A volt köztársasági elnök szerint 1989-ben megtapasztaltuk, hogy a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél.

Az államfő szerint mi, magyarok nemet mondunk minden olyan törekvésre, amely a Szovjetunió visszaállítását célozza.

Itt van a nyakunkon ez a rémes háború, és az embernek óhatatlanul eszébe jut az 1956-os forradalom és szabadságharc.

Egy ukrán hírportál interjút készített egy vezető ukrán agytröszt Kelet-Európa-szakértőjével.

Az 1945 tavasza és 1953 nyara közötti korszak – szó szerint – sorsfordító volt irodalmunk életében.

A társadalomtól való elzárkózás pozitív hatással is lehet az egyénre, sőt, utat nyithat akár a boldogság felé is. A Boldogság szigetei című kiállítás ezt a dinamikát járja körül.

Harminckét éve, épp azon a napon, 1989. július 6-án halt meg Kádár János.

1953. július 4-e történelmi fordulatot ígért a korábbi évek során totális terrort elszenvedő nemzetnek: megkezdte regnálását az első Nagy Imre kormány.

A kiállítás megnyitóján, többek között beszédet mondott a Magyarságkutató Intézet, valamint a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is.

Hatvanhárom esztendeje június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os­ magyar forradalom és szabadságharc miniszterelnökét és mártírtársait, s harminckét éve, ezen a napon temették őket újra.