Emlékszik még azokra az időkre, amikor nem voltak gyorséttermi láncok itthon? Nos, akkor is ettünk hamburgert, hot-dogot vagy rántott csirkés szendvicset. A különbség az volt, hogy akkoriban még frissen darált marhahúsból készültek a húspogácsák a büfék néhol kétes tisztaságú konyhájában, és maximum a belecsempészett zsemledarabok dobták fel a burgereket, nem az ízfokozók. A csirkét pedig sokszor a környékbeli gazdáktól szerezték be a szemfüles büfések, és nem mindenféle csodatáppal extrém rövid idő alatt felhízlalt példányokról volt szó. Persze a húspogácsát és a csirkét is a használt olajban sütötték, mégis más lett a végeredmény. Mára a mindez a múlté – már ami a gyorséttermi kínálatot illeti, mert szerencsére egyre több a házi faloda, ahol újra retro burgereket ehetünk, most már tényleg egészséges módon elkészítve.
Mindenből a gyorsat szeretjük
A gyorséttermekre a felgyorsult világunk következtében megváltozott életmódunk miatt lett szükség: sokat dolgozunk, állandóan rohanunk, semmire sincs időnk, így főzni sem mindig. A gyorséttermek megoldást kínáltak az időhiányra: néhány perc alatt komplett menüt kapunk, a nap minden szakában.
Ezzel még nem is lenne gond, de az egyre növekvő kereslet miatt a gyorséttermeknél is az olcsóbb és gyorsabb elkészítés került előtérbe a hagyományos módon elkészített ételek helyett, ami igencsak megváltoztatta az ételek összetételét: a kínálatban található ételek már nagyon messze vannak a természetes alapanyagokat tartalmazó ételektől.
Gyorsételeken általában a hamburgert, pizzát, csirkefalatkákat és az előre elkészített ételeket értjük. Egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk abban rejlik, hogy magas a zsír-, a cukor- és a sótartalmuk, illetve egyes fajták nagy mennyiségű adalékanyagot is tartalmaznak, kalóriatartalmuk magas, de tápanyagtartalmuk kevés
– mondja Kreisz Andrea dietetikus.
Mégis igen vonzóak számunkra, mivel könnyen beszerezhetők, az elkészítésükkel nem kell sokat bíbelődni, viszonylag olcsók, a hatásukat pedig szinte azonnal érezzük a gyors energiapótlás miatt.
Finomak, egészségtelenek, de néha fogyaszthatók
A gyorséttermi ételek általában finomak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt nem az alapanyagok természetes jó ízének köszönhetik.
Ízük a magas só-, cukor- és zsírtartalom, illetve az ízfokozó adalékanyagok miatt ellenállhatatlan, amit az élelmiszergyártók is tudnak, ezért ezekből sokszor a szükségesnél többet tesznek a termékeikbe, hogy a kedvünkbe járjanak
– mondja a szakember.
Gyakori fogyasztásuk egyebek között elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, emelkedett vérzsírértékek kialakulásához vezethet, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, s még a közérzetre is rossz hatással van.
A legújabb kutatások szerint a hamburger, a sült burgonya és a hasonló gyorséttermi ételek fogyasztása az agyműködésre is károsan hat. A túlzott kalóriabevitel ugyanis csökkenti a sejtek közötti kapcsolatok rugalmasságát, növeli a sejtek sérülékenységét, a káros szabad gyökök keletkezését. Ha pedig a sejtek közötti kommunikáció lassul vagy bárminemű sérülést szenved, az bizony a gondolkodás, a koncentrációs képesség romlását is jelenti.
Ezek a tények persze nem jelentik azt, hogy ne lehetne az ilyen típusú ételeket fogyasztani, de a gyakoriságára figyelni kell.
Egy alapjában véve kiegyensúlyozott, változatos, egészséges étrend mellett alkalmanként megengedhetők, hogy gyorséttermi kosztot együnk, de ez semmiképpen ne legyen rendszeres program
– teszi hozzá a dietetikus.
Super size me
A gyorséttermi kaják romboló hatását mutatja be egy 2004-ben készült film, amely találóan a Super Size Me címet kapta. Ebben a főszereplő arra vállalkozott, hogy 30 napon keresztül csak az egyik legnépszerűbb gyorséttermlánc éttermeiben eszik. Hősünk mindössze 32 éves, egészséges fiatalember volt, de a kísérlet végére utóbbit már nem lehetett róla elmondani: egy hónap elteltével ugyanis 11 kilóval nyomott többet, testzsírszázaléka pedig 13%-kal nőtt. Sikerült mindezt úgy összehoznia, hogy mindössze naponta háromszor evett – igaz, ez napi szinten 5000 kalóriát jelentett (általában az aktív férfiak napi szükséges kalóriabevitele 3000 körül mozog). Ha ez nem lett volna elég, emberünk hangulata látványosan romlott, depresszióssá vált, állandóan fáradtnak érezte magát, fejfájástól, hangulatingadozásoktól, szexuális zavaroktól és vesekárosodástól szenvedett.
Az eredeti cikket IDE kattintva tekintheti meg.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
