12 órán át. Szűrje le, és fogyasztás előtt csak langyosítsa meg. A csipkebogyótea élénkít, oltja a szomjat. Ha narancslével, mézzel keveri össze, még egészségesebb italt kortyolhat, hidegen és melegen egyaránt.
Mi mindenre jó?
A csipkebogyótea remek a megfázás kezelésére, valamint csökkenti a magas vérnyomást, gyógyítja a bélhurutot, javítja az emésztési folyamatot. Száj- és garatüreg-gyulladás esetén is érdemes a teával gargarizálni.
A leszedett bogyókat hasítsa ketté, és szedje ki a magjait. A bogyóhúsból készülhet aztán az isteni lekvár, aminek igen magas a C-vitamin-tartalma, valamint értékes cukrot, pektint, szerves savakat és ásványi sókat is tartalmaz.
A csipkebogyóban bőven található A-vitamin is, ez pedig a bőr és a nyálkahártyák egészségét óvja. A gyümölcs jó hatással van a vesére, fokozza a vizeletkiválasztást. Serkenti továbbá az epeműködést, illetve a belőle készült kozmetikumok szilárdítják a kötőszövetet, nyugtatják az érzékeny, pattanásos, gyulladásra, kipirosodásra hajlamos bőrt.
Az eredeti cikket IDE kattintva olvashatják!
