Ballagó-típusok, akik minden suliban ott vannak

Ennek az eseménynek is megvannak a maga sztereotípiái, ezúttal pedig a ballagók típusai közül szemezgettünk.

A „menyasszony”

Tudja, hogy a ballagás jelentőségteljes lépés a felnőtt élet irányába, ezért mindenképp szeretné „megadni a módját”. Sajnos többnyire túllő a célon, és megjelenésében inkább egy túlcicomázott menyasszonyra emlékeztet (leszámítva persze, hogy kosztümben van). Az alkalmat megelőző két hétben sorra járja az elképzelhető összes szépségipari szolgáltatót, és mindenből a legextrább kell neki.

Húszcentis magassarkú, 6D-s műszempilla, drag queeneket megszégyenítő smink és mesés frizuraköltemény a némiképp csíkos önbarnító mellé. Az ünnepség tizenötödik percétől kezdve ki-kilép a cipőjéből, és a szeme is viszket a festékrétegek alatt, de fél tönkretenni a műalkotást az arcán. A ballagás élményéből csak a végtelen feszengésre fog emlékezni tíz év múlva.

A laza lázadó

A szülei kifizették a méregdrága egyenöltönyt, azonban emberünknek már az oviban is égő kuka volt a jele. Ha szerencsénk van, talán a zakót magára erőlteti a májusi napsütésben, de alulra mindenképpen farmer és deszkáscipő dukál. Kicsit mindenki irigyli a magabiztosságát...

Ennek az eseménynek is megvannak a maga sztereotípiái
Fotó: Mediaworks

A mozgó virágüzlet

Legfőbb jellemzője, hogy a nagyszülők unokatestvéréig visszamenőleg mindenkit odacsődít a ballagására (vagy a szülei teszik ezt), a rokonság pedig természetesen nem bírja megvárni az ünnepség végét a virágátadással.

Ennek eredményeképp szegény végzős már az osztályteremből is kész dzsungellel a karjai közt vonszolja ki magát. Csak a mellette állók lélekjelenlétén múlik, hogy leesik-e a lépcsőn vonulás közben, mert a virágtengertől semmit nem lát. Ugyanemiatt ő sem látszik rendesen a fotókon, de mindenki emlékezni fog rá és a ballagási kálváriájára.

A többi ballagó-típusról a teljes cikkben, IDE kattintva olvashatsz.