A véradással könnyedén menthetsz meg megannyi életet

Nyáron könnyen csappannak meg a vérkészletek, ezért összegyűjtöttünk néhány fontos infót, ha segíteni szeretnél másoknak.

vér egészség életmentés véradás információ test élet

Ne szépítsük, senkinek sem tartozik a kedvenc időtöltései közé, amikor például egy laborvizsgálat miatt vért vesznek tőle. A tű, a kórházi környezet vagy a testünkből kiáramló vér sokakat elriaszt, a legtöbben mereven a másik irányba néznek. Olykor azonban önként is érdemes alávetnünk magunkat a folyamatnak, hiszen a véradás– és ebben semmi költői túlzás nincs – életeket menthet.

A vér semmivel sem pótolható, mesterségesen nem előállítható, ám roppant fontos a betegek gyógyításában, szükséges műtétekhez. Az Országos Vérellátó Szolgálat összesítése szerint napi 1600-1800 véradóra van szükség,hogy a vérszükséglete biztosító évi 390 ezer véradás összejöjjön, ráadásul folyamatosan van szükség a véradókra, mivel például a vérből előállított trombocita-készítmény csak öt napig használható fel.

A vérből háromféle készítményt állítanak elő (vörösvérsejt-koncentrátumot, thrombocyta-koncentrátumot és friss fagyasztott plazmát), innen származik a szlogen:

adj vért, és ments meg három életet!

Mivel nyáron könnyebben megcsappannak a vérkészletek, még nagyobb szükség van a segítségre. Ha érzed magadban a késztetést, a Magyar Vöröskereszt összefoglalója alapján segítünk az infókkal, hogy tudd, mi vár rád.

Korhatár, feltételek

Vért minden 18. életévét betöltő ember adhat, a felső korhatár pedig 60 év, ha először ad vért; illetve 65, ha visszatérő a véradó. A testsúly sem mindegy: legalább 50 kg-t, és legfeljebb 140 kg-ot nyomhat a jelentkező.

A véradáshoz szükség lesz néhány dokumentumra:

személyi igazolvány vagy más arcképes hatósági igazolvány (útlevél, jogosítvány, diákigazolvány vagy fegyveres testületi igazolvány)

taj-kártya (vagy a fénymásolata)

lakcímkártya (első véradáskor az eredeti)

A koronavírus elleni oltás nem kizáró ok, ha szeretnénk, tünetmentesség esetén akár már másnap adhatunk vért.

Évente hányszor adhatunk vért?

A nők legfeljebb négyszer, míg a férfiak maximum ötször adhatnak vért egy év, azaz 365 nap alatt. A két alkalom között minimum 56 napnak kell eltelnie.

Fontos enni, inni!

Az álmunkból felkeltve fújjuk, hogy a vérvételre éhgyomorral kell érkezni. Igen ám, de ez véradás, fontos sokat inni előtte, és enni is szükséges, csak kerüljük a zsíros ételeket. (Megjegyzés: e sorok írója ősszel adott vért, és mivel úgy találták, nem ittam eleget, ott helyben el kellett fogyasztanom fél liter vizet).

Talán mondani sem kell: az alkoholt felejtsük el, fiatalon amúgy is súlyos következményei lehetnek az alkoholfogyasztásnak.

A véradás folyamata

Kezdésként – ha először adsz vért – felveszik az adataidat, majd az ujjbegyből alig érezhetően vett vérmintából meghatározzák a hemoglobinértéket és az ABO-vércsoportot. Ezt követően megmérik a vérnyomást, a pulzust, kérdéses esetben a súlyt és a lázat, sőt ha úgy látják, a nyirokcsomót is megvizsgálják.

Ezt követően jön a vérvétel, amely öt-tíz percig tart, és az egészséges felnőtt ember számára veszélytelen mennyiséget, 450 ml vért vesznek le. Az egész folyamat a papírmunkával és az orvosi vizsgálattal együtt 30-45 percig tart, ebbe akár az öt-tíz percnyi pihenés is beletartozik.

Kapok érte valamit?

A véradás a vérplazmaadással ellentétben térítésmentes, ám 1000 ft-os vásárlási utalványt szoktak adni a folyadék- és kalóriaveszteség pótlására, illetve többnyire ásványvíz és csoki is várja az érkezőt, vagy apróbb ajándék.

Ne hanyagoljuk el a jó érzést, hogy másoknak segítettünk, hiszen ki tudja, mikor szorul valamelyik szerettünk vagy mi magunk egy hozzánk hasonló önkéntes véradóra. Sőt, még olyan szempontból is jól járunk, hogy a vizsgálatok szerint a csökkent vasszintnek köszönhetően kisebb lesz az esélye a szívinfarktus vagy a rák kialakulásának.