Reggel óta dolgozott a csapat, mire megérkeztünk Lajoskomáromban Reisz Károly pincéjénél. A sorok között egymás után teltek meg a szüretelőládák, a háttérben már érkezett is a traktor, hogy elvigye a leszedett fürtöket. Az első benyomás pedig kifejezetten biztató volt: a szőlőből a vártnál több termett – számolt be róla a Feol.hu.
Reisz Károly szerint ennek egyik oka, hogy viszonylag fiatal, 12–13 éves ültetvényről van szó.
Most van igazán az erejében
– mondta.
Lajoskomáromban a rizling több mint egy szőlőfajta
A szőlő története itt nem választható el a település múltjától. Reisz Károly felidézte: a régi birtokszerkezetben az egyes telkekhez egységes méretű szőlőhegyi terület tartozott, mintegy 600 négyszögöl, vagyis két tized hektár. A családi osztozkodásokkal ezek a birtokok idővel tovább aprózódtak, így ma sok helyen körülbelül egytized hektáros parcellák jellemzők.
Ami viszont generációkon át megmaradt, az a szőlő.
És Lajoskomáromban elsősorban az olaszrizling.
– Ezt termeljük a legtöbben. Nemcsak mi tartjuk jó fajtának, más borászok is.
Nagyon jó fröccsbor, mi pedig fröccsivók vagyunk
– nevetett.
A családi fogyasztásra néhány csemegeszőlő-tőke is jutott, de az ültetvény főszereplője egyértelműen a rizling.
A szárazság ezúttal még segített is valamiben
Miközben a gabonának és számos más kultúrának komoly problémát okozott az idei száraz idő, a szőlő másképp reagált. Reisz Károly szerint maga a növény jól viseli a meleget. Gyökerei mélyre hatolnak, akár több méteres mélységből is képesek vizet felvenni, és mediterrán jellegéből adódóan a hőség sem feltétlenül ellensége.
Az idősebb szőlők jobban megszenvedhették az idei körülményeket, az ő fiatalabb ültetvényük azonban jól bírta.
Sőt, a csapadékhiánynak volt egy másik következménye is: jóval kisebb volt a gombabetegségek okozta növényvédelmi nyomás. A szárazabb levegő kevésbé kedvezett például a peronoszpórának és más gombás betegségeknek, ezért idén a permetezés is egyszerűbbnek bizonyult. A termés minőségével pedig elégedettek.
19–20-as cukorfokkal szedjük most a rizlinget, ez kifogástalan
– mondta.
Tízévesen már nem volt kérdés, hogy megy-e a szőlőbe
A 76 éves gazdának nem most kezdődött a története a szőlőtermesztéssel. Nem is tudna egyetlen pillanatot megnevezni, amikor „belekóstolt” ebbe az életbe, mert gyakorlatilag belenőtt. A családban generációkon át voltak gazdaemberek. Az esti fröccshöz vagy pohár borhoz szükséges szőlőt elődei is igyekeztek saját maguknak megtermelni. Ő pedig már 10–11 éves korában dolgozott a szőlőben.
Akkoriban még nem a ma ismert kordonrendszer volt jellemző. A gyalogszőlőben a gyerekeket is hamar munkára fogták: a kötözést már rájuk lehetett bízni.
– Azt mondták, ezt már egy gyerek is meg tudja csinálni. Elég korán beszoktattak minket a szőlőbe.
Nem bánom, hogy így történt.
Szerinte ugyanis a szőlőmunkát előbb meg kell szeretni. Ha viszont ez egyszer megtörténik, nehéz abbahagyni.
Aki megszereti, az addig csinálja, amíg tudja.
Február végétől a szüretig mindig akad munka
Az év a szőlőben jóval a szüret előtt elkezdődik.
Február végén, március elején jön a metszés, amely Reisz Károly szerint az egyik legfontosabb feladat, hiszen ekkor alakítják ki a tőke formáját. Náluk úgynevezett ernyős művelésmódot alkalmaznak, amelyet különösen alkalmasnak tartanak az újabb ültetvényekhez. A metszést aztán követik a zöldmunkák és a növényvédelmi beavatkozások. Ha rendben tartják az ültetvényt, nagyjából két-három hetente mindig akad valamilyen teendő.
A legnagyobb munka persze most zajlik. Csak közben a technológia rengeteget változott.
Puttony helyett láda, hordó előtt hűtőerjesztés
A klasszikus puttonyozásnak mára szinte nyoma sincs. A szőlő szüretelőládákba kerül, azokat traktorral hordják ki a sorok közül, majd szinte azonnal megkezdődik a feldolgozás.
Bogyózógéppel dolgoznak, majd a must az erjesztőtartályba kerül. Itt következik az egyik legnagyobb változás ahhoz képest, ahogyan évtizedekkel ezelőtt készítették a bort. A fehérbor érzékeny az erjedési hőmérsékletre, ezért Reisz Károlyék hűtött, irányított erjesztést alkalmaznak. A mustot körülbelül 16–17 Celsius-fokos optimális tartományban tartják, és megfelelő erjesztőgombával indítják el a folyamatot.
Lekoppintottuk a nagyoktól, és megcsináltuk kicsiben
– fogalmazott.
Ráadásul nemcsak saját magának épített rendszert. Mivel valamennyire ért a klímatechnikához, barátainak is segített: elmondása szerint csak idén már a tizenkettedik-tizenharmadik ilyen berendezést telepítette. Szerinte ez is jellemző a helyiekre.
A lajoskomáromi gazdaember mindig fogékony volt az újra. A borára pedig kényes.
Egyetlen nap sem telik el kóstolás nélkül
A szüret után nagyjából 8–10 nap alatt zajlik le az erjedés legfontosabb része, majd a bor hordóba kerül a pincében. Jön a pihentetés, a kénezés, a tisztulás, végül a fejtés. De arra a kérdésre, mikor kóstolja meg először az új bort, Reisz Károly tulajdonképpen csak mosolyogni tud. Folyamatosan.
Az erjesztőtartályon kóstolócsap van, és szinte nincs olyan nap, amikor legalább egyszer ne ellenőrizné, hogyan változik a must.
– Nagyon érdekes figyelni, hogy mit fejlődik, hogyan alakul át az egész ízkavalkád. A végén pedig egy nagyon kellemes ital kerül ki belőle.
Vagyis mire más először megkóstolja az új bort, a gazda már végigkísérte annak szinte minden lépését.
