Fotókon a kiszáradó tihanyi Belső-tó

Bomló halszag, lezárt part, bámészkodók. A tihanyi Belső-tó vize jelentősen visszahúzódott, közelében orrfacsaró szag terjeng, a tiltás ellenére mégis akadtak, akik lemerészkedtek a tóhoz. Sőt, volt, aki fürdött is a haltetemekkel teli vízben.

Mint arról a napokban beszámoltunk, tömeges halpusztulás kezdődött a tihanyi Belső-tónál, ezért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság arra kérte a látogatókat, hogy ne közelítsék meg a tópartot. Szombaton mi is a helyszínen jártunk: a közvetlen partot nem közelítettük meg, de amennyire a fényképező zoomja engedte, megörökítettük a tó lesújtó állapotát.

A helyszínen kihelyezett tábla figyelmeztet: a tihanyi Belső-tó partjára belépni tilos.
Fotó: Mák Lilla/Napló

Fotókon a tihanyi Belső-tó

Különös, nyugtalanító látvánnyal szembesültünk Tihanyban. A víz jelentősen visszahúzódott, az eddiginél is nagyobb, fehéres-szürkés iszapfelszínek kerültek elő, a part mentén pedig több helyen haltetemeket lehetett látni. A levegőben bomló halszag terjengett. Bár szombatra vihart jeleztek előre, ezért eleve kevesebb turista volt a környéken, néhányan így is lesétáltak a tóhoz. Voltak, akik a kiszáradt partszakaszokat nézték, mások szemmel láthatóan megdöbbentek a látványon. A tiltás ellenére akadtak olyanok is, akik a haltetemekkel teli vízben fürödtek, holott a Belső-tóban egyébként sem engedélyezett a fürdés.

Ahol korábban még sziget bukkant elő a vízből, ma már félsziget látható.
Fotó: Mák Lilla/Napló

Mi okozza a tömeges halpusztulást?

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szerint a tihanyi Belső-tóban tapasztalt halpusztulás hátterében oxigénhiány áll. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a pusztulás főként az invazív ezüstkárász állományát érinti, amely nagy számban van jelen a tóban. Az igazgatóság közlése szerint már megkezdték a kárelhárítás megszervezését, hogy mielőbb kezelni tudják a kialakult helyzetet. Szakemberek szerint a jelenség hátterében nem kizárólag az aszály és a csapadékhiány állhat, hanem a teljes tihanyi vízrendszer működését is vizsgálni kell.

A halpusztulás újabb figyelmeztető jel a kiszáradó tónál.
Fotó: Mák Lilla/Napló

Vizsgálják az okokat, komplex kutatás indult

Éppen ezért indult egyéves kutatási program az Agrárminisztérium támogatásával a tihanyi Belső-tó és Külső-tó állapotának feltárására. A munkában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Tihany önkormányzata, a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint az ELTE Természettudományi Kar kutatói vesznek részt. A cél annak megértése, hogy milyen folyamatok vezettek a tavak vízszintcsökkenéséhez és ökológiai átalakulásához. A sekélyebb, tápanyagban gazdag állóvizek különösen érzékenyek az oxigénhiányra, főként tartós meleg és csapadékszegény időszak után. A tihanyi Belső-tónál most egyszerre látszik a vízszintcsökkenés, az ökológiai átalakulás és a halpusztulás következménye. 

galéria

Kint jártunk a helyszínen: fotókon a kiszáradó tihanyi Belső-tó

1/11

Kint jártunk a helyszínen: fotókon a kiszáradó tihanyi Belső-tó